194072. lajstromszámú szabadalom • Berendezés őrlemények, különösen mikroőrlemények előállítására
1 194.072 2 kapcsolódó (nem ábrázolt) hajtómotort, miáltal az 1, 2 őrlőhengerekben lévő 12 őrlőrudak (2. ábra) rezgésbe jönnek, és a berendezésben a b nyilak irányában végighaladó anyagot az általuk kifejtett impulzuserővel állandóan aprítva megőrük. Mindkét 14 torlasztókamrában egy-egy 16 szabályozószerkezet van elhelyezve, amelyek 19 kibocsátónyílásán áthaladva kerül át az aprított - őrölt anyag a 9 átkötővezetékbe, és onnan a 2 őrlőhengerbe, illetve - az 1. ábrán berajzolt a nyílnak megfelelően - lép ki a berendezésből, a 2 őrlőhengerhez tartozó 14 torlasztókamra alsó végéhez csatlakoztatott 4 leadófejen keresztül. Attól függően, hogy mekkor a a 19 kibocsátónyílás I átömlési keresztmetszete (amelyet az 1. ábrán sraffozással emeltük ki), az anyag rövidebb vagy hosszabb ideig tartózkodik a 11 őrlőtérben, ahonnal egyébként a 2. ábrán látható 10 rács 10 b hézagain át a g nyilaknak megfelelően kerül a - 15 torlasztótérbe. Másrészt a 19 kibocsátónyílás alakja az őrlemény szemszerkezetét befolyásolja, amint ez a 10-13. ábrákkal kapcsolatban az alábbiakban közölt részletes ismertetésből és az 5-8. ábrákon látható hagyományos szerkezettel való összevetésből kitűnik. A 9. és 10. ábrán a 19 kibocsátónyílás a teljes nyitás állapotában látható, a 1! átáramlási keresztmetszet maximális. A 11. ábra 50%-os zárási állapotot szemléltet, az ennek megfelelő sraffozott I2 átáramlási keresztmetszet nyilvánvalóan kisebb, mint a 10. ábrán sraffozással kiemelt Ij terület. A 19 kibocsátónyílás Pi alsó pontja a 10. ábra szerinti helyzethez képest Hí távközzel feljebb került. A 12. ábrán feltüntetett 75%-os zárási helyzetnek megfelelő, sraffozással kiemelt I3 kiömlési keresztmetszet tovább csökkent all. ábra szerinti 50%-os zárási helyzethez képest, vagyis a I3<Ij,ésal9 kibocsátónyílás P2 legalsó pontja még feljebb került, mint ahol a Pi pont (11. ábra)^ elhelyezkedett, vagyis H2 < Hj. I Ha most a 6. ábrát összehasonlítjuk all, ábrával, 'jól látható, hogy egyébként azonos, illetve lényegében azonos geometriai méretek mellett az 50%-os zárási helyzetben a H3 méret lényegesen kisebb, mint a hj méret, vagyis a teljes nyitási helyzet felől a teljes zárási helyzet felé haladva az átömlési keresztmetszet legalsó pontjának felfelé eltolódása lényegesen kisebb mértácű a találmány szerinti, mint a hagyományos szabályozószerkezet esetében. Ez a tényező azért rendkívül előnyös, mert a h, illetve H méret növekedése azzal jár, hogy az őrlemény durvább frakcióiból viszonylag több távozik a kibocsátónyíláson át, mint amennyi kívánatos lenne. Ugyanis a 2 őrlőhenger 11 őrlőterében (2. ábra), következésképpen a 14 torlasztókamra 1 15 torlasztó terében is a szemcsés őrlemény úgy helyezkedik el, hogy a finomabb frakciók alulra, a durvább frakciók pedig felülre kerülnek. Ha tehát a Hj érték (11. ábra) viszonylagídcsl,.több alul lévő finom szemcse hagyja el a berendezést, és fordítva: ha a hj távolság viszonylag nagy (6. ábra), a finom szemcsék egy része nem tud távozni, viszont felül, relative több nagyobb szemcse távozik, amelyek számára így netn áll elegendő idő rendelkezésre ahhoz, hogy a kívánt őrlési finomságúra aprítódjanak. Ez a tendencia a teljes zárási helyzet felé haladva a zárás minden fázisában érvényesül: a 7. és 12. ábrákat öszszevetve látjuk, hogy hj < Hj, tehát a durvább frakciókból a hagyományos megoldásnál a 75%-os zárási helyzetben is viszonylag több távozik el, mint a finomagkból. A 12. ábrán látható, hogy már valamivel a 75 -oi zárási helyzetet megelőzően a 19 kibocsátónyflás felső része is záródik: a 75%-os helyzetnél kialakuló felső zárás mértékét m liivatkozási betűvel érzékeltettük. Ennek a felső zárásnak a meglété azért rendkívül előnyös tényező, mert - amint már említettük - a durvább frakciók felül helyezkednek el, így az m magasságú felső zárt szelvén yrész - ami a teljes zárás felé haladva állandóan növekszik - e durvább frakciókból bizonyos részt visszatart az őrlőtérben, így a finom szemcsék relatíve nagyobb mennyiségben távozhatnak. Ez a szuperfinom őrlésnek — vagyis mikroőrlemények előállításának - az egyik legfontosabb előfeltétele. összehasonlításként megemlítjük, hogy amíg a 4-8. ábrák szerinti szabályozókészülékkel felszerelt rezgő malmokkal csak 1000 jum, vagy annál nagyobb szemcséjű őrleményt lehet előállítani, addig a 9-13. ábrák szerinti szabályozószerkezettel ellátott berendezés 30 fim alatti szemcseméretű őrlemények készítésére alkalmas. Ezen túlemően az alsó és felső zárás mértékének a zárási véghelyzetek közötti megfelelő beállításával az őrlemény szemszerkezete is befolyásolható. A találmány szerinti berendezés osztályozószerkezete a torlasztótéi, illetve őrlőtér töltési szintjét és az őrlési folyamatot tehát olymódon befolyásolja, hogy a rezgés során általában felül elhelyezkedő durvább szemcsék továbbhaladását a következő őrlőhengerbe, vagy a végtermék-gyűrűbe gátolja. Mivel az átlagosnál nagyobb méretű szemcsék legalább egy részének a kijutását a berendezésből meg tudjuk gátolni, lehetővé válik az őrlemény szemcseösszetételének az irányítása, valamint az őrlemény Gauss-görbéjének a szűkítése, illetve a görbe csúcsának a kívánt irányba - durva vagy finom frakció felé - történő elfordító sa. Megjegyezzük, hogy az őrlendő nyersanyagot a találmány szerinti berendezésbe táplálást megelőzően — önmagában ismert módon - elő kell készíteni. Az előkészítés az előaprítás és - szükség szerinti - a szárítás műveleteit tartalmazza. A találmány szerinti őrlőberendezésből kikerülő anyagot pedig - ugyancsak önmagában ismert módon - frakciókká választjuk szét. A szétválasztás történhet sorbakapcsolt szélosztályozókkal, nedves őrlés esetén pedig hidrociklonokkal. Az őrleményt általában két-három szemcseosztályra választjuk szét, majd a kívánt frakciókat keverőcsigák segítségével állítjuk elő, vagy pedig az egyes frakciókat leválasztva azokat spe ciális őrleményekként kezeljük. Három szemcsefrakció előállításához két szélosztály ozóval általában 10-100 mikrométeren belül tetszés szerinti szemcseméret — határok között állítható elő ásványi őrlemény. Az alábbiakban néhány példát közlünk a találmány szerinti megoldással előállítható őrlemények ipari alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatban. A találmány szerinti berendezéssel 50 fan szemcseméretűre őrölt és osztályozott, irányított szemszerkezettel előállított zealii: töltőanyagot 70-75% retenciós érték mellett olymódon alkalmazhatunk, hogy 970 kg fehérített cellulózból és 180 kg zeolitőrieményből - összesen 1150 kg szárazanyagból - 1000 kg finom offszetpapírt készítünk 15% hamutartalommal. 10 fim alatti szemcseméretű, osztályozott irányított szemszerkezetű zeolit-őrlemény felhasználásával papíripari zeolit-mázpigment gyártható az alábbi receptúra szerint: 40% zeolit őrlemény 5% szintetikus, pigment-kötőanyag, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
