194130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszapok előkezelésére a flokkuláció és/vagy a vízteleníthetőség javítása céljából

2 1 A találmány iszapok előkezelésére vonatkozik a flokkuláció és/vagy a vízteleníthetőség javítása céljá­ból, víztelenítési berendezésben, adott esetben poli­­elektrolitok mint flokkuláló segédanyag felhasználá­sával. Iszapok tulajdonságainak megváltoztatására ismert a polielektrolitok alkalmazása flokkuláló segédanyag­ként. Ismert továbbá az iszap termikus kondicionálása is, például 30 bar nyomáson és 300 °C-ra történő he­vítéssel az iszap előkészíthető a víz elválasztására. Ez az előkészítés azonban nem minden iszap esetében al­kalmazható, emellett nagyobb gépi beruházást és sok energiát igényel. Az ilyen kondicionálás során bomlástermékek keletkeznek, amelyek az elválasztott víz további kezelését megnehezítik. Biológiai iszapok általában elégetéssel semmisí­tenek meg, amihez többnyire kiegészítő tüzelést kell alkalmazni. Ennek oka az elválasztott iszap viszonylag nagy víztartalma, valamint az, hogy az iszap túl ke­vés éghető anyagot tartalmaz. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása volt, amellyel az előkezelt iszap egyszerű, mechanikai víz­telenítési berendezésben hatékonyabban vízteleníthe­tő oly mértékben, hogy a kapott termék közvetlenül járulékos tüzelés nélkül legyen elégethető. A talál­mány szerint a fenti célt azzal érjük el, hogy a vízte­leníteni kívánt iszaphoz víztelenítés előtt folyékony, éghető, szerves adalékot, például olajat, előnyösen fá­radtolajat adunk az iszap szárazanyagtartalmára vo­natkoztatva 0,5-50 m%, előnyösen 0,5-10 m% mennyiségben. Â megoldás kettős előnye abban van, hogy egyrészt az iszap vízteleníthetősége javul, más­részt a fáradtolaj tárolásának megsemmísétésének gondját megoldja. A szerves anyag adagolása révén az iszap szárazanyagtartalma növekszik, a víztelenített iszap fűtőértéke szabályozható, így az iszap kiegészítő fűtőanyag nélkül égethető el. Azt találtuk, hogy a fá­radtolaj adalék a kogulációs tulajdonságokat és így az egyszerű, mechanikus présekben végzett víztelení­tést lényegesen javítja, az iszap mechanikai terhel­hetőségét növeli, ami a víztelenítési kezelést hatéko­nyabbá teszi. Az adalékolt fáradtolaj az iszap részecs­kéi adszorbeálják, az olaj beépül az iszapba, mégpe­dig — száraztartalmára vonatkoztatva — az iszap az 50 m%-ot is elérő olajmennyiséget képes felvenni a­­nélkül, hogy a következő lépésben, a mechanikai víz­telenítés során számottevő mennyiségű olaj kipré­­selődne az iszapból, és a szennyvízbe kerülne. Az 50 m%-ot meghaladó mennyiségű olajjal kezelt iszapból az olaj a présben kiválik, ami természetesen nem kívá­natos. A víztelenítésre kerülő iszap felületén adszor­­beált olaj nyilvánvalóan kiszorítja, illetve leválasztja a hidrátbúrát, így a víz könnyebben tud elfolyni. Olaj, így a fáradtolaj is kifejezetten hidrofób, ezért az olaj adagolása az iszapban lévő víz elválaszthatóságát lé­nyegesen javítja. Különösen biológiai iszapok esetén általában fer­mentativ bomlási folyamatok zajlanak le, amelyek az elfolyó szennyvíz nemkívánatos szennyeződését ered­ményezik. Ezért a találmány egy előnyös kiviteli módja szerint az olajhoz oxidálószert, előnyösen hid­­rogén-peroxidot adagolunk, mert ezzel a fermentációs bomlás visszaszorítható. Azt tapasztalatuk, hogy az oxidálószer, előnyösen hidrogén-peroxid már igen csekély mennyiségben lényegesen javítja a víztelenít­­hetőséget. Meglepő módon az oxidálószerek adagolá­sa az igen nehezen kezelhető ásványi iszapok esetén is bevált, és a szokásos prések, például szűrőszalagpré­sek víztelenítési víztelenítési teljesítményét lényege­sen növeli. Oxidálószerként előnyösen 30%-os hidro­­gén-peroxidot adagolunk 0,5-10 1/m3 iszap, előnyö­sen 1-3 1/m3 iszap mennyiségben. Az oxidáiószer a­­dagolás helyett a vízteleníthetőséget azzal is javíthat­juk, hogy az iszapot az olaj hozzáadása előtt oxidativ előkezelésnek vetjük alá, például levegőt és/vagy oxi­gént hivatunk át. Az iszapok gazdaságos feldolgozás céljából a talál­mány szerinti eljárás előnyösen úgy foganatosítjuk, hogy az oxidáló kezelés és az olaj adagolása előtt az iszapot legalább 5 m% szárazanyagtartalomra besűrít­jük. Az olaj és oxidálószer adagolásával elért javított vizteleníthetőséget az említett besűrítés még lényege­sen fokozza. Főleg az olaj és az oxidálószer együttes adagolása javítja az iszap koagulációját és vízteleníthetőségét; az oxidálószer szintén növeli az iszap mechanikai terhel­hetőségét, ami az egyszerű mechanikus présben vég­zett víztelenítést hatékonyabbá teszi. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon áb­rázolt folyamatábrák (1-5. ábrák) segítségével kö­zelebbről ismertetjük. Az 1. ábra szerint eljárva szennyvíziszapként az e­­lőülepítőből származó felesiszapot 5 m% szárazanyag­tartalomra besűrítünk. Az iszapot keverőbe vezetjük, ahol 1 köbméter iszapra számítva 20 kg fáradtolajat és 30 liter 10%-os vas(UI)-klorid-oldatot adunk hozzá. Intenzív összekeverésétután az iszapot flokkuláló beren­dezésbe vezetjük, ahol 230 g/m3 mennyiségben katio­­nos po lie le k t ro li to t adunk az iszaphoz. A szűrőszalag­prés szűrt vizében csupán 5 -20 g/m3 mennyiségű fá­radtolaj volt kimutatható. Az ilyen csekély mennyi­ség - adott esetben dentés után — minden további nékül megengedhető. A szűrőszalagprésről levett szű­rőlepény 30-35 m% szárazanyagot tartalmazott és közvetlen elégetésre volt alkalmas. A 2. ábrán látható változat szerint az iszapot keve­­rőbe vezetjük, amelybe egyidejűleg 1 köbméter iszap­ra számítva 3 liter 30vó-os hidrogén-peroxidot és 1 t szárazanyagra számítva 0,5 t fáradtolajat adagolunk. Adagolás közben mintegy 5 percen keresztül levegőt nyomunk a keverőbe; a levegő oxidálóan hat és inten­zív keverést biztosít. A keverőbői az iszap fiokkulá­­ló berendezésbe kerül, amelyben hidrogén-peroxid adagolásával vagy levegő bevezetésével folytathatjuk az oxidálást. A flokkulált iszapot - adott esetben a szárazanyag feldúsítására flotációt közbeiktatva - a víztelenítési berendezésbe, például szűrőszalagprésbe vezetjük. A kapott lepény hasznosítható, illetve meg­semmisíthető. A 3. ábrán feltüntetett eljárásban szintén mintegy 5 s% szárazanyagot tartalmazó iszapból indulunk ki. A keverőedényben az iszaphoz 30%-os hidrogén-per­oxidot 3 liter/m3 mennyiségben, továbbá fáradtolajat 2,5 m% mennyiségben és adott esetben elektrolitot adunk. Az elegyet flokkuláló berendezésbe vezetjük, amelybe polielektrolitot adagolunk. A flokkulációt hidrogén-peroxid adagolásával javíthatjuk. A száraz­anyag feldúsítása céljából végzett flotálás során járu­lékosan levegőt fuvathatjuk az iszapon át. A dúsított iszapot szűrőszalagprésen vagy centrifugában 30-35 m% szárazanyagtartalmú termékké vízteleníthetjük. A termék elégethető, illetve megfelelő lerakóhelyen tá­rolható. A 4. ábra szerint dolgozva a mintegy 5 m% száraz­anyagot tartalmazó iszaphoz intenzív keverőben ola­jat, valamint 3 kg/m3 mennyiségben vas(Iií)-kloridot 194.130 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom