194022. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-fenil-4-ciano-pirrol-származékokat tartlmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 194.022 2 ciano-pirrol, k) N-(k]ór-metil)-3-(3-metoxi-fenil)-4-ciano-pirrol, l) N-(l (n-butil-karbonil-oxi)-2,2,2-triklór-etil)-3-(2,3 -diklór-fenil)4-ciano-pirrol, m) N-(l,2,2,2-tetraklór-etil)-3-(3-metoxi-fenil)4-ciano -pirrol, n) N-(l-(n-propoxi-acetil-oxi)-2,2,2-triklór-etil)-3-(2,3 -diklór-fenil)4-dano-pirrol, o) N-(l,2,2,2-tetraklór-etil)-3-(3-bróm-fenil)4-ciano­­pdrrol, p) N-(l -(n-butoxi-acetil-xoi)-2,2,2-triklór-etil)-3-(2,3- diklór-fe nil)-4-ciano-pi rrol, q) N-(l -(izopropoxi-acetil-oxi)-2,2,2-triklór-etil)-3-(2- klór-fenil)4-ciano-pirrol, r) N-(Hn-butoxi-acetil-oxi)-etil)-3-(2,3-diklór-fenil)- 4-dano-pirrol, s) N-(l-(metoxi-acetil-oxi)-2,2,2-triklór-etil)-3-(2-/me­­til-tio/-fenil)-4-ciano-pirrol, t) N-(l -(propargil-oxi-acetil-oxi)-2,2,2-triklór-etil)-3- (2,3-diklór-fenil)4-ciano-pirrol és u) N{metoxi-acetil)-3<2-klór-fenil)4-ciano-pirrol. Az (la) általános képle tű új hidroxi-származékot a találmány szerint az a) eljárással állítjuk elő, úgy, hogy valamely (II) általános képletű 3-fenil-4-ciano-pirrol­­származékot egy (III) általános képletű aldehiddel — a képletben R,, R2 és R3 jelentése a fenti - reagálta­­tunk, adott esetben oldószer jelenlétében, 0°Cés 100 °C közötti hőmérsékleten, bázisos katalizátor jelenlé­tében, b) az (I)általános képletű halogénszármazékot - a képletben Rj, R2 és R3 jelentése a fenti és Y je­lentése halogénatom — pedig úgy állítjuk elő, hogy egy az a) eljárással előállított (la) általános képletű hidroxi-származékot adott esetben oldószer jelenlété­ben halogénezzük, c) az (Ic) általános képletű acil-oxi -származékok előállítására — a képletben Rlt R2,R3 és R4 jelentése a fenti - egy az a) eljárással előállított (la) általános képletű hidroxi-származékot — a képlet­ben R,, R2 és R3 jelentése a fenti - egy (IV) általá­nos képletű karbonsavszármazékkal — a képletben X jelentése halogénatom vagy egy O általános képletű csoport, ez utóbbiban R4 jelentése a fenti — acilezünk —10 és 30°C közötti hőmérsékleten inert oldószer és savmegkötőszer jelenlétében. A (II) általános képletű vegyületeket és a (HI) álta­lános képletű aldehideket a reakció szempontjából inert oldószerek vagy oldószerelegyek jelenlétében, vagy ezek nélkül is reagáltathatjuk. Alkalmas oldósze­rek például az aromás szénhidrogének, mint a benzol, a toluol vagy a xilolok; továbbá a halogénezett szén­­hidrogének, mint a klór-benzol; az alifás szénhidrogé­nek, mint a petroléter; az éterek és az éterjellegű ve­­gyületek, így a dialkil-éterek, mint a dietiléter, a di­­izopropil-éter, a terc-butil-metil-éter, valamint a furán a dimetoxi-etán, a dioxán és a tetrahidrofurán; végül a dimetil-formamid ugyancsak alkalmas. A (II) általános képletű vegyületeket előnyösen ol­dószer használata nélkül reagáltatjuk a (III) általános képletű vegyületekkel de ebben az esetben a (III) álta­lános képletű aldehidet feleslegben kell alkalmazni. A (Ilii általános képletű aldehid tulajdonságai szerint ol­datban vagy olvadékban dolgozunk. Emellett bázisos jellegű katalizátorok hozzáadásával a reakciósebessé­get növelhetjük. Bázisos katalizátorként triaUdl-ami­nokat, mint a trimetjl-amint, a trietil-amínt és a dime­­til-etil-anrint nevezzük meg, de alkalmazhatunk alkáli­fém- vagy alkálifoldfém-karbonátokat, Így nátrium­­karbonátot, bárium-karbonátot, magnézium-karboná­tot, kálium-karbonátot (Na2C03, BaC03, MgC03, K2C03), illetve valamilyen alkálifém-alkoholátot, így nátrium-metilátot, nátrium-etilátot, kálium-izo­­propilátot, kálium-terc-butilátot (NaOCH3, NaOC2 H5. KO—(izo—C3H7), KO-(t-butil) is használhatunk. A reakció-hőmérséklete általában CT és 100°C között van és a reakcióidő 1 órától 24 óráig, a legtöbb eset­ben 1 órától 4 óráig terjed. A b) eljárás szerint az (la) általános képletű vegyü­­letekben levő szabadhidroxilcsoportnak halogénatom­ra történő kicserélését előnyös módon valamilyen inert oldószerben valósítjuk meg. Ilyen oldószerek például az íiromás és az alifás szénhidrogének, mint a benzol, a toluol, a xilol, a petroléter, a ligroin vagy a ciklohe­­xán; a halogénezett szénhidrogének, mint a klór-ben­zol, a metüén-diklorid, az etilén-diklorid, a kloroform a totraklór-metán és a tetraklór-etilén; az éterek és éterjellegű vegyületek, mint a dietil-éter, a diizopro­­pil-óter, a terc-butil-metil-éter, a dimetoxi-etán, a di­oxán, a tetrahidrofurán és az anizol; az észterek, mint az < til-acetát, a propil-acetát és a butil-acetát; a nitri­­lek, mint az acetonitril; illetve egyéb oldószerek, mint a d metil-szulfoxid és a dimetil-formamid, valamint a felsorolt oldószerekből álló oldószerelegyek. ta (I) általános képletű vegyületek halogénezését a szokásos módszerekkel végezzük. Klórozó reagens­ként például foszfor-triklorid-oxidot (foszfor-oxi-klo­­rid) foszfor-trikloridot, foszfor-pentakloridot vagy előnyösen kén-diklorid-oxidot (tionil-klorid) alkalma­zunk. Általában 0°C-tól +120°C -ig terjedő hőmérsék­leti natárok között dolgozunk. Brómozó reagensként előnyösen foszfor-tribromidot vajjy foszfonpentabro­­midot használunk és a reakciót (TC és +50°C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. Az (Ib) általános kép­letű acil-oxi-származékokat — a képletben Rt, R2, R3 es R4 jelentése a fenti — úgy állítunk elő, hogy az a) e járással előállított (la) általános képletű hidroxi­­származékot — a képletben Rj, R2 és R3 jelentése a fent — egy (IV) általános képletű karbonsavszárma­zékkal — a képletben X jelentése halogénatom vagy 0 általános képletű csoport^ ez utóbbiban R4 jelentése a fenti - acilezünk, -10 C és +30°C közötti hőmér­sékleten, inert oldószerben és savmegkötőszer jelen­létében, így egy gyenge bázis, mint pridin vagy trietil -amin jelenlétében. A reakció meggyorsítása céljából még valamilyen katalizátort, így például egy 4-(di-al­­kil-amino)-piridint, mint 4-( di me ti 1-amino)-piri dint vagy 4-(dietil-amino)-piridint adhatunk a reakcióelegy­­hez. Az (Ib) általános képletű vegyületeket, különösen az R3 helyettesítőként triklór-metil-csoportot vagy hidrogénatomot tartalmazó vegyületeket, az eljárás­nak îgyik előnyös megvalósítási módja szerint úgyne­vezett „egyedényes” eljárással állítjuk elő, a (II) álta­lános képletű vegyületekből kiindulva. Ennek során előnyösen a fentiekben már megnevezett valamelyik oldószerben vagy hígítószerben és valamilyen gyenge bázis, így egy trialkil-amin (pl. trietil-amin) vagy piri­­din jelenlétében dolgozunk, emellett oldószerként például az éterjellegű vegyületek — így a tetrahidro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom