194263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hipoglikémiás aktivitással rendelkező új homo-diszacharid származékok előállítására

1 194.263 a 5. példa 6,2 g 2,6-didezoxi-2,6[[(fenil-metoxi>karbonil]­­imino}-! ,3,4,5-letrakisz-O^fenil-metil-D-glicero-L-gu­­lo-heptit. 4,8 g higany-bromid és 30 g porlasztott 4A molekulaszűrő 100 ml száraz metilén-kloridban ké­szült szuszpenzióját szobahőmérsékleten 1 óra hosz­­szat erőteljesen keverjük. 16,2 nimól 2,3,4,6-tetra-0-Ífenil-metilj-a-D-glükopiranozil-brornid (előállítása az ábbi irodalomban leírtak szerint: Ishikawa és társai, J. Org. Chem. 34, 563 (1969)) 20 ml száraz metilén­­-kloridban készült oldatát lassan a szuszpenzióhoz ad-Íuk és a kapott elegyet szobahőmérsékleten 16 óra losszat keverjük. Az elegyet ezután szűrjük, a szíirle­­tet telített vizes nátrium-bikarbonáttal, majd sósvíz­zel mossuk, végül magnézium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószer elpárologtatása után egy szirupot ka­punk, amelyet nagynyomású folyadékkromatográfiá­­val (eluáló oldószer 1:5 arányú etil-acetát/hexán) kro­­matografálunk és a vékonyrétegkromatográfiával 0,33- as es U,29-es Rp értékeket mutató anyagot tartalmazó frakciókat összegyűjtjük, A vékonyrétegkromatográ­­fla eluáló oldószere 14 arányú etil-acetát/hexán, A külön-külön kapott eluátumok koncentrálása után maradékként aranyos színű szirupokat kapunk, ame­lyek a fent jelölt Rj- értékeket mutatják. Az így ka­pott termékek 2,6-didezoxi-2,6-[[(fenil-metoxi)karbo­­nul]imino]-7-0-[2,3,4,6-tetrakisz-0-(fenil-metil^g-D­­-glükopiranozil]-l,3,4,5-tetrakisz-0-(fenil-metil)-D-gli­­cero-L-gluo-heptit és a megfelelő a-D-glükopiranozil vegyületet. Kitermelés: 24t%, illetve 191%. 6. példa 2,2 g, az 5. példában leírtak szerint először kapott szirupot 10 ml kloroform, 40 ml etanol és 0.6 ml 5 N sósav elegyében feloldjuk. Az elegyhez 0,5 g 10%­­os csontszenes palládium katalizátort adunk és a reakcióelegyet egy Parr berendezésben (nyomás * ■ 4,66.10* Pa) 3 napon át hidrogénezzük. Ezután az elegyet szűrjük, és a szürletet csökkentett nyomáson koncentrálva higroszkópos szilárd anyagot kapunk, amely az (la) képletü 2,6-imino-2,6-didezoxi-7-0- -(/?-D-glükopiranozil)-D-glicero-L-gulo-heptit-hidroklo­­rid és olvadáspontja körülbelül 131 — 134 °C. Kiter­melés: 74 t%, a fenti eljárást úgy végezzük el, hogy az 5. példában kapott második terméket használjuk kiindulási anyagként, a kapott termék 2,6-imino-2,6- -didezoxi-7-0-(a-D-glükopiranozil)-D-glicero-L-gulo­­-heptit-hidroklorid-dihidrát, amelynek olvadáspontja köülbelül 125-128 °C. Kitermelés: 70 t%. 7. példa 3,2 g, a 3. példában leírtak szerinti előállított kar­­bamát izomerkeverék 25 ml száraz tetrahidrofurán­­ban készült oldatához 1,67 g higany-acetátot adunk és a keveréket nitrogénatmoszférában, 55 °C hőmér­sékleten 16 óra hosszat keverjük. A kapott elegyet le­hűtjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk: a ma­radékot pedig 40 ml metilén-kloridban oldjuk. A me­­tílén-kloridos extrktumot ezután 30 ml vizes telített kálium-klorid oldattal átrázzuk. Ezután a szerves extraktumot magnézium-szulfát felett szárítjuk, és az oldószert elpárologtatva 4,1 g higany-komplexet ka­punk. A szirupos komplexet 25 ml jégecetes ecetsav­­ban feloldjuk és 1,25 g jódot adunk az oldathoz rész­letekben. A sötét színű elegyet ezután vörös higany­sókat Celiten szüljük, a szűrőpogácsát pedig 80 ml etil-acetáttal mossuk. A szürletet és a mosófolyadéko­kat egyesítjük és kétszer 100 ml vizes telített nátrium­­-trioszulfát oldattal összekeverjük. Ezután a szerves extraktumot lehűtjük és 250 ml jéghideg vizes 2 N nátrium-hidroxid oldattal 30 percig keverjük. A szer­ves fázist sósvízzel és telített vizes nátrium-bikarbonát oldattal, majd újra sósvízzel mossuk, végül magné­zium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószer elpárolog­tatása után egy szirupos maradékot kapunk, amelyet gyors folyadékkromatográfiával (szilikagél, eluciós oldószer 1:2 etil-acetát/hexán) tisztítunk. A fő ter­méket éteres petroléterből való frakcionált kristályo­sítással kapjuk, ez 2,6-(karboxiimido)-2,6-didezoxi­­-3,4,5,7-tetraki sz-0-(fenil-metil)-D-glicero-D-jód-heptit intramolekuláris 2,1-észter. A vegyületet színtelen tűs kristályok formájában kapjuk meg, olvadáspontja 77-79 °C. Kitermelés: 69 t%. 8. példa A 7. példában kapott termék 21,6 g-ját 200 ml etanolban feloldjuk és ehhez az oldathoz 20 ml 50 tömeg/tf% vizes kálium-hidroxid oldatot atunk, majd az elegyet visszafolyató hűtő alatt 16 óra hosszat me­legítjük. Az elegyet ezután lehűtjük és 100 ml vízzel meghígítjuk. Miután a vizes fázist nátrium-kloriddal telítettük, az elegyet négyszer 400 ml metilén-klo­­riddal extraháljuk. Az egyesített extruktumokat nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd az oldószer el­párologtatása után megkapjuk a nyers amint. Ezt az olajos amint 200 ml tetrahidrofuránban oldjuk, 15 g kálium-karbonátot és 6 ml kloroform-benzilésztert adunk hozzá, majd az elegyet szobahőmérsékleten erőteljesen keveijük. 30 perc után 50 ml vizet adunk hozzá és még egy óra hosszat tovább folytatjuk a ke­verést. Ezután az elegyet 150 ml éterrel meghígítjuk és a két réteget elválasztjuk. A szerves fázist telített vizes nátrium-bikarbonát oldattal és sós vízzel mos­suk, majd magnézium-szulfát felett szárítjuk. Az oldó­szer elpárologtatása után egy olaj marad vissza, amely 2,6 -didezoxi-2,6-[ [(fenil-metoxi)karbonil Jimino}­­-1,3,4,5-tetrakisz-O-(fenil-metil)-D-glicero-l^gulo-hep­­tit. Kitermelés: 94 t%. 9. példa A 8. példában leírtak szerint előállított vegyület 24 g-ját 320 ml 1:1 arányú toluol/nitrometán elegy­­ben feloldjuk és ehhez az oldathoz 20 g 2,3,4,6-tetra­­cetil-a-D-gíükopiranozil-bromidot, 12,3 g higany­­-cianidot és 24 g 4A molekulaszűrőt adunk. Az ele­gyet nitrogén atmoszférában keveijük és 60 ®C hő­mérsékleten tartjuk 3-4 óra hosszat. Ezután az ele­gyet lehűtjük és 400 ml éterrel hígítjuk, majd 400 ml telített vizes nátrium-bikarbonát oldatot adunk hoz­zá. Miután 15 percen át erőteljesen kevertük, a két fázist elválasztjuk, és a szerves fázist telített vizes nátrium-tioszulfát oldattal, vizes telített nátrium-bi­karbonát oldattal, végül sósvízzel mossuk. Ezután az elegyet magnázium-szulfát felett szárítjuk és az oldó­szer elpárologtatása után visszamaradó szirupos anyag 2,6-didezoxi-2,6[[(fenil-metoxi)karbonil]imino]-7-0- -(2,3,4,6-tetra-O-acetil-0-D-glükoplranozil)-1,3,4,5- -tetrakisz-0-(fenil-metil)-D-glicero-L-gulo-heptit. Ki­termelés: 791%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom