194190. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szulfonil-karbamid-származékokat tartalmazó herbicid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására

1 194.190 2 karboniljáminoszulfonilj-benzoésav-metiléazter, op.: 204-206 ®C; 2-[I(4-etoxi-6-metilamino-l, 3, 5-triazin-2-il)-amino­­karboníll-aminoszulfonllj-benzoésav-etilészter, op. : 212-21$ °C; és N-[(4-etöxi-6-metilamino-l ,3, 5-triazin-2-il)-aminokar­­bonil]-2-metilszulfoniloxi-benzolszulfonamid, op. : 178-180 °C. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyüle­­tek az 1. reakcióvázlaton ismertetett módon állítha­tók elő, a (II) általános képletű, megfelelően szub­­sztituált szulfonil-izocianát és a (III) képletű 4-etoxi­­-6-metilamino-l,3,5-triazin-2-amin reakciójával a 4.383.113. sz. USA-belí szabadalmi leírásban ismer­tetett módon. A (II) általános képletű vegyöletek az irodalom­ból Ismertek; a 4.238.621, a 4.310.346 sz. USA-beli szabadalmi leírás vagy a 44.212 közzétételi számú európai szabadalmi bejelentés szerint ismertetett mó­don állíthatók elő. A (III) képletű aminotriazin szintén ismert az irodalomból. (J. Amer. Chem. Soc., 71,3248 /I949f). A következő példán a találmány szerinti vegy öle­tek előállítását ismertetjük anélkül, hogy a találmányt a példára korlátoznánk. A reakció 5—100 °C közötti hőmérsékleten, elő­nyösen 20-50 °C között, 0,5^18 óra, előnyösen 1—24 óra alatt hajtható végre. 1. példa Metil-2-[[(4-etoxi-6-metilamino-l,3,5-triazin-2-il)­aminokarbonilj-aminoszulfonilj-benzoát 0,8 g 4-etoxi-6-metiIamino-l,3,5-triazin 2-amin és 25 ml inetilén-klorid szuszpenziójához 1,14 g 2-(me­­toxi-karbonil)-benzolszulfoni! izocianátot adtunk. A szuszpenzió szétvált, majd a szilárd anyag kiülepedett. A reakcióelegyet 1 órán keresztül szobahőmérsékle­ten állni hagvtuk, majd a szilárd anyagot elválasztot­tuk és megszárítottuk, így 0,9 g cím szerinti vegyüle­­tet kaptunk. Op.: 204-206 C. IF(nujol).-€=0 (1700 és 1730 cm'1). A többi találmány szerinti szelektív herbicid hatás­sal rendelkező vegyületet az 1. táblázat tartalmazza. Az 1. példa szerinti eljárást alkalmazva az adott területen jártas szakember az összes 1. táblázatban található vegyületet elő tudja állítani. 1. táblázat (I) általános képletű vegyületek R op. (°C) C02 Cj H5 212-215 COiCHíCHjCIV 185-187 COjCHjCHCHj 177-180 C02CH(CH3)j 160-163 C02CHjCH2a 166-169 SOjN(CH3)2 169-171 0S02CH3 177-180 A találmány szerinti vegyületek szokványos mód­szerekkel formálhatók. Például porok, granulátumok, pelletek, oldatok, szuszpenziók, emulziók, nedvesít­hető porok, emulzifikálható koncentrátumok állít­hatók elő. Ezek közül igen sok közvetlenül is felhasz­nálható. Permetezhető készítmények is készíthetők a megfelelő oldószer felhasználásával és hektáronkénti néhány litertől többszár liter mennyiségű oermetlé formájában kerülhetnek alkalmazásra. A nagyhatású készítmények elsősorban további készítmények inter­­medieijeiként használhatók fel. A készítmények álta­lában 0,1-99 t% hatóanyagot vagy hatóanyagokat és legalább egy (a) 0,1 -20% felületaktív anyagot és/vagy (b) 1-99,9% szilárd vagy folyékony inert higító­­anyago(ka)t tartalmaznak. A találmány szerinti ké­szítményekben az egyes komponensek mennyiségét a 2. táblázatban soroltuk fel; az adatok közelítő ér­tékek. 2. táblázat hatóanyag hígító felületaktív szer(ek) anyagíok) tömeg%* nedvesíthető porok 20 90 0-74 1-10 olaj szuszpenziók, emulziók, oldatok (beleértve az emui zifikálható koncent­­rátumokat is) 3-50 40-95 0-15 vizes szuszpenziók 10-50 40-84 2-20 porok 1-25 70-99 0- 5 granulátumok és pelletek 0,1-95 5-99,9 0-15 nagyhatású ké­szítmények 90-99 0-10 0- 2 *A hatóanyag és legalább egy felületaktív anyag vagy egy higítószer tesz ki együttesen 100%-ot. A találmány szerinti készítmények nagyobb vagy kisebb mennyiségben tartalmazhatják a hatóanyagot, a felhasználás módjától és a vegyidet fizikai tulajdon­ságától függően. Néha kívánatos, hogy a felületaktív anyag a hatóanyaghoz viszonyítva nagyobb mennyi­ségben legyen jelen. Ezt úgy érhetjük el, hogy a ké­szítménybe beledolgozzuk a felületaktív anyagot vagy egy tankban keverjük össze vele. Tipikus szilárd higítószereket Watkins és társai handbook of Insecticide Dust Diluents and Carriers”, (2. kiadás, Dorland Books, Caldwell New Jersey-ban) írnak le, de más szilárd anyagok, akár ás­ványi, akár szintetikus anyagok egyaránt használha­tók. Nedvesíthető porkészítmény esetén a nagyobb abszorpciós képességgel rendelkező higítószerek elő­nyösek. Szuszpenzió koncentrátumok készítésekor előnyös, ha a hatóanyag oldhatósága kisebb, mint 0,1%. Az oldat koncentrátumokban előnyösen 0 *C- on nem válnak szét a fázisok. A „McCutcheon's De­tergents and Emulsifiers Annual” (MC Publishing Corp., Ridgewood, New Jersey), valamint Sisely and Wood, „Encyclopedia of Surface Active Agents ’ (Chemical Publishing Co., Inc., New York, 1964) irodalmi helyeken sorolják fel az alkahnaz-5 10 15 2C 26 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom