194141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kerámia félkésztermékek szárítására
1 194.141 2 határozzuk meg, Így az 1 szárítószekrénybe történő beadagoláskor, a szárítási folyamat során egészen annak végéig, és ezekből a súlyokból, illetve súlykülönblégekből határozzuk meg a kerámia félkésztermékek nedvességtartalmát. A gyúrási és formázási folyamatok végén kapott kerámia félkésztermékek százalékos nedvességtartalma ismert, és ezeket az értékeket a vezérlési folyamat során állandó értékekként kezeljük és használjuk. A kerámia félkésztermékek szárítására vonatkozó technológiát három fázisban hajtjuk végre. Az ismert többfázisú szárítási technológiáktól a találmány szerinti eljárás abban különbözik, hogy ez utóbbit számítógéppel vezéreljük, tehát automatikusan hajtjuk végre. Az első szárítási fázishoz még ezután azt a feladatot kell megoldani, hogy az automatikus vezérléshez meghatározzuk vagy megmértük a kiindulási értékeket. E célból az 1 szárítószekrény megtöltése előtt, az 1 szárítószekrény üres és nyitott állapotában ellenőrizzük az 1 szárítószekrény összes mérőeszközének működőképességét, és meghatározzuk a kiindulási adatokat, amelyeket a 2 vezérlő-számítógép naplóz, vagyis egy, a 2 vezérlő-számítógephez hozzárendelt írható-olvasható memóriába beírjuk ezeket az adatokat. Ezt követően a szárítani kívánt mennyiségű kerámia félkészterméket betöltjük az 1 szárítószekrénybe, maid bekapcsoljuk az 1 szárítószekrényt azzal a céÚal, hogy a belerakott kerámia félkésztermékeket y\ hőmérsékletre felmelegítsük, eközben nem történik levegőcsere, vagyis a létrejövő forró levegővel, amit a megfelelő fúvóberendezésekkel ellátott 4 szellőztető berendezés motorjainak segítségével folyamatosan bejuttatunk az 1 szárítószekrénybe, a kerámia félkésztermékeket felmelegítjük. A 4 szellőztető berendezés motorjainak bekapcsolásával egyidejűleg egy elektronikus 5 erőmérő berendezés segítségével, mely célszerűen nyomásmérőszelencékből van kialakítva, automatikus súlymérést végzünk az 1 szárítószekrény egy reprezentatív tartományában. Az így kapott mérési adatokból a 2 vezérlő-számítógép segítségével kiszámítjuk a kiindulási tömeget, meghatározzuk továbbá a szárítási folyamat kezdésének időpontját és az összes olyan adatot naplóba rögzítjük, melyeket a változó adatokat tároló adattárolóba beviszünk. Az 1 szárítószekrényt szellőztető 4 szellőztető berendezés motorjait egy, az állandó adatokat tároló 6 adattárolóban tárolt vezérlőprogramnak megfelelően ciklikusan működtetjük. Ez a folyamat az 1 szárítószekrény automatikus kikapcsolásáig, tart. Egy, az 1. ábrán nem feltüntetett nőcserőlőt, mely az 1 szárítószekrénynél van elrendezve, egy szabadon programozható tj időtartalmon keresztül, mely nulla és hét óra között változtatható, programozható P2 teljesítménnyel, mely nulla és száz százalék között változhat, működtetünk, éspedig egy szintén nem feltüntetett V! szelepen keresztül. Amikor ez az időtartam véget ér, akkor a hőcserélőhöz egy második, programozható P2 teljesítményt állítunk be, mely nulla és 100% között változhat. Ezt a folyamatot addig tartjuk fenn, míg az 1 szárítószekrény közepes szellőzési hőmérséklete egy programozható »T 1 hőmérsékletet, mely nulla és 100 °C között változtatható, el nem ér. Ennek a hőmérsékletnek az elérésekor mérjük az addig eltelt időt, melyet az írható-olvasható 3 adattárolóba beírunk, naplózzuk, és áttérünk a második szárítási fázis vezérlési programjára. A második szárítási fázis célja a kerámia félkésztermékek további melegítése, valamint az 1 szárítószekrényben végrehajtott vezérelt levegőcserével végzett nedvességelvezetés megkezdése. Veaető értékként a nedvességtartalom csökkenését használjuk. Amikor áttérünk a második szárítási fázisra, a V2 szelepet egy második programozható P2 értékre állítjuk be, mely nulla és száz % között változhat, a ievegőcserélő berendezést - a V2 beállító berendezéssel - programozható St lépésekben, melyek nulla és száz perc között változhatnak, olyan hosszú ideig tartjuk nyitva, amíg nedvességcsökkenés programozható Gj gradiensét, mely nullától Öt %-nyi nedvesség per óráig tartó tartományán belül változtatható, el nem étjük. Ettől az időponttól kezdve, melyet írható-olvasható 3 adattárolóba beírunk, a V2 beállító berendezést kis lépésekkel elállítjuk azzal a céllal, hogy a nedvességcsökkenés Gi gradiensének beállított értékét fenntartsuk. A második szárítási fázist akkor zárjuk le, amikor a 2 vezérlő-számítógépből kapott számított F(t) maradéknedvesség egy programozható FI értéket elér, mely nulla és tizenöt % között változhat. Az 1 szárítószekrény!: elhagyó nedves levegőt egy, a tető felett elrendezett levegőelvezető kürtőbe vezetjük. Az 1 szárítószekrényhez vezetett levegőt egy - az 1. ábrán nem látható -, csatornából vesszük, melybe annak az 1 szárítószekrénynek az elvezetett levegője áramlik bele, mely ebben az időpontban a harmadik szárítási fázisban van éppen, és amely viszonylag száraz, meleg levegőt ad le. Az 1. ábrán feltüntetett 1 szárítószekrény jelképesen egy több szárítószekrényből álló egységet jelent. Az FI érték elérésének időpontját beírjuk a 3 adattárolóba és naplózzuk. A harmadik szárítási fázis célja, hogy a kerámia félkésztermékekben még benn lévő maradék nedvességet viszonylag gyorsan eltávolítsuk, és a szárítási folyamatot energetikailag előnyös körülmények között befejezzük. Amikor áttérünk erre a harmadik szárítási fázisra, a V j szelepet egy harmadik programozható P3 értékre, mely nulla és száz % között változhat, a V2 levegőcserélő beállító tlerendezést pedig Lj állásba kapcsoljuk, mely nulla és száz % között változhat. Ezekkel a paraméterekkel folytatjuk a szárítási eljárást mindaddig, míg a kerámia félkésztermékek számítható maradék nedvessége a 6 adattárolón tárolt Erogramozható F2 értéket, mely nulla és tizenöt % özött mozoghat, el nem éri. Ekkor a Vi szelepet nulla %-ra vezéreljük, és a szárítási folyamatot mindaddig folytatjuk, míg az F3 maradék nedvességtartalmat, mely nulla és tizenöt % között mozoghat, el nem érjük. Ezzel a szárítási ciklus befejeződik, az eljárás időtartamát, az F3 maradék nedvességtartalmat, a dátumot, a pontos időt, a hőmérsékletet és az 1 szárítószekrény számát naplózásuk, és a 3 adattárolóba beírjuk, majd a szárítás eljárás teljes lefutását a 7 nyomtatón vagy hasonlón kinyom tatjuk. A fenti eljárás végrehajtására alkalmas találmány szerinti berendezés két darab 8 mérőérzékelőből áll, amelyek az 1 szárítószekrényben különböző magasságokban vannak elrendezve. Mérőérzékelőként például PT 100 típusú ellenállás-hőmérőt vagy szilíciumdiódát lehet alkalmazni, vagy pedig egy B 511 típusú specifikus félvezető hőmérsékletérzékelőt lehet használni. Az 1 szárítószekrényben lévő kerámia félkésztermékek nedvesség tar-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 63 6