194118. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felső anyagszállítású technológiai rendszerek zárt egységeinek kialakításához

1 194.118 2 képtelenné teszi. Festőfülkénél történő alkalmazásra - kifejezetten a konvejor védelmére - légtechnikai jellegű megoldást ismertet a 4 207 833 sz. US-PS. Ennél - noha a festő­fülkében keletkező oldószergőzök elszívására nagy­teljesítményű elszívó rendszerrel rendelkezik a beren­dezés (Fig. 1.-16), az egész konvejort külön energia­forrással (56) meghajtott ventilátor (54) segítségével egy burkolaton belül külső levegő nyomása alá helye­zi, és ennek a burkolatnak a légterét a festőfülke lég­terétől folyamatos fúvókán keresztül kialakított lég­­részárral zárja le de úgy, hogy a légrészár levegője, és a túlnyomásos burkolat levegője egyaránt a festő­fülkébe jusson. Ezen megoldás hátránya egyrészt az, hogy a konvejor (légtechnikai) védelmére külön ener­giaforrással hajtott külön ventilátort kell alkalmaznia, másrészt az a nagyon lényeges körülmény, hogy ü­­zemzavar (pl. áramkimaradás) esetén a berendezés a robbanásveszélyes oldószergőzök kiáramlása ellen minden védelem nélkül marad. A fenti megoldásoktól eltekintve jelenleg általában azt a megoldást választják, hogy ha az anyagkiáramlás veszélyeket rejt magában (pl. tűz-, és robbanásveszé­lyes oldószergőzök a környezetbe jutása stb.), akkor a zárt egységet olyan magasra alakítják ki, hogy az a­­nyagszállító berendezés pályája azon belül haladjon, és így a zárt egység felső határoló felületét zárt fém­lemezből képezik ki. Ennek a megoldásnak számtalan hátránya van. Felületkezelő berendezéseknél a kémiai folyama­tok esetében (mosás, tisztítás, foszfátozás, passzivizi­­lás stb.) a sugárban fecskendezett vegyszeres folyadék éri az anyagszállítóberendezés minden elemét, azokon oldja és lazítja a kenőanyagot, az anyagszállítóberen­dezés részei festékkel szennyeződnek, felhevülnek, maga a száilítópálya, és a zárt egységeken belül elhe­lyezett teherviselő elemek a kemencékből rengeteg hőt vezetnek el, ami jelentős energiaveszteséget okoz, és üzemzavar esetén, ha az anyagszállító berendezés a szárító-, és beégető berendezéseken belül megáll, az ott uralkodó hőmérséklet az ásványi kenőanyago­kat oly mértékben elkokszosítja, hogy azok kiszerelé­se és mechanikai tisztítása ezt követően elkerülhetet­len, sőt hosszabb ideig történő üzemleállás esetén e­­gyes egységek cseréjére is sor kell hogy kerüljön. A jelen találmány tárgya olyan berendezés, amely­nek alkalmazása lehetővé teszi azt, hogy az anyagszál­lító pályát minden esetben a zárt egységen kívül - a fölött - vezethessük, a munkadarab zárt egység hosz­­szanti résén keresztül a függesztéken lóg be a zárt egy­ségbe, és ott érik a technológiai behatások. A zárt egység felső határoló felületén kialakított hosszan­ti rést pedig egy olyan légrészár zárja le, amelyen ke­resztül a függeszték akadálytalanul mozoghat, még e­­lőre-hátra történő lengése mellett is, a légrészár a függeszték előtt és után tizedmilliméterekre is bizto­sítja a tömör zárást; a légrészár kialakításához a zárt egység saját - minden körülmények között szüksé­ges — légtechnikai berendezésének teljesítményét használják fel, tehát azt külön berendezés alkalmazása nélkül, többletenergiafogyasztás nélkül hozzák létre ; a légrészár alkalmazásával javítjuk a zárt berendezés belső légtechnikai viszonyait, a mozgatott levegőből mindenkor annyit forgatunk vissza, amennyit a tech­nológia igénye megenged, és ezáltal a felmelegedett levegő hőtartalmát ismételten hasznosítjuk. Ugyan­akkor — mivel a zárt egység belső terén nem halad át sem az anyagmozgató» berendezés pályája, sem pedig nem foglalnak benne helyet a pálya tartóelemei, — nincsenek meg azok a hőhidak, amelyek a hőkezelő berendezések hőtartalmának igen jelentős hányadát vezetik jelenleg el, így a hőkezelő egységek jobb ha­tásfokkal üzemeltethetők. Megoldja a berendezés a gőzök kondenzátumainak visszavezetési lehetőségét, és azt is, hogy váratlan üzemzavar - áramkimaradás - eselén se kerülhessen mérgező, tűz-,és/vagy robba­násveszélyes gázok és gőzök az üzemcsarnok légte­rébe. A találmány abból a felismerésből indul ki, hogy 1,5 m/s sebességgel áramló levegő segítségével a zárt egység felső határoló felületével párhuzamos áramlást feltételezve, olyan légrészár hozható létre, amely biz­tonságosan elzárja a zárt egységben mozgó minden a­­nyagrészecske (fecskendezett vegyszeres víz, oldószer­gőz, anyagrészecskék, stb) útját egy feltétlenül szük­séges szélességű rés mentén, és ugyanakkor - megfele­lő méretű fúvókát feltételezve, az ezen légrészár létre­hozásához szükséges levegő mennyisége - még szélső­ségesen hosszú zárt egységek esetén is — alig teszi ki a 10%-át annak a levegőmennyiségnek, amely a zárt egy­ség két végén lévő be-, és kimeneteli nyílásának lezárá­sához alkalmazott légfüggöny létrehozásához minden­féléké ppen szükséges. Ekkor viszon — mivel a ventilá­torok méretválasztéka nem túl nagy, és így a tervezők a számítások szerint szükséges maximális légszállításra képes ventilátorként mindig a számított értéknél na­gyobb ventilátort választanak —eleve adott az a lég­szállítási kapacitás, amelynek segítfeégvel — megfele­lő te előcsatornák alkalmazásával — ez a légrészár külön gép alkalmazása nélkül létrehozható. Hozzájá­rult ehhez az a felismerés, hogy - megfelelő légtere­lés alkalmazása esetén — a légrészárhoz felhasznált levegő a zárt egység belső légterébe kerül, és így részt vesz az ott szükséges légtechnikai feladatok (szellőz­tetés, páraelszállítás stb) elvégzéséhez is. Ugyanakkor a zárt egység lezárásához alkalmazott levegő lehető legnagyobb hányadának ismételt felhasználása (vissza­forgatása) révén a zárt egység belső hőgazdálkodása jelentősen vitatható. A találmány szerinti megoldás legáltalánosabb megfogalmazásban tehát azzal határozható meg, hogy a szükségképpen túlméretezett ventilátor rendelkezés­re álló kapacitásának felhasználásával keringtetett többletlevegő segítségével hozzuk létre azt a légrészá­­rat, amellyel a zárt egység felső határoló felületén ki­alakított hosszanti rést lezárjuk, és ezzel lehetővé teszzúk egyrészéről a zárt egység kubaturájának jelen­tős csökkentését, az anyagmozgató berendezés külső vezetését (annak minden már leírl előnyével), a zárt egység szerkezeti függetlenítését az anyagmozgató bererdezés szerkezeti elemeitől, és ezzel elejét vesz­­szük a nagy vezetési hőveszteségeknek, miközben vál­tozatlanul biztosítjuk a zárt egységnek a környezeti légtértől (az üzemcsarnok légterétől) való teljes el­határolását. A technológiai rendszerek zárt egységeinek sokfé­leségére figyelemmel a fentieket néhány példával kell megvilágítanunk. Felületkezelő rendszer előkészítő (mosó-, zsírtala­nító-, és passzivizáló) zárt egységében az áthaladó munkadarabot az előírt technológia szerint először nagynyomású meleg vízzel, majd vegyszeres meleg víz­sugárral, ismét tiszta meleg vízzel, végül vegyszerrel, és ezt követően öblítővízzel kezeljük. A zárt egység hossza 40 méter, be-, és kilépőnyílása a munkadarab nagysága által meghatározottan 3 x 2 m. 100 mm szé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom