194034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tejpótló tápszer előállítására

2 1 A találmány tárgya új eljárás kolloid rendszerek, közelebbről tejpótló tápszerek előállítására, növényi vagy állati eredetű fehérje- és keményítő tartalmú alapanyagok vizes szuszpenzióban történő hidrolízise útján. Ismert, hogy a növendék haszonállatok fejlődésé­nek és eredményes gyarapodásának döntő feltétele a megfelelő takarmányozás. A fiatal állatok takarmá­nyozása elválasztás után fölözött tej itatásán vagy tej­por és savópor kiegészítőkkel kombinált tápszereken alapul. Ismert az is, hogy bizonyos élelmiszeripari mellék­­termékek vagy egyéb fehérjetartalmú anyagok is ered­ményesen használhatók fel a tápszerkészítésben. Ezek­ben az esetekben azonban már nehézségek is fellép­hetnek. Az élő szervezetben, különösen a fiatal egye­­dekben a natúr keményítő és fehérje lebontása csak részben és jelentős belső energia ráfordítással valósul meg. Ezért kidolgoztak olyan eljárásokat, amelyekben a keményítő tartalmú anyagok emészthetőségének fo­kozását hidrotermikus, illetve termikus előkezeléssel próbálták elérni, flyen eljárást ismertet a 170 052 sz. magyar szabadalmi leírás. Az eljárásban azonban csu­pán a keményítő részbeni zselatinálását és felületének növelését érik el, de a jelentős hőhatás tovább rontja a fehérjetartalom emészthetőségét. Az 585 788 sz. svájci szabadalmi leírás szerint en­zimes elfolyósítást végeznek, aminoglükozidász enzi­met használva. Itt azonban már magas cukortartalmú szörpszerű termékek keletkeznek, amelyek alkalmat­lanok takarmányozási célra. A 171 944 sz. magyar szabadalmi leírás szerint a növényi eredetű, elsősorban szójalisztbó'l vagy állati eredetű, elsősorban húslisztből tejipari melléktermék­kel (például tejsavóval) szuszpenziót készítenek, majd kétértékű fém-só jelenlétében proteolitikus enzimek­kel hidroiizálják a fehérjéket. Az eljárás hátránya a kétértékű fém-sók jelenléte, illetve az,hogy a hidrolí­zis befejeztével az enzimeket külön inaktiválni kellett. Ez külön hőkezelést igényelt, amely technológiai és energetikai okokból is kedvezőtlen. A 3 516 349. sz. USA szabadalmi leírás olyan fe­hérje bontási eljárást ismertet, amelyben a fehérje hid­rolíziséhez szükséges enzimet a fehérje jelenlétében le­folytatott fermentációval állítják elő. Az eljárás hát­ránya, hogy híg oldatban, hosszú technológiai időt igényel és a termékek kinyerése is bonyolult, több lé­­péses. A 177 717 sz. magyar szabadalmi leírás szerint leg­alább 20% keményítőt tartalmazó természetes anya­gokból vagy azok őrleményéből indulnak ki szintén enzimes hidrolízissel, olyan módon, hogy a zsírkom­ponenseket külön antioxidánssal kell védeni. Az egyébként szellemes eljárás hátránya ugyancsak az, hogy az enzimeket külön el kell távolítani. A találmány célja tehát olyan eljárás kidolgozása, amellyel a fenti hátrányok nélkül, egyszerű módon vízoldható, könnyen emészthető tápszer, illetve táp­szeralapanyag készíthető. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a kiin­dulási anyagként használt keményítő és/vagy kemé­nyítőtartalmú alapanyagok, lisztek optimális hidrolí­zisét egy adott koncentrációjú szilikát-ionokat tartal­mazó speciális kolloid rendszerben kell elvégezni. Meglepő módon egy ilyen gyengén lúgos kémhatású reagenssel elkerülhető a nem-kívánatos denaturálódás és a fenti rendszerben váratlanul megnövekszik a mik­roorganizmusok hőtűrő-képessége, javul a tápszei konzisztenciája, különösen a zsíros anyagok jelenlété­ben. Ugyancsak új az a felismerésünk, hogy a tápszer­gyártás minden technológiai lépést ugyanazon homo­gén-fázisban folyadék alakban el lehet végezni. Mód­szerünkkel tökéletesen kolloid diszperz rendszereket képezhetünk, amelyben a fehérje- és keményítő hid­rolízise kedvező mértékben lefolyik és a folyamat vé gén egyszerű módon, kíméletes szárítással, kiválóan oldódó, kitűnően kezelhető proterméket kapunk. A fentiek alapján a találmány eljárás tejpótló táp­szer előállítására, fehérje és keményítő-tartalmú anya­gok vizes szuszpenrióban végzett hidrolízise, a hidrolí­zist követő pH-állítás, savósűritmény és/vagy tejsűrít­­mény és/vagy zsírkeverék és/vagy nem-patogén mikro­organizmus és/vagy más önmagában ismert adalék­anyag hozzáadagolása, homogenizálása, bepárlása és porlasztva szárítása útján, olyan módon, hogy a hidro lizist 10-40 tömeg-százalékos vizes nátrium-szilikát­­oldattal hajtjuk végre, a műveleti lépéseket pedig fo­lyadék-fázisban végezzük. A találmány egy előnyös változata szerint a hidro­lízist 20—30 tömeg-százalékos vizes nátríum-szilikát­­tal 50°C és 65°C közötti hőmérsékleten végezzük. Kiemeljük, hogy nem-patogén mikroorganizmus­ként Lactobacillus bulgaricust vagy Bacterium toyoit vagy Strep tococcus-fajok kevert kombinációját 104 — lûTo /g összcsíra mennyiségben használjuk. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a ki­indulási anyagként használt gabonalísztet, vagy kemé­nyítőt 8—10-szeres mennyiségű 50-65°C-os vízben felszuszpendálunk, majd az elegyhez 30%-os nátrium­­szilikát-oldatot adunk. 20—40 percnyi dextrinálás után az elegy pH-ját 10%-os foszforsavval 7,0-7,5 ér­tékre állítjuk, majd a rendszerhez a tápszerkészítés­ben szokásos termofil bendőflórát, zsírkeveréket, tej­vagy savó-sűrítményt, vitamin-oldatot, antibiotiku­mot, hozamfokozó szert vagy más ismert adalékanya­got hozzáadjuk. Homogenizálás után a teljes elegyet porlasztva szárítón kíméletesen szárítjuk. A találmány szerinti eljárás előnyei az alábbiakban foglalhatók össze : 1. Az eljárás legfőbb előnye, hogy nincs szükség a ke­ményítő és a fehérjék enzimes bontására, sem más testidegen ionok, illetve antioxidánsok bevitelére. 2. A tápszerkészítésben használt különböző fizikai állapotú anyagok kitünően homogenizálhatok egy fo­lyadékfázisú rendszerben. 3. Az eljárás szerint eljárva színre, szagra, ízre a tej­porhoz, illetve az eddig ismert tápszerekhez hasonló karakterű jó minőségű terméket kapunk. 4. Az eljárás gyorsan, egyszerűen kivitelezhető, rend­kívül gazdaságos és a kapott tennék fizikai paraméte­rei (oldhatóság, gördülékenység.stb ) igen jók. Megjegyezzük, hogy állatetetési kísérleteink egyér­telműen igazolták az új eljárásunk szerinti módszerrel kapott készítmény magas szintű biológiai hatékonysá­gát. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon mu­tatjuk be: 1. példa 70 kg búzakeményítőt 500 liter 60°C-s vízzel fel­szuszpendálunk és az elegyhez 30 átér 30%-os nátri­­um-«zilikát oldatot adunk, majd a keményítőt 25—30 Ödextrináljuk. Ezt követően az elegyet 10%-os rsawal pH = 7-ig semlegesítjük, majd a rendszer-194 034 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom