194143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás horganyzóüzemi pácfürdő hulladék felhasználására növények kezelésére
1 194.143 2 A találmány tárgya eljárás horganyzóüzemi pácfürdő hulladék felhasználására növények kezeléséhez. Ismeretes, hogy a horganyzóüzemekben a különféle tárgyak bevonása tüzihorganyzással történik, s a bevonni kivánt tárgyat, alkatrészt vas szerszámra akasztva mártják be az olvadék horganyba, majd abból kiemelik. Miután nemcsak a bevonandó tárgy merül el az olvadékba, hanem a felfüggesztő szerszám is, ezért arra is lerakódik horgany réteg.. Ezért többszöri (10—15-szöri) bemártás után a szerszámot meg kell tisztítani a reá lerakódott 3-5 mm-es horgany rétegtől. A leoldásra sósavat használnak, melyet egy kádban elhelyezett szerszámokon cirkuláltatnak mindaddig, míg az oldat cínktartalma a 15-18%-ot eléri. A hibásan bevont tárgyak esetében hasonlóan járnak el, mielőtt ismételten horganyozzák. Az így keletkező pácfürdő hulladék, amely a környezetre nézve káros szennyezőanyagokat tartalmaz, elhelyezése nagy gondot okoz. A század harmincas éveiben kezdték felismerni a különféle fémek fontos szerepét a növénytermesztésben [Pais I.: A mikroanyagok szerepe a mezőgazdaságban (Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1960.) 63-66. o.j, így pl. a cink jelentős szerepét is. Megállapították, hogy a növények fejlődésének fontos meghatározója a cink-ellátottság. Katalimov, M.W. [Mikronahrstoffe — Mikronahrstoffdüngung. VEB Deutscher Landvvirtschaftsverlag, Berlin, 1969.] szerint eddig már négyben magasabb rendű növényfajra vonatkozóan kimutatták a cink létfontosságú szerepét. Fontos hatással van a növényekben lejátszódó biokéjniai folyamatokra, mert katalizálja a NAD*, a NADP kötődését a hordozó fehérjéken, a különféle dehidrázokat (glutaminsavdehidráz, alkoholdehidráz, tejsavdehidráz) specifikusan aktiválja. Néhány peptidáz esetében is hatásos (dehidropeptidáz, dipeptidáz, karboxipaptidáz), emellett a nitrogén anyagcserében is jelentős szerepe van [Mengel K.: A növények táplálkozása és anyagcseréje. (Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1976.) 250.o] A cink a növények növekedését közvetlenül befolyásolja úgy, hogy a nitrifikáló mikroorganizmusokban az RNS-polimeráz és a glutaminsavdehidrogenáz aktivitásán keresztül fokozza az ammónia nitrogénigényének beépülését. A cink hiány mindenekelőtt az auxinhiányra viszszavezethető tünet, amely elsősorban az aprólevelűség kisebb, vagy nagyobb mérvű levéldeformációval párosul, valamint a rövidebb izközök miatt keletkező rozettásodással. Befolyásolja a cink hiánya a hibás vagy vörös festékanyagok berakódását az epidermisz sejtekbe, s elszíneződésekről ismerhető fel a cink hiánya, amely előbb pontszerűen, majd foltszerűen és végül az egész növényfelületen jelentkezik. [Bergman, V.: Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. (Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1959.) 119-124. o.] A vizsgálatok kimutatták, hogy az egyes növények a talajból egy-egy termelési ciklusban mennyi cinket vonnak ld. Ez hektáronként 150-600 g között változik, legtöbbet a cukorrépa és a lucerna von el, de a burgonya és a fűfélék is jelentős cink fogyasztók. Természetesen emellett még a csapadékkal kimosott cinkveszteség is csökkenti a talaj cinktartalmát. Todd és munkatársai [Zinc in the nutrition of the rat. Am. J. Physiol. 107. 146. 1934.] már 1934-ben bebizonyították, hogy cinknek eszenciális szerepe van a patkány növekedésében. Tucker és Salmon [Parakeratosis or zinc deficiency disease in pig PSEDM 38. 615. 1955.] összefüggést találtak a sertések parakeratózisa és a cinkellátottság mértéke között. Ettől kezdve meggyorsult a cink élettani szerepének kutatása, miután egyre újabb felismerések bizonyították, hogy az állati (majd később az emberi) szervezet működésében jelentős szerepe van. A kutatások megállapították, hogy a szérum cinkkoncentrációja a baromfinál 3,5-4 ppm, a szarvasmarhánál 1,3-1,5 ppm. A vérben a cink a plazrnaíehéijéhez, oligopeptide khez és aminosavakhoz (20%-ban), valamint az alakos elemekhez (80%-ban) kötve; mutatható ki. Az alakos elemek között legnagyobb mennyiségben (650-1000 pg/100 ml) a vörös vérsejtekben mutatható ki. A kutatások megállapították, hogy a cinket tartalmazó enzimek számos anyagcsere folyamat szabályozásában működnek közre. Vizsgálatok tárgyát képezte a cink szerepe az inttermedier anyagcserében egyes szervek és szövetek működésében, öröklődés! és kórélettani vonatkozásban. [ Sas B.: A cink intermedier anyagcseréje, szabályozása és hiányának következményei háziállatokban. Magyar Állatorvosok Lapja. 1978. május 327.0.]. Megállapították, hogy befolyásolja a nemi hormonok termelését, hiánya elhúzódó DNS szintézist okoz, csökkenti RNS-polimeráz aktivitását, s ezáltal gátolja az RNS szintézisét. Fontos szerepe van a központi idegrendszer móködésében, s hiánya az idegrendszeri zavarok kialakulásához is hozzájárul. Miután az állati és emberi szervezet cinkhez a növények fogyasztása útján jut hozzá, igen fontos, hogy a termesztett takarmánynövényeink számára a megfelelő mennyiségű cink felvételének lehetősége biztosítva legyen. Ez azt jelenti, hogy a talaj cinkveszteségét biztosítani kell. Kísérleteink arra irányultak, hogy a horganyzóüzemekben környezetkárosítóként jelentkező pácfürdő hulladék hogyan használható fel a talaj cinkveszteségének pótlására, hogyan lehet segítségével a növények cinkszükségletét biztosítani. Megvizsgáltuk a pácfürdő hulladék összetételét és azt találtuk, hogy a fő alkotóként 16-18%-ban cinket tartalmaz. Előfordulnak még mellette más fémek is (vas, magnézium, króm), ill. alkáli földfémek is (kalcium), azonban ezek nagyságrendje a száz ppm-et nem haladja meg. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a növények szempontjából akkor kapjuk a legkedvezőbben felhasználható szuszpenziót, ha a pácfürdő hulladékhoz 15—25 m% mészJiidrátot tartalmazó vizes szuszpenziót adagolunk igen intenzív keverés közben, hogy az összekevert szuszpenzióban a részecskék finomeloszlásúak legyenek, s; ezáltal a talajra történő kijuttatásuk a szokásos permetezési technikával elvégezhető legyen. Megállapítottuk (s kíséileteink ezt támasztották alá), hogy a kezelendő növénykultúrától és a talajtól függően a pác fürdő hulladékhoz annak egy literére számítva is 0,4—1,5 liter mészhidrát szuszpenziót kell kevernünk változó mennyiségben. Megállapítottuk, hogy a kiszórás szuszpenziós műtrágyával összekeverve előnyösen foganatosítható. A találmány Szerinti eljárást az itt következő példákon mutatjuk be, amelyek nem korlátozzák a szabadalmi igényt. 1. példa Kukorica kezelése 1000 1 horganyzóüzemi páclé hulladékhoz inten-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
