194034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tejpótló tápszer előállítására
2 1 A találmány tárgya új eljárás kolloid rendszerek, közelebbről tejpótló tápszerek előállítására, növényi vagy állati eredetű fehérje- és keményítő tartalmú alapanyagok vizes szuszpenzióban történő hidrolízise útján. Ismert, hogy a növendék haszonállatok fejlődésének és eredményes gyarapodásának döntő feltétele a megfelelő takarmányozás. A fiatal állatok takarmányozása elválasztás után fölözött tej itatásán vagy tejpor és savópor kiegészítőkkel kombinált tápszereken alapul. Ismert az is, hogy bizonyos élelmiszeripari melléktermékek vagy egyéb fehérjetartalmú anyagok is eredményesen használhatók fel a tápszerkészítésben. Ezekben az esetekben azonban már nehézségek is felléphetnek. Az élő szervezetben, különösen a fiatal egyedekben a natúr keményítő és fehérje lebontása csak részben és jelentős belső energia ráfordítással valósul meg. Ezért kidolgoztak olyan eljárásokat, amelyekben a keményítő tartalmú anyagok emészthetőségének fokozását hidrotermikus, illetve termikus előkezeléssel próbálták elérni, flyen eljárást ismertet a 170 052 sz. magyar szabadalmi leírás. Az eljárásban azonban csupán a keményítő részbeni zselatinálását és felületének növelését érik el, de a jelentős hőhatás tovább rontja a fehérjetartalom emészthetőségét. Az 585 788 sz. svájci szabadalmi leírás szerint enzimes elfolyósítást végeznek, aminoglükozidász enzimet használva. Itt azonban már magas cukortartalmú szörpszerű termékek keletkeznek, amelyek alkalmatlanok takarmányozási célra. A 171 944 sz. magyar szabadalmi leírás szerint a növényi eredetű, elsősorban szójalisztbó'l vagy állati eredetű, elsősorban húslisztből tejipari melléktermékkel (például tejsavóval) szuszpenziót készítenek, majd kétértékű fém-só jelenlétében proteolitikus enzimekkel hidroiizálják a fehérjéket. Az eljárás hátránya a kétértékű fém-sók jelenléte, illetve az,hogy a hidrolízis befejeztével az enzimeket külön inaktiválni kellett. Ez külön hőkezelést igényelt, amely technológiai és energetikai okokból is kedvezőtlen. A 3 516 349. sz. USA szabadalmi leírás olyan fehérje bontási eljárást ismertet, amelyben a fehérje hidrolíziséhez szükséges enzimet a fehérje jelenlétében lefolytatott fermentációval állítják elő. Az eljárás hátránya, hogy híg oldatban, hosszú technológiai időt igényel és a termékek kinyerése is bonyolult, több lépéses. A 177 717 sz. magyar szabadalmi leírás szerint legalább 20% keményítőt tartalmazó természetes anyagokból vagy azok őrleményéből indulnak ki szintén enzimes hidrolízissel, olyan módon, hogy a zsírkomponenseket külön antioxidánssal kell védeni. Az egyébként szellemes eljárás hátránya ugyancsak az, hogy az enzimeket külön el kell távolítani. A találmány célja tehát olyan eljárás kidolgozása, amellyel a fenti hátrányok nélkül, egyszerű módon vízoldható, könnyen emészthető tápszer, illetve tápszeralapanyag készíthető. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a kiindulási anyagként használt keményítő és/vagy keményítőtartalmú alapanyagok, lisztek optimális hidrolízisét egy adott koncentrációjú szilikát-ionokat tartalmazó speciális kolloid rendszerben kell elvégezni. Meglepő módon egy ilyen gyengén lúgos kémhatású reagenssel elkerülhető a nem-kívánatos denaturálódás és a fenti rendszerben váratlanul megnövekszik a mikroorganizmusok hőtűrő-képessége, javul a tápszei konzisztenciája, különösen a zsíros anyagok jelenlétében. Ugyancsak új az a felismerésünk, hogy a tápszergyártás minden technológiai lépést ugyanazon homogén-fázisban folyadék alakban el lehet végezni. Módszerünkkel tökéletesen kolloid diszperz rendszereket képezhetünk, amelyben a fehérje- és keményítő hidrolízise kedvező mértékben lefolyik és a folyamat vé gén egyszerű módon, kíméletes szárítással, kiválóan oldódó, kitűnően kezelhető proterméket kapunk. A fentiek alapján a találmány eljárás tejpótló tápszer előállítására, fehérje és keményítő-tartalmú anyagok vizes szuszpenrióban végzett hidrolízise, a hidrolízist követő pH-állítás, savósűritmény és/vagy tejsűrítmény és/vagy zsírkeverék és/vagy nem-patogén mikroorganizmus és/vagy más önmagában ismert adalékanyag hozzáadagolása, homogenizálása, bepárlása és porlasztva szárítása útján, olyan módon, hogy a hidro lizist 10-40 tömeg-százalékos vizes nátrium-szilikátoldattal hajtjuk végre, a műveleti lépéseket pedig folyadék-fázisban végezzük. A találmány egy előnyös változata szerint a hidrolízist 20—30 tömeg-százalékos vizes nátríum-szilikáttal 50°C és 65°C közötti hőmérsékleten végezzük. Kiemeljük, hogy nem-patogén mikroorganizmusként Lactobacillus bulgaricust vagy Bacterium toyoit vagy Strep tococcus-fajok kevert kombinációját 104 — lûTo /g összcsíra mennyiségben használjuk. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a kiindulási anyagként használt gabonalísztet, vagy keményítőt 8—10-szeres mennyiségű 50-65°C-os vízben felszuszpendálunk, majd az elegyhez 30%-os nátriumszilikát-oldatot adunk. 20—40 percnyi dextrinálás után az elegy pH-ját 10%-os foszforsavval 7,0-7,5 értékre állítjuk, majd a rendszerhez a tápszerkészítésben szokásos termofil bendőflórát, zsírkeveréket, tejvagy savó-sűrítményt, vitamin-oldatot, antibiotikumot, hozamfokozó szert vagy más ismert adalékanyagot hozzáadjuk. Homogenizálás után a teljes elegyet porlasztva szárítón kíméletesen szárítjuk. A találmány szerinti eljárás előnyei az alábbiakban foglalhatók össze : 1. Az eljárás legfőbb előnye, hogy nincs szükség a keményítő és a fehérjék enzimes bontására, sem más testidegen ionok, illetve antioxidánsok bevitelére. 2. A tápszerkészítésben használt különböző fizikai állapotú anyagok kitünően homogenizálhatok egy folyadékfázisú rendszerben. 3. Az eljárás szerint eljárva színre, szagra, ízre a tejporhoz, illetve az eddig ismert tápszerekhez hasonló karakterű jó minőségű terméket kapunk. 4. Az eljárás gyorsan, egyszerűen kivitelezhető, rendkívül gazdaságos és a kapott tennék fizikai paraméterei (oldhatóság, gördülékenység.stb ) igen jók. Megjegyezzük, hogy állatetetési kísérleteink egyértelműen igazolták az új eljárásunk szerinti módszerrel kapott készítmény magas szintű biológiai hatékonyságát. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon mutatjuk be: 1. példa 70 kg búzakeményítőt 500 liter 60°C-s vízzel felszuszpendálunk és az elegyhez 30 átér 30%-os nátrium-«zilikát oldatot adunk, majd a keményítőt 25—30 Ödextrináljuk. Ezt követően az elegyet 10%-os rsawal pH = 7-ig semlegesítjük, majd a rendszer-194 034 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
