194249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-alkil-penem-származékok előállítására

t 194.249 2 fémkation, például egy M* vagy M1 */2 képletű kation, ahol W főként ezüstkation és Mï+ főként valamely átmeneti fém kétértékű kationja, például a réz, ólom vagy higany kationja. Valamely (R3, R4(CH^CH2)nr-C(=Z>képletö csport bevezetésére alkalmas acilezőszer például az (R3,R4(CH-(CH2)m-C(=Z)-OH képletü sav vagy ennek valamely reakcióképes funkcionális származé­ka, például savhalogenidje, például kloridja vagy bro­­rtiidia, továbbá azidja vagy anhidridje. Amennyiben az acilezést az (R3,R4)CH-(CH2)m -C(=Z)~OH képletű sav reakcióképes funkcionális származékával, például savkloridjávalvégezzünk, inert oldószerben, például klórozott szénhidrogénben, így metilén-klroridban vagy egy éterben, például dietil­­éterben vagy dioxánban, szobahőmérsékleten, melegí­tés vagy hűtés közben, körülbelül -50°C és körülbe­lül ♦óÍTCközötti, főként körülbelül -30°C és körül­belül +20°C közötti hőmérsékleti tartományban dol­gozunk. A (X) általános képletű kiindulási vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy (VII) általános képletű azetidinont egy tio-(rövidszénláncú)alkán-karbonsav, például tioecetsav vagy a trifenil-metil-merkaptán va­lamely alkálifémsójával, például nátriumsójával rea­­gáltatva (XI) általános képletű vegyületté alakítunk, ahol W1 trifenil-metiltio-csoport vagy rövidszénláncú alkiltiocsoport, például etiltiocsoport és azt a 2. és 3. lépésben leírt eljárásokhoz hasonlósan (XII) általános képletű vegyületté alakítjuk, végül a (XII) általános képletű vegyük tét bázis, például piridin vagy tri-(n­­butil)-amin jelenlétében, egy megfelelő oldószerben, például dieül-éterben vagy metanolban, egy MA kép­letű sóval reagáltatjuk. Az MA képletű sóban M az előzőekben megadott jelentésű és főként ezüstkation, és A egy szokásos anion, mely az MA képletü sónak a választott oldószerben történő oldódását elősegíti, ilyen például a nitrát, acetát- vagy a fluoridanion. A (II) általános képletü ilideket az (I) általános képletű vegyületek előállításánál közvetlenül használ­hatjuk fel a gyűrűzárási reakcióban. Abban az eset­ben ha a (II) általános képletü vegyületben Rj vé­dett hidroxilcsoport, például hidroljtikus úton köny­­nyen hasítható védett hidroxilcsoport, úgy is eljárha­tunk, hogy először a hidroxilcsoportot védő csopor­tot hasítjuk és a keletkezett (II) általános képletű ve­­gyületet, ahol Rj hidroxilcsoportot jelent, használjuk a gyűrűzárási reakcióban. A (II) és (VIII) — (X) általános képletű vegyületek előállítására szolgáló eljárás során, valamint az (I) ál­talános képletű végtermékek előállításánál használha­tunk optikailag inaktív vegyületeket is és az eljárás egy tetszőleges lépésében nyert diasztereomer elegyet vagy racemátot, a fenti módszerekkel választhatjuk sz^t a találmány szerint előállított optikailag aktív vegyületekre. Az eljárásnál előnyösen olyan kiindulási vegyülete­ket és reakciókörülményeket választunk, melyek az előzőekben különösen előnyösnek említett vegyüle­­tehez vezetnek. A találmány szerint előállított vegyületek gyógyá­szati készítmények előállítására használhatók, mely készítmények az aktív anyag egy hatásos mennyiségét szervetlen vagy szerves, szilárd vagy folyékony, gyó­­gyászatilag elfogadható hordozóanyagokkal együtt vagy keverékben tartalmazzák és orális vagy paren­­terális, azaz intramuszkuláris, szubkután vagy intra­­peritoneális adagolásra alkalmasak. Orális adagolásra alkalmasak a tabletták vagy a zse­­latinkapszulák, melyek a hatóanyagot higítószerekkel, például laktózzal, dextrózzal, szacharinnal, mannittai, szorbittal, cellulózzal és/vagy csúsztatóanyagokkal, például kovafölddel, talkummal, sztearinsawal vagy ennek sóival, például magnézium- vagy kalcium-szte­­aráttal és/vagy polietilén-glikollal együtt tartalmazzák. A tabletták tartalmaznak még kötőanyagokat is, pél­dául magnézium-alumíniunvszilikátot, keményítőket, például kukorica-, búza-, rizs- vagy nyílgyökér kemé­nyítőt, zselatint, tragantot, me til -cellulózt, nátrium­­karboxi-metil-cellulózt és/vagy polivinil-pirrolidont és kívánt esetben szétesést elősegítő anyagokat is, pél­dául keményítőket, agart, alginsavat vagy ennek vala­mely sóját, például nátrium-alginátot és/vagy pezsgő­keverékeket vagy adszorpcíós szereket, színező anya­gokat, ízesítő anyagokat és édesítő szereket. Parenterális adagolásra elsősorban az infúziós olda­tok alkalmasak, melyek izotonikus vizes oldatok vagy szuszpenziók, amelyeket Kofilizált készítményből, mely a hatóanyagot egymagában vagy egy hordozó - anyaggal, például mannittai együtt tartalmazza, a fel­­használás előtt állíthatunk elő. Az ilyen készítmények sterilizáltak lehetnek és/vagy segédanyagokat, például tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő- és/vagy emulgeáló szereket, az oldódást elősegítő anyagokat, az ozmózis nyomás szabályozására sókat és/vagy puffert tartal­maznak. A találmány szerint előállított vegyületeket tartal­mazó gyógyászati készítmények kívánt esetben továb­bi gyógyászatilag értékes hatóanyagot tartalmazhat­nak és az önmagukban ismert módszerek szerint, pél­dául a szokásos keverő-, oldó- vagy liofilizáló eljárá­sokkal állíthatók elő és körülbelül 0,1% — 100%, fő­ként körülbelül 1% — 50% hatóanyagot tartalmaznak. A liofilizátumok hatóanyag-tartalma 100%-ig terjed­het. A fertőzés jellegétől és a fertőzött szervezett álla­potától függően orális vagy parenterális adagolás ese­tén a szükséges napi dózis körülbelül 100 mg-tól kö­rülbelül 500 mg-ig változhat, körülbelül 70 kg súlyú melegvérű (emberek és állatok) kezelése esetén. A következő példák közelebbről mutatják be a ta­lálmányt. A hőmérsékleti értékeket Celcius fokokban adtuk meg. A példákban a következő rövidítések fordulnak elő: IR: infravörös spektrum; UV: ultraibolya spektrum; THF: tetrahidrofurán. 1. példa (5R,6S)-2-/(2R,S)-2-Alliloxi-karbonil-amino-prop-1 -il/ -6-/(1 R)-l-alliloxi-karboniloxi-etil/ -2-penem-3-karbonsav-allil-észter 2 g 2-/(3S,4R)-3- /(lR)-l-aililoxi-karboniloxi-etil/-4 -4-/(3R,S)0-alliloxi-kaibonil-amino- butiroiltio/ -2- oxo-azetidin-l-il/ -2-trifenil-foszfor-anilidén-ecetsav­­allil-észter 400 ml toluollal készített oldatát argon at­moszférában 6,5 órán át forraljuk vissza folyat ás és ke­verés közben. Ezután az oldószert lepároljuk és a nyersterméket szilikagélen végzett kromatografálással tisztítjuk /futtatószer toluoletil-acetát elegy (:1 Rf * 0,54; IR-spektrum ( me t il én-k lórid): 3430; 1790; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom