194221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új oktahidro-indolo [2,3-a] kinolizin-származék és e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 194 221 2 A találmány tárgya eljárás az I képletű új (-)­­-1 /Jetii-1 o^hjdroxi-metll)-1,2,3,4,6,7,12,12ba-okta­­hldro-indolo[2,3-ajkinolizin és savaddlciós sói elő­állítására oly módon, hogy valamely II általános képletű racém 1 -etil-1 -(aciloxi-metil)-4,2,3,4,6,7,12,­­-12b-oktahádro-lndolo[2,3-a]ldnollzln származékot — mely képletben R1 jelentése (2-5 szénatomos alkil)­­-karbonil-csoport - rezolválunk és a kapott olyan III általános képletű új (-)-(l/j-etÍl-la-(aciloxj-metil)­­-l,2,3,4,6,7,I2,12ba-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin származékot — mely képletben R2 jelentése (2-5 szén­atomos alkil)-karbonjl-csoport — hidrolizáljuk, majd kívánt esetben a kapott I képletű új (-)-(-10-etil-la­­-(hidroxi-metil)-l ,2,3,4,6,7,12,12ba-oktahidro-indo­­lo[2,3-a]kinoUzir\t egy savval kezeljük. A fenti általános képletekben R1 és R2 jelentésé­ben az alkil-csoport bármely egyenes vagy elágazó láncú csoport, így metil-, etil-, n-propil-, i-propil-, n-butll-, szek-butU-, terc-butil-, i-butil- stb. csoport lehet. Az I képletű balraforgató, az 1-etil-csoportot és a 12b-hidrogénatomot transz állásban tartalmazó vegyidet új és értékes gyógyhatással rendelkezik, nevezetesen a kardiovaszkuláris rendszerre ható, kü­lönösen szelektív perifériás értágító hatású, és ezzel egyidejűleg .antihipoxiás hatású vegyidet. A 170 495. sz. magyar szabadalmi leírásban is­mertetésre kerültek olyan 1,1-diszubsztituált-okta­­hldro-lndolo[2,3-a]kinljzinek, amelyek az 1-helyzet­ben a találmány szerinti vegyülettel egyező szubsztl­­tuenseket is hordozhatnak, azonban ezekben a ve­­gyületekben egyrészt az 1-helyzetű szubsztituensek­­nek és a 12b-helyzetű hidrogénatomnak a találmány szerinti vegyidéitől eltérően nincs kitüntetett térállá­suk, másrészt noha az igényponti megfogalmazásban oltalom alá esnének az optikailag aktív vegyületek is és maga a rezolválás általában van leírva, konkrétan azonban csupán és kizárólag a racém vegyületek ke­rültek ismertetésre. Az ismert racém vegyületek értágító hatásúak, mely hatás mind a perifériás, mini pedig az agyi te­rületen egyidejűleg megnyilvánul, következésképpen az. ismert racém vegyületek értágító hatása nem sze­lektív, ellentétben a találmány szerinti vegyülettel, amely különösen a perifériás árterületen rendelke­zik szelektív értágító hatással. További hatásbeli kü­lönbséget jelent az,"hogy a találmány szerinti optikai­lag aktív vegyidet szelektív értágító hatásához előnyö­sen antihipoxiás hatás is járul, az ismert racém vegyü­letek nem rendelkeznek antihipoxiás hatással. A Helv. Chim. Acta 60, 1801 (1977) közlemény olyan eljárást ismertet, amelyben a vinkamin-szintézis közbenső termékeként kapott, az 1-helyzetben al­dehidcsoportot tartalmazó racém transz vegyületet redukálták, így racém transz l-etil-l-(hidroxj-metil)­­-l,2,3,4,6,7,12,12b-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizint állítottak elő. A cikkben rezolválásról, a megfelelő optikailag aktív anyagokról vagy a vegyületek gyógy­hatásúról szó sem esik. A Gaz. Chim. Italians 111, 257 (1981) közlemény­ben Ismertetett eljárás értelmében l-etil-hexahidro­­-indolo[2,3-a]kinoUzinium-perklorátból diizopropil­­etil-amln jelenlétében, vizes formaldehid-oldattal ace­­tonitrilben melegítéssel állították elő az ugyancsak ra­cém transz l-etil-l-(hidroxi-metU)-l,2,3,4,6,7,12,12b­­-oktahidro-indolo[2,3-ajkinolizint. Ebben a cikkben sem történik semmilyen említés a megfelelő optikai­lag aktív származékokról, illetve az előállított racém vegyidet rezolválásáról, vagy a vegyületek gyógyhatá­súról. Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány sze­rinti, eddig konkrétan még le nem írt és elő nem állí­tott I képletű, új ()-lß-etil-la-(hidroxi-metil>l ,2,­­-3,4,6,7,12,12b -oktahidro-indolof 2,3 -ajkinolizin az ismert megfelelő racém vegyidet általános értágító hatásával szemben szelektív perifériás értágító hatással rendelkezik, mely hatás már egészen kis beadott mennyiségeknél, azaz 0,03 mg/kg-os i. v. dózisban jelentkezik, míg a megfelelő racém vegyidet hatása ennél lényegesen, mintegy két nagyságrenddel na­gyobb, azaz 1 mg/kg dózisban mutatkozik csak meg. További előnyt jelent az, hogy a találmány szerinti opitikailag aktív transz vegyület még antihipoxiás hatást is mutat, mely előnyösen egészíti kJ a szelek­tív perifériás értágító hatást, szemben a megfelelő ismert racém vegyüléttel, amely egyáltalán nem mu­tat antihipoxiás hatást. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyag­ként használt racém II általános képletű vegyülete­­ket a 170 495 sz. magyar szabadalmi leírásban ismer­tetett eljárással állíthatjuk elő. A racém vegyületek az 1 a-etil-1 ß-(aciloxi-metil)­­-1,2,3,4,6,7,12,12b)3-oktahidro-indolo[ 2,3 -ajkinolizin és az 1 (3-e til -1 a-(acilo xi -m e til )-1,2,3,4,6,7,12,12 ba­­-oktahidro-indolo[2,3-ajkinolizin 1 : 1 arányú ele­­gyét jelentik. A II általános képletű vegyületek rezolválását bármely, önmagában ismert rezolválási eljárással elvégezhetjük. Egyik előnyös módszer értelmében például a rezolválást egy optikailag aktív savval, elő­nyösen D-borkősavval, dibenzoil-D-borkősawal, kám­­forszulfonsawal, stb. végezzük. A rezolválást valamilyen alkalmasan megválasz­tott közömbös szerves oldószerben, így például egy alifás ketonban, mint amilyen az aceton, alifás alko­holban, illetve ezek vizes elegyében végezhetjük el. Az optikailag aktív savval képezett savaddlciós sót kristályosítással diasztereomer sópárokká bont­hatjuk, majd a balraforgató transz III általános kép­let u vegyület sójából a megfelelő bázist kívánt esetben felszabadíthatjuk. A bázis felszabadítást célszerűen úgy hajthatjuk végre, hogy a sót vízben vagy víz és valamilyen vízzel nem elegyedő szerves oldószerben, mint amilyenek az adott esetben halogénezett aljfás vagy aromás szénhidrogének, nyílt szénláncú vagy gyűrűs éterek, például diklórmetán, kloroform, éter, toluol stb., oldjuk vagy szuszpendáhuk, majd valamilyen szervetlen bázissal, mint 'amilyenek az alkálifém-karbonátok, így a kálium- vagy a nátrium­karbonát, vagy az ammónia, meglúgosítjuk, majd kí­vánt esetben valamely, az előzőekben felsorolt vízzel nem elegyedő oldószerrel a balraforgató transz [II általános képletű bázist extraháljuk. A balrafor­gató transz III általános képletű bázist a vízzel nem elegyedő közömbös szerves oldószeres oldatból például bepárlással különíthetjük el. Kívánt esetben az így kapott nyers balraforgató új transz III általá­nos képletű vegyületet valamilyen alkalmas oldószer­ből, mint amilyenek az 1 -6 szénatomos alifás alkoho­lok, például a metanol, átkristályosíthatjuk. Az új balraforgató transz (III) általános képletű vegyületek hidrolízisét célszerűen bázikus közegben végezhetjük el. Bázisként célszerűen valamilyen alká­­lifém-alkoholátot, előnyösen nátrium-metilátot, hasz­nálhatunk. A hidrolízist valamilyen közömbös szerves oldószerben, előnyösen egy 1-6 szénatomos alifás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom