194180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(4-nitro-fenil)-3-azabiciklo[3.1.1]heptán-2,4-dion származékok előállítására

1 194.180 2 A találmány tárgya eljárás az értékes farmakológia! tulajdonságokkal rendelkező új, amino-fenilcsoporttal helyettesített azabiciklo-alkán-származékok előállítá­sához használható köztitermékek előállítására. A találmány tárgya eljárás a (II) általános képletű 1 -fenil -3 -azabiciklo[ 3.1.1 ]heptán-2,4-dion-származék előállítására, ahol R, jelentése hidrogénatom, 1-12 szénatomos al­­kilcsoport, 2-5 szénatomos alkenilcsoport, 2—5 szén­atomos alkinilcsoport, 4—7 szénatomos cikloalkilcso-G>rt, 4-7 szénatomos cikloalkil-(l —4 szénatomos)al- Icsoport, vagy 1 —4 szénatomos alkoxicsoporttal he­lyettesített fenil(l —4 szénatomos)alkilcsoport, R* jelentése hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkil­­csoport, fenilcsoport, vagy nitrocsoporttal 4-helyzet­­ben helyettesített fenilcsoport. A találmány szerinti eljárással előállított (II) általá­nos képletű vegyületek az (I) általános képletű vegyü­­letek és sói előállítására alkalmasak, melyek képleté­ben Rj és R4 jelentése a fenti és Rj jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, 1—4 szénatomos alkii-szulfonil- vagy 2— —4 szénatomos alkanoilcsoport és R3 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport. A 114.033 számú európai szabadalmi bejelentés­ből és a 192.836 lajstromszámú ekvivalens magyar szabadalmi leírásból ismertek az l-(amino-fenil)- és az 1 -(nitro-fenil)-3-azabiciklo-[3.1,0]hexán-2,4-dion­­-származékok. A találmányunk szerinti eljárással elő­állított vegyületek egy áthidalt ciklobutángyürűt tar­talmaznak az ismert vegyületekben levő ciklopropán­­gyűrű helyett. A Journal of the American Chemical Society [105, 6712 (1983)] ismerteti a 3,5-diklór-fenü-diakriloil­­-amin-származékok termikus ciklizálását, amely több más vegyület mellett a 3-(3,5-diklór-fend)-3-azabi­­ciklo[3.1 l]heptán-2,4-dion-származékokat eredmé­nyezi Ezek a vegyületek hasonlóak a találmányunk szerinti eljárással előállított vegyöletekhez. A találmány leírásában a rövidszénláncú alkilcso­­portok rövidszénláncú alkoxicsoportok, rövidszén­láncú alkanoilcsoportok és más hasonlók meghatáro­zásában használt „rövidszénláncú” kifejezés azt je­lenti, hogy az ilyen csoportok legfeljebb 4 szénato­mot tartalmaznak. A leírásban alkalmazott általános kifejezések és jelölések jelentése előnyösen a következő: Az Rj helyén szereplő alkilcsoport például 1-12 szénatomot tartalmaz, ilyen csoport lehet például me­­tilcsoport, etilcsoport, n-propilcsoport, izopropilcso­­port, n-butilcsoport, izobutilcsoport, tercier-butilcso­­port, n-pentilcsoport, neopentücsoport, n-hexilcso­­port vagy n-heptilcsoport, továbbá n-oktilcsoport, n-nonilcsoport, n-decilcsoport, n-undecilcsoport vagy n-dodecilcsoport. Az Rj helyén szereplő alkenilcsoport például 2—5 szénatomot tartalmaz, ilyen csoport lehet például allilcsoport vagy 2- vagy 3-butenilcsoport. Az Rj helyén szereplő alkinilcsoport például 2-5 szénatomot, és különösen 3—4 szénatomot tartalmaz­hat, ilyen csoport például a 2-propinflcsoport és a 2-butiniIcsoport. Az Rj helyén szereplő cikloalkilcsoport például 4-7 szénatomot, és különösen 3—6 szénatomot tar­talmazhat, ilyen csoport például a ciklopropilcsoport, ciklobutilcsoport, ciklopentilcsoport és a ciklohexil­csoport. Az R, helyén szereplő, 4-7 szénatomos cikloalkil­­csoporttal helyettesített 1—4 szénatomos alkilcso­port, például a ciklopropil-metil csoport, ciklobutil­­-metil csoport, ciklopentil metil csoport és a ciklo­­hexil-metil csoport, továbbá a 2-ciklopropil-eti]-c*o­­port, 2-ciklopentil-etil-csoport. Az Rj helyén szereplő, helyettesítetlen vagy he­lyettesített fenilcsoporttal helyettesített rövidszén­láncú alkilcsoport például 7-11 szénatomot tartal­mazhat, ilyen csoportok például a benzilcsoport, 2-fenü-etil-csoport, a fenil-csoport 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal helyettesített lehet, ilyen csoport például 4-metoxi-benzil-csoport. Az R4 helyén szereplő rövidszénláncú alkilcsoport lehet például metilcsoport, etilcsoport, n-propilcso­port, izopropilcsoport, n-butilcsoport, izobutilcso­port, n-butilcsoport, izobutilcsoport, tercier-butil­­csoport. A találmány tárgya eljárás elsősorban olyan (II) általános képletű köztitermékek előállítására, ahol R1 jelentése hidrogénatom, rövidszénláncú alkil­­csoport, mint például metilcsoport, etilcsoport, n-pro­pilcsoport, izopropilcsoport, n-butilcsoport, izobutil­csoport vagy tercier-butilcsoport, 2-5 szénatomos alkenilcsoport, mint például allilcsoport; 2—5 szén­atomos alkinilcsoport, mint például 2-propinilcso­­port; 4—7 szénatomos cikloalkilcsoporttal helyettesí­tett rövidszénláncú alkilcsoport, mint például ciklo­­hexil-metil-csoport, R4 jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú al­kilcsoport, mint például metilcsoport, etilcsoport, n­­-propilcsoport, izopropilcsoport, n-butilcsoport, izo­butilcsoport vagy tercier-butilcsoport. A találmány tárgya eljárás mindenekelőtt olyan (II) általános képletű köztitermékek előállítására, ahol Rt jelentése hidrogénatom, legfeljebb 12 szénato­mot tartalmazó alkilcsoport, például rövidszénláncú alkilcsoport, mint metilcsoport, etilcsoport, n-propil­csoport, izopropilcsoport, n-butilcsoport, izobutil­csoport, továbbá n-pentilcsoport, neopentücsoport, n-hexücsoport vagy n-heptUcsoport, n-oktücsoport, n-nonllcsoport, n-decücsoport, n-undecilcsoport vagy n-dodecilcsoport; 2-5 szénatomos alkenücsoport, mint például allücsoport; 2—5 szénatomos alkinil­csoport, mind például 2-propinilcsoport; 4-7 szén­atomos cikloalkilcsoport, mint például ciklopentil­­csoport vagy ciklohexilcsoport; 4-7 szénatomos cik­loalkilcsoporttal helyettesített metilcsoport, mint például ciklopentü-metil-csoport vagy ciklohexil-me­­tü-csoport; benzilcsoport vagy rövidszénláncú alkoxi­csoporttal helyettesített benzilcsoport, mint például 4-metoxi-benzü-csoport, és It* jelentése hidrogénatom. A találmány tárgya elsősorban eljárás a példákban megadott vegyületek előállítására. Az (I) általános képletű új vegyületek és ezek gyó­­gyászatilag elfogadható sói értékes farmakológiai ha­tásokkal rendelkeznek, például gátolják az aromatáz enzimet. Az (I) általános képletű vegyületek aroma­­tázgátló hatását Graves P.E. és Salhanick H.A. mód­szerével fEndocrinology. -105, 52 (1979)], az aroma­­táz-aktivitás meghatározására szolgáló in vitro körül­mények között (az élő szervezeten kívül), emberi méhlepényből elkülönített mikroszómán végzett vizs­gálattal mutathatjuk ki. Ebben a kísérleti elrendezés­ben azt mérjük, milyen mértékben keletkezik a f 1$/ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom