194022. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-fenil-4-ciano-pirrol-származékokat tartlmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 194.022 2 fii rá n — alkalmazása igen előnyös. Reagensként kló­réit (triklór-acet-aldehidet) vagy parafonnaldehidet használunk. A reakciót valamilyen katalizátor, mint 1,8-diaza-bidldo (5.4.0) undec-7-én (DBU) hozzáadá­sával meg lehet gyorsítani. Az első reakcióiépésnél a re^cció-hőmérséklet 0°C és 100°C, előnyösen 0°C — 50°C közötti és a reakcióidő 0,5 órától 2 óráig ter­jed. Köztitermékként valamilyen (la) általános képle­­tú hidroxiszármazék keletkezik, de ezt nem izoláljuk hanem ugyanabban a reakcióoldatban, —1°C és +30° C közötti hőmérsékleten és katalitikus mennyiségű 4-(dialkil-amino)-piridin, előnyösen 4-{dimetil-amino) -piridin jelenlétében reagáltatjuk egy (IV) általános képletű vegyülettel. Ennél a második reakciólépésnél a reakcióidő 0,5 órától 16 óráig terjed. A (III) és (IV) általános képletű kiindulási vegyüle­­tek általában ismertek, vagy azok ismert módszerek­kel előállithatók. A (II) általános képletű pírról-származékok egy ré­sze a szakirodalomból ismert. így például a 4-ciano-3- fenil- pírról előállítási eljárást és a nevezett vegyület kémiai tulajdonságainak ismertetését megtalálhatjuk a Tetrahedron Letters Na» 52 (1972) 5337—5340. ol­dalán. A vegyület biológiai hatását azonban az iroda­lom nem említi meg. Az N-acilezett, szubsztituált 3-fenil-4-dano-pirrol­­származékok ugyancsak ismertek a szakirodalomból, így például a (VI) általános képletnek megfelelő pir­­rol-származékokat, ahol X jelentése halogénatom, rö­­vidszénláncú alkilcsoport vagy rövidszénláncú halogén -alkil-csoport és n értéke 0,1 vagy 2, a 2,927,480 szá­mú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságra­­hozatali iratban fungidd hatású szerként ismertetik. Ismert vegyületek továbbá a (VII) általános képle­tű pirrol-származékok, ahol R7 jelentése acilcsoport, alkoxi-karbonil-alkil-csoport, Rg és R9 jelentése hid­rogénatom, vagy arilcsoport és R10 hidroxilcsoportot vagy merkaptocsoportot képvisel. Ezekt a 2,078,761 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás PVC műanya­gok számára hő- és fénystabilizátorként ismerteti. Még további ismert pirrol-származékok az olyan (VIII) általános képletű vegyületek, melyekben Rj jelentése alkilcsoport, amely adott esetben acil-oxi­­csoporttal helyettesített, és Rs jelentése hidrogén­­atom, alkilcsoport, cianocsoport, ezeket a 2,028,363 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvános­­ságrahozatali iratban a vinil-klorid polimerizálásához alkalmas katalizátorként nevezik meg. Az ismert pirrol-származékok a növények kóroko­zóival szemben vagy hatástalanok, vagy növényházi körülmények között jelentős fungidd hatást mutatnak ugyan, de ezt a hatást a szabadföldi termesztés körül­ményei között nem lehet reprodukálni, mivel ezek a vegyületek a környezetből érkező hatásokkal szem­ben instabilan viselkednek és ennélfogva a mezőgazda­ságban, a kertművelésben és ezek rokonterületein tör­ténő gyakorlati alkalmazásra nem felelnek meg. A találmány szerinti (I) általános képletű uj pirrol­­származékok ezzel szemben a technika állását jelentős mértékben gazdagítják. Kimutattuk, hogy ezek az (I) általános képletű uj pirrol-származékok — meglepő módon - a ntopatogén gombákkal szemben igen ked­vező mikrobicid hatásspektrummal rendelkeznek és ez a hatás a szabadföldi termesztés gyakorlati körül­ményei között is érvényesül. Az új vegyületeket azon­ban nemcsak a földművelés területén és ehhez hason­ló területeken lehet alkalmazni a kultúrnövényeket károsító mikroorganizmusok leküzdésére, hanem azo­kat még raktárban tárolt romlandó áruk konzerválásá­ra is fel lehet használni. Az (1) általános képletű vegyü­­letek igen előnyös kurativ, szisztemikus és különös­képpen preventív tulajdonságokkal 'rendelkeznek és számos kultúrnövény, különösen a szabadföldi kul­túrák megvédésére alkalmasak. Az (I) általános képle­tű hatóanyagokkal a legkülönbözőbb hasznos kultú­rák növényein vagy növényrészein (gyümölcsök, virá­gok, lombozat, szár, gumók, hagymák, gyökerek) fel­lépő károsító mikroorganizmusokat gátolni nem lehet vagy azok teljesen kiirthatók, emellett még a későb­ben növő növényi részek is mentesek maradnak az ilyen mikroorganizmusoktól. A hatóanyagok például az alábbi osztályokba tar­tozó fitopatogén gombák ellen hatásosak: Ascomycè­tes (tömlős gombák), mint Erysiphe, Sclerotinia, Fu­sarium, Monilia, Helminthosporium; Basidiomycetes (bmdiumos gombák), mint Pucdnia, Tilletia, Rhi­zoctonia; valamint a Phycomycetes (egysejtű gombák) osztályába tartozó Oomycetes törzsek, mint a Phy­tophthora rendbe tartozó gombák ellen. Növényvédő szerként az (I) általános képletű vegyületeket különö­­ser jó eredménnyel lehet használni a Fungi imperfecti gombák családjába tartozó jelentős károkozó gombák így a Cercospora nemzetséghez, a Piricularia nemzet­séghez és mindenekelőtt a Botrytis rendhez tartozó gombák, így a Botrytis cinerea és a Botrytis alli ellen; eze k a szőlő, a földieper, az alma, a hagyma és egyéb gyümölcsök és zöldségek szürke penésszel történő . megfertőzésével jelentős gazdasági károkat okozhat­nak. Mindezeken túlmenően az (I) általános képletű vegyületek közül egyeseket, így például az 1.2 számú vegyületet sikeresen lehet növényi vagy állati eredetű romlékony áruk védelmére használni, minthogy alkal­masak a különféle penészgombák, így a Pénicillium, az Aspergillus, a Rhizopus, a Fusarium, aHelminthos porium, a Nigrospora és az Altemaria nemzetséghez tartozók, továbbá baktériumok, ígyvajsavbaktérium­­mok, valamint élesztőgombák, így a Candida nemzet­séghez tartozók leküzdésére. Az (I) általános képletű vegyületek mint növényvé­dő szerek a mezőgazdaságban a kultúrnövények védel­mére történő gyakorlati alkalmazás során igen előnyös hatásspektrummal rendelkeznek, ugyanakkor a növé­nyekre nézve káros, nem kívánt mellékhatások nem lépnek fel. Az (I) általános képletű vegyületeket továbbá csá­vázószerként is lehet alkalmazni a szaporítóanyag (pl. gyümölcsök, gumók, magvak) és a növényi dugványok S;ombás fertőzésektől való megvédésére, de a talajban evő fitopatogéngombák ellen is használhatók. A találmány keretein belül a cél például az alábbi­akban felsorolt növényfajták kultúráinak védelme le­het: gabonafélék, így búza, árpa, rozs, zab, rizs, sze­mescirok (durra) és ezekhez hasonlók, répafélék, így cukorrépa és takarmányrépa, magvas, csonthéjas és bogyós gyümölcsök, így alma, körte, szilva, ősziba­rack, mandula, cseresznye, földieper, málna, gyalog­szeder: hüvelyesek, így bab, lencse, borsó, szója: ola­jos növények, így repce, mustár, mák, olajfa, napra­forgó, kókusz, ricinus, kakaó, földimogyoró: uborka­­fé eségek, így tök, uborka, sárgadinnye: rostnövények így gyapot, len, kender, juta, citrusfélék,így narancs, citrom, citrancs (grape fruit), mandarin: zöldségfélék, így paraj, fejes saláta, csirág (spárga), káposztafélesé­gek, sárgarépa, hagyma, paradicsom, burgonya, papri­ka: babérfélék, így avokadokörte, fahéjfa, kámforfa, 'Illetve olyan növények, mint amilyen a kukorica, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom