194143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás horganyzóüzemi pácfürdő hulladék felhasználására növények kezelésére

1

194.143

2

zjv kevert* közben 500 1 20 m% mészhidrát tartalmú vizes szuszpenziót adagolunk, s a kevertetést az adagolás befejezése után még fél óráig folytatjuk, hogy megfelelő finomságú diszperz rendszert kapjunk.

Az Így kapott vizes szuszpenziót használjuk fel kukorica kezelésére. A kísérleteket véletlen elrendezésű 1 ha nagyságú blokkon végeztük, s a szuszpenziót kiszórása után a talajba tárcsázással bedolgoztuk.

A kísérleteknél alkalmazott talaj átlagos összetétele a következő volt: pH: 7,1; CaC03: 2,2%;, P30*: 125 ppm;N03+N02 : 15,5 ppm; Zn: 0,8-1,6 ppm.

A kukoricát a kezelést követően vetettük el a g talajban, majd ezt követően 7 1/ha adagolásban Anelda plus 80 EC gyomin ószerrel kezeltük.

A kukorica betakarítását kombájnnal végeztük október hónapban, s mértük a terméshozamot, a szem szárazanyagtartalmát, keményítőtartalmát.

Mérési adatainkat - melyek a négyszeri ismétlés 10 átlagértéke a következő 1. sz. táblázat tartalmazza.

I. Táblázat

Sorszám

Kezelés

ka/Zn/ha

1 ha-ról betakarított termés q

Szárazanyag tartalom %

Keményítő tartalom %

1

15

64

68,43

63,6

2

27

67

68,56

66,4

3

33

68

68,83

67,2

4

Kezeletlen

kontroll

62

67, t i

62,3

Az eredményekből kitűnik, hogy a kezelések haszem keményítőtartalma,

tására kismértékben nőtt a terméshozam, jelentősen 25 Megvizsgáltuk a betakarított növény beltartalmi nőtt a szárazanyagtartalom és még jel ntésebben a adatait, melyeket a II. sz. táblázat tartalmazza.

II. Táblázat

Sorszáír

Kezelés

kg/Zn/ha

Vizsgált növényrész

Szárazanyag

tart.%

Fehéije

%

Cinktart.

mg/kg

szem

68,4

5,7

9,7

1

15

cső-levél

—

2,8

6,5

szár-levél-7,1

18,0

szem

68,5

7,0

10,5

3

33

cső-levél

—

3,0

7,0

szár-levél-8,3

23,0

Kezeletszem

67,1

4,8

9,0

4

len

cső-levél

—

2,0

5,5

kontroll

szár-levél

6,2

15,2

A vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a kezelések hatására megnövekedett az összes fehérjetartalom és megnövekedett a cinktartalom is, amelynek takarmányozási szempontból van nagy jelentősége.

2. példa

Gyep-kultúra kezelése

100 1 horganyzóüzemi páclé hulladékhoz 100 1 20 m% njészhidrátot tartalmazó vizes szuszpenziót adagoltunk kevertetés közben. Az adagolás befejezése után a szuszpenziót még fél óráig intenzíven kevertettük, hogy a diszperz rész flnomeloszlású legyen, s jól klpermetezhető.

50

A kezeléseken véletlen blokkszerű elrendezésben régy ismétlésben, 100 m* nagyságú parcellákon végeztük május hónapban.

ec ~ Ä kezelt terület talajának összetétele a következik volt: pH: 7,11; CaC03: 0,5%; P2Os: 105 ppm; N03+N02:12,5 ppm; Zn:0,3-!l,6 ppm.

A kezelt területről a gyepet június 1-én és augusztus 30-án kaszálással takarítottuk be, s meghatároztuk a betakarított fű fehéijetartalmát és cinktartalmát.

60 Mérési eredményeinket a III. sz. táblázat tartalmazza.

3