194161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonamidcsoportot tartalmazó fenoxi-benzoesav-származékok előállítására

1 194.161 2 A találmány tárgya tökéletesített eljárás bizonyos, szulfonamldcsoportot tartalmazó fenoxi-benzoesav­­-származékok előállítására, amelyek gyomirtó tulaj­donsággal rendelkeznek. A szulfonamidcsoportot tartalmazó gyomirtó hatá­sú fenoxi-benzoesav-származékok (vagy N-szulfonil­­•aril-benzamidok) a 3,416 es 23,392 számú európai szabadalmi bejelentésekből és a 82/106,654 számú nyilvánosságrahozott japán szabadalmi bejelentésből ismertek. A fenti nyilvánosságrahozott szabadalmi bejelen­tések számos ilyen típusú terméket ismertetnek, fő­képpen az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat, amelyek képletében A hidrogénatom, fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom, nitrocsoport, 1 -4 szénatomos alkoxicsoport vagy trifluor-metil-csoport ; Z hidrogénatom, fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom, 1—4 szénatomos alkilcsoport, 1—4 szénatomos alkoxicsoport, trifluor-metil-csoport, nitrocsoport vagy cianocsoport ; Z1 hidrogénatom, halogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport; D fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom, trifluor-metil­­-csoport vagy cianocsoport; E hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkoxicsoport, cia­nocsoport vagy trifluor-metil-csoport; W nitrogénatom vagy =CH-csoport és R3 1—4 szénatomos alkilcsoport. Az ismert eljárások szerint az (I) általános képletű vegyületek előállíthatok úgy, hogy egy (II) általános képletű savhalogenid köztiterméket — a képletben X klór-, bróm- vagy jódatom és A, Z, Z1, D, E és W a fenti jelentésűek — egy (III) általános képletű szulfon­­amiddal — a képletben R3 a fenti jelentésű — 25—140 °C hőmérsékleten reagáltatnak, általában savelvonó­szer, főképpen egy tercier amin, így N,N-dimetil-ani­­lin vagy piridin, egy alkálifém-karbonát, így vízmentes kálium-karbonát vagy alkálifém-fluorid, így cézium­­-fluorid j elenlétében. Az. (I) általános képletű vegyületek azután ismert módon, például 1—4 szénatomos diazoalkánnal rea­­gáltatva alkilezhetők, így olyan megfelelő vegyülete­ket kapnak, amelyek a szulfonamidcsoport nitrogén­atomján 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituál­­va vannak. Az Ugyanezen nitrogénatomhoz kapcsoló­dó hidrogénatom bázisos alkálifém-reagenssel reagál­­tatva alkálifém-, így például nátriumatommal ugyan­csak helyettesíthető. A (II) és (III) általános képletű vegyületek konden­­zálásának fenti ismert eljárása azonban különféle hát­rányokkal jár, főképpen a rossz kitermeléssel. Való­színű, hogy általában a savelvonószer jelenléte az, ami a kitermelést a diacüezési reakció elősegítésével csök­kenti. A savelvonószer használata továbbá a végter­mékek izolálását és tisztítását sokkal nehezebbé és költségesebbé teszi. Az ismert eljárás egy másik hátránya, hogy a (II) általános képletű savhalogenidek előállítása a későb­biekben definiált (IV) általános képletű savakból to­vábbi reakcióműveletet igényel. A találmány egyik célja, hogy az ismert eljárások hátrányait kiküszöböljeJ­A találmány egy másik célja, hogy az (I) általános képletű vegyületek előállítását technikai vagy ipari minőségű (ÍV) általános képletű reagensekből lehető­vé tegye. A gyakorlatban ez az utóbbi probléma a fonto­sabb, mivel az ilyen típusú savak az előállításukhoz használt reakciók számának és jellegének eredménye­ként meglehetősen nagyszámú szennyező anyagot tartalmazhatnak, így — nem korlátozó jellegű példa­képpen - mondhatjuk, hogy az (V) képletű acifluor­­fen előállítható egy alkálifém-meta-krezolát és egy 3,4 dihalogén-trifluor-metil-benzol reakciójával, ezt követi a metilcsoport oxidálása karboxicsoporttá majd a nitrálás. Egy ilyen típusú reakciósorozat alatt az izomerek és más nem-kívánt vegyületek száma fo­kozatosan nő, és a szokásos minőségű acifluorfenben általában nagyszámú sav kimutatható, főképpen a 2-ndro-3{2'-klór-4'-(trifluor-metiji-fenoxi]-benzoesav oly m mennyiségben, amely könnyen eléri a 16 tö­meg %-ot, a 2-nitro-5-[2'-klór-5-(trifluor-metil)-fen­­oxi]-benzoesav és 4-nitro-5-[2'-klór-4'-(trifluor-metil)­­-fenoxij-benzoesav, ez utóbbi két sav jelenlévő meny­­nyisége könnyen elérheti a 3 tömeg %-ot, egy sor más savval együtt, amelyek mennyisége ugyancsak lehet 3 tömeg %, ez a mennyiség azonban gyakran kisebb, például kevesebb, mint 0,5 tömeg %, ilyenek például a 3-[2'-klór-5'-(tnfluor-metil)-fenoxi]-benzoesav, 3. -[2'-klór-4'-(trifluor-metil)-fenoxi]-benzoesav és a 2,4- -diiitro-S-fz-klóM^trifluor-metiO-fenoxij-benzoe­­sav, valamint a 4-[2'-klór-4'-(trifluor-metil)-fenoxil­­-nitro-benzol és 2-nitro-5-[á'-klór4'-(trifluor-metil)­­-fenoxij-toluol. Ezért a találmány egyik célja nagy tisztasági fokú (I) általános képletű vegyületek előállítását kis tisz­tasági fokú (IV) általános képletű vegyületekből lehe­tővé tenni. A találmány szerinti eljárás más előnyei a leírás további részeiből kitűnnek. Azt találtuk, hogy a fenti célok a találmány szerin­ti eljárás előnyös tulajdonságai következtében részben vagy egészen elérhetők. A találmány szerint úgy járunk el, hogy egy (IV) általános képletű savat — a képletben A, Z, Z(, D, E és W a fenti jelentésűek — egy (III) általános képletű szulfonamiddal — a képletben R3 a fenti jelentésű — reagáltatunk, folyékony fázisban, halogénezőszer, előnyösen klórozószer jelenlétében, olyan hőmérsék­leten, hogy a reakció során képződő hidrosavat vagy hidrogén-halogenidet a reakcióközegből gázalakban folyamatosan eltávolítjuk. A fenti eljárást a gyakorlatban savelvonószer nél­kül hajtjuk végre, adott esetben oldószerben. Az (I) általános képletű vegyületek egy alcsoport­ja, amely a találmány szerinti eljárással igen jól és előnyösen előállítható, azokat a vegyületeket foglal­ja magába, amelyek képletében A hidrogénatom, nit­rocsoport vagy klóratom, Z halogénatom, főképpen klóratom, Zl, E és G hidrogénatom, D trifluor-metű­­csoport, R3 1-4 szénatomos alkilcsoport, elsősor­ban metilcsoport és W jelentése -CH=. A találmány szerinti eljárás egy változata szerint a találmány szerinti eljárásban alkalmazott (IV) általá­nos képletű sav legfeljebb 20 tömeg %, esetleg legfel­jebb 30 tömeg % szennyezést tartalmaz, főképpen a főreagenshez hasonló képlettel rendelkező vegyü­leteket, amelyek attól elsősorban a szubsztituensek számában és helyzetében különböznek. Ezek a szeny­­nye zések ezért lényegileg olyan vegyületek, amelyek egy (a) képletű, különféleképpen szubsztituált cso­portot vagy egy (b) képletű, ugyancsak különfélekép­pen szubsztituált csoportot tartalmaznak. Az előnyös (III) es (IV) általános képletű reagens­­seket nyilvánvalóan úgy választjuk meg, nogy a képle -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom