194130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszapok előkezelésére a flokkuláció és/vagy a vízteleníthetőség javítása céljából
1 194.130 2 adunk. Az elegye! flokkuláló tartályba vezetjük, ahol 230 g/m3 mennyiségben polielektrolitot adagolunk. A flokkulált koncentrátum szűrőszalagprésen vagy centrifugában 30-35 m% szárazanyagtartalomra vízteleníthető és ebben a formában elégethető, illetve tárolható. Az 5. ábra szerint eljárva az 5 m% síárazanyagtartalomra besűrített iszaphoz levegőztető tartályban levegőt, illetve oxigént vezetünk, a levegőztetést mintegy 5 percen át folytatjuk. Ezt követően az iszap intenzív keverőbe kerül, ahol 1 köbméter iszapra számítva 20 liter olajat és 3 kg vas(IlI)-kloridot adagokunk. A flokkuláló edényben 230 g/m3 mennyiségben polielektrolitot adunk az iszaphoz, utána az iszapot a leírt módon 30-35 m% szárazanyagtartalomra víztelenítjük. A találmányt az alábbi példákkal közelebbről ismertetjük. összehasonlítás céljából minden példát egyszer olajadagolás mellett, egyszer kontrollként olaj nélkül kiviteleztünk. Az eredményeket az alábbiakban táblázatokban foglaljuk össze, ahol az A oszlop az olaj nélkül elért paramétereket, a B oszlop a találmány szerinti olaj adagolással elért paramétereket szemlélteti. A három összehasonlító példa közül az elsőt egy kommunális szennyvíztisztító előülepítőjéből vett iszappal, a másodikat fölös eleveniszappal és a harmadikat kommunális víztisztító előülepítőjéből vett iszappal hajtottuk végre. A három példa egyértelműen mutatja, hogy az olaj adagolásával az iszaplepény szárazanyagtartalma lényegesen növelhető. 1. példa Szennyvíztisztító előülepítőjéből vett iszap A B az iszap szárazanyagtartalma % 5,00 5,00 elektrolit (FeCl3) kg/m3 0,54 olajadagolás kG/kg szárazanyag 2,75 polielektrolit g/kg szárazanyag 3,50 3,5 a szűrés eredményessége kg H20/kg szárazany. 3,71 2,04 a lepény szárazanyagtartalma % 21,20 32,80 2. példa fölös eleveniszap A B az iszap szárazanyagtartalma % 0,50 0,50 elektrolit FeC^ kg/m3 .0,50 0,80 olaj adagolás kg/kg szárazanyag 0,80 polielektrolit g/kg szárazanyag 2,30 2,80 a szűrés eredményessége a lepény szárazanyagtartalma % 16,80 32,80 kg Hj szárazanyag 4,95 2,04 3. példa Víztisztító előülepítőjéből vett iszap A B Az iszap szárazanyagtartalma % 5,00 5,00 elektrolit kg/m3 2,75 olaj adagolás kg/kg szárazanyag 0,54 30%-osHjOj kg/m3 2,50 polielektrolit g/kg szárazanyag 3,50 3,50 kg víz/kg szárazanyag 3,71 1,81 a lepény szárazanyagtartalma 21,20 35,60 A továbbiakban zagyokat dolgoztunk fel, és ennek során azt tapasztaltuk, hogy az oxidálással tetemes mennyiségű flokkuláló segédanyag takarítható meg. Az ásványok feldolgozása során szükséges aprítás az energiabevitel révén az ásványi összetevők felületi tulajdonságait megváltoztatja, és az adszorpciós tulajdonságok, valamint az energiabevitel között mérhető összefüggés áll fenn. Számos ásványi aprítás után olyan iszapot ad (pl. vizes pormentesítésből származó iszap), amely különösen nehezen vagy csak nagy mennyiségű flokkulálószer alkalmazásával flokkulálható. Ezekben az esetekben a flokkuláló, a leülepedés és a víztelenithetőség azzal volt javítható, hogy a zagyot a flokkuláló segédanyag adagolása előtt vagy alatt oxidálószerrel kezeltük. Gyakran elég, ha a zagyot rövid ideig levegőztetjük vagy oxigénnel kezeljük. Az alábbiakban kísérlethez egy talkumgyári gőzsugármalom kondenzátumát használtuk, finomszemcse tartalom 80-90% 63 /zm pH 8,2 szárazanyagtartalom 596 g/m 0,6 g/1 izzítási veszteség (500 “C) a szárazanyag 16,1%-a (az összmennyíség 0,0ó%-a). A kündulási anyaghoz 60 g kationos polielektrolitot és 2,5 g anionos polielektrolitot adunk köbméterenként. A zagyot 200 g/1 koncentrációra besűrítjük, 1 kg szárazanyagra számítva 1-2 g anionos polielektrolitot adunk hozzá, és a zagyot szalagszűrőprésre visszük. A lepény szárazanyagtartalma 50—55%. Párhuzamos kísérletben 100 g/m3 A1j(S04)3.6Hj0 és 5 g/m3 anionos polielektrolit került felhasználásra; az eredmény hasonló volt. Egy harmadik kísérletben 200 g/m3 vas(IU)klorid-hexahidrátot és 5 g/m3 anionos polielektrolitot alkalmaztunk, szintén hasonló eredménnyel. Ugyanazt a zagyot a találmány szerint is kezeljük, mégpedig 1 kg szárazanyagtartalomra számítva 0,5 kg fáradtolajat adunk a zagyhoz, és az elegyet 5 percen keresztül levegőztetjük 0,6-1 Nm3 /nr mennyiségű levegő bevezetésével. Egy köbméter zagyra 0,5 g kationos polielektrolitot, besűrítés után 1-2 g/kg anionos polielektrolitot adagolunk. Szűrőszalagprésen végzett szűrés után a lepény szárazanyagtartalma 60-65%, azaz az olaj és oxidálás nélkül végzett kezeléshez képest az eredmény jobb. A példa azt is mutatja, hogy a találmány szerinti kezeléssel tekintélyes mennyiségű vegyszer, illetve flokkulálószer takarítható meg. öntödékben, formázó műhelyekben szokásos pormentesítés során híg zagy keletkezik. Az alábbi kísérletben ilyen zagyot használtunk, az alábbi paraméterekkel: szárazanyagtartalom 3,1% pH 8,9 szemcseméret eloszlás 50%, 63/um alatt, 90% 100 (Jtin alatt Megállapítást nyert, hogy vas(III)-klorid, illetve flokkulálószerek adagolásával a szűrőkön és szalagszűrőpréseken végzett szűréshez szükséges pelyhestabilitás és -méret nem érhető el. A zagyhoz fáradtolajat adtunk, oxigént vezettünk keresztül 3 percen át, 0,1-0,2 Nm’/m3 mennyiségben. Ezt követően 1 köbméterre számítva 10 g anionos polielektrolitot és 30 g kationos polielektrolitot adtunk a zagyhoz, mire már gravitációs leülepítéssel 41-52% szárazanyagtartalmat értünk el. A zagyot 300-400 g/1 szárazanyagtartalom-' ra besűrítettük, majd szűrőszalagprésre vittük. A lepény szárazanyagtartalma 60—65% volt. A példa azt mutatja, hogy bizonyos ásványi zagyok gazdaságosan csak olaj adagolásával és oxidálással vízteleriíthetök. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
