194022. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-fenil-4-ciano-pirrol-származékokat tartlmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 194.022 2 a fertőzés 100%-os. Hasonló jó hatást mutatnak még a 16 és 24 számú intermedierek is. B.4. példa Botrytis cinerea ellem hatás almán Mesterségesen megsértett almákat kezelünk oly módon, hogy az F.5. példa szerint előállított, 50 tömeg% hatóanyagot tartalmazó permetező porból vizes hígítással készült 0,02 tömeg% hatóanyagot tartalmazó permetlét csepegtetünk a sérült helyekre. Az így kezelt gyümölcsöket ezután a Botrytis cinerea spóráinak szuszpenziójával inokuláljuk, majd a gyümölcsöket nagy légnedvesség-tartalom mellett, db. 20 C hőmérsékleten egy hétiginkubáljuk. A kiértékelés során megszámláljuk a rothadásnak indult sérülési helyeket és ebből következtetünk a vizsgált vegyület fungicid hatására. Egybek mellett az 1.1,1.2,1.3,1.4,1.5,1.6,1.9,1.11,1.13,1.15, 1.18, 1.20, 2.1, 2.2, 2.4, 2.5, 2.11, 2.12,2.17,2.18, 2.19, 2.23, 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 3.6,3.7,3.9,3.16,3.17, 3.18 , 3.19, 3.20 , 3.21, 3.22, 3.26, 3.30, 3.33, 3.37, 3.38, 339, 3.40, 3.41, 3.42, 3.43, 3.44, 3.45, 3.46, 3.47, 3.48, 3.49. 3.50, Síi, 3.52, 3.56, 3.57, 338, 3.59, 3.60, 3.65, 3.66, 3.67, 3.68, 3.69, 3.70, 3.71, 3.72, 3.73 , 3.74, 3.75 , 3.76, 3.77, 3.78, 3.79, 3.80, 3.95, 3.103, 3.105, 3.108, 3.112 és 3.113 számú vegyük tek, a kezeletlen kontrollgyümölcsökhoz (100% -os fertőzés) képest, a gombás fertőzést csaknem teljesen meggátolják. A 16 és 24 számú intermedierek is hasonló jó hatást mutatnak. B.5. példa Piricularia oryzae elleni hatás rizsnövényen Rizsnövényeket kétheti termesztés után megpermetezünk az F5. példa szerint előállított 50 tömeg% hatóanyagot tartalmazó permetezőporból vizes hígítással készült 0,02% aktív anyagot tartalmazó permedével. Az így kezelt növényeket 48 órával később megfertőzzük a gomba konidiumainak szuszpenziójával. 5 napig tartó inkubálás után, melyet 24°C hőmérsékleten és 95-100% relatív nedvességtartalmú levegőben végzünk, kiértékeljük a gombák okozta fertőzést. Az (I) általános képletü vegyületek hatásosan gátolják a Piricularia-fertőzést, így például az 1.3,1.6, 2.2, 2.4 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 3.7, 3.17, 3.18, 3.20, 3.21, 3.44, 3.45, 3.46, 3.47, 3.49, 3.51,3.52, 3.57,3.67, 3.70, 3.75 és 3.95 számú vegyületek alkalmazása a fertőzést 1 Orrnál alacsonyabb értékre redukálja, mimellett ezt a hatást szabadföldi körülmények között is el lehet érni. *B.6. példa Rhizoctonia solani elleni hatás káposztán Talajban történő alkalmazás utáni hatás A gombát steril kölesszemeken tenyésztjük, majd termőföld és homok keverékéhez adjuk. Az így fertőzött földet csészékbe helyezzük és a földbe káposztamagvakat vetünk el. Közvetlenül a vetés után az F.5. példa szerint előállított permetezőpoból vizes hígítással szuszpenziót készünk, amelyet a föld térfogatára számított 20 ppm aktív anyagnak megfelelő mennyiségben, a földre öntünk. Ezt követően a földet tartalmazó csészéket 2—3 hétig kb. 24°C hőmérsékletű növényházba tesszük és a talajt egyenletesen nedves állapotban tartjuk. A kísérlet kiértékelése céljából a káposztanövények kikelését határozzuk meg. Aj olyan permetező porokkal végzett kezelés után, melyek aktív anyagként 1.3, 2.1, 3.30 vagy 3.37 számú vegyülete tartalmaztak, a káposztamagvaknak több mint 80%-a kikelt és a növények külső megjelenése egészséges. B 7, példa Vjntirua inaequalis ellnei reziduális-protektív hatás almashajtá sokon 10-20 cm hosszú friss hajtásokkal rendelkező álmád igványokat megpermetezünk egy olyan permetléveJ, amely az F.5. példa szerint előállított 50 tömeg% hatóanyagot tartalmazó permetezőporból készült vizes hígítással és 0,006% aktív anyagot tartalmaz. Az így kezelt növényeket 24 óra múlva megfertőzzük a gomba konidíumait tartalmazó szuszpenzióval. Ezután a növényeket 90-100% relatív nedvesség-tartalmú levegőben 5 napig inkubáljuk, majd további 10 napon át növényházban tartjuk 20—24°C közötti hőmérsékleten. Az alma-varasodás mértékét a megfertőzéstől számított 15 nap elteltével értékeljük. Az (I) általános képletű vegyületek jó hatást mutatrak a Venturia-nemzetséghez tartozó kórokozók ellei. Különösen az 1.2, 1.3, 3.4, 3.5, 3.17, 3.18, 3.20, 3.22, 3.37, 3.39, 3.71 és 3.95 számú vegyületek gátolják a levélfoltosság fellépését, aminek mértéke , még a 20%-ot sem érte el a kezeletlen kontrollnövényekhez viszonyítva. Szabadföldi körülmények között az 1.3, 3.4, 3.5 és 3.17 számú vegyületekkel ezt a hatást már 0,002%-os koncentrációjú permetlé adagolásáv il is el lehet érni. B.8. példa Helminthosporium granineum elleni hatás Búzaszemeket megfertőzünk a fenti gomba spóráit tartalmazó szuszpenzióval, majd a magvakat ismét megszántjuk. A fertőzött magvakat ezután a vizsgálni kívánt vegyük tét tartalmazó az F5. példa szerint előáll: tott, 50 tömeg% hatóanyagot tartaJmazó permetezőporból víz hozzáadásával készült szuszpenzióval (600 ppm hatóanyag a magvak tömegére számítva) csávázzuk. Két nap múlva ezeket a magvakat alkalmas méretű csészékben levő agartáptalajra helyezzük. További 4 nap múlva a magvak körüli gombatelepek fejlő lését észleljük és a kísérleti anyagot a gombatelepek száma és nagysága alapján értékelük. Az L, II. és IQ. táblázatban — különösen aIII. táblázatban — felsorolt vegyületek messzemenően (0-10%) gátolják a gombák kifejlődését. B.9. példa Fusarium nivale elleni hatás Búzaszemeket megfertőzünk a fenti gomba spóráit tartalmazó szuszpenzióval, majd a magvakat ismét megszorítjuk. A fertőzött magvakat ezután a vizsgálni kívánt vegyületet tartalmazó az F5. példa szerint előállított 50 tömeg% hatóanyagot tartalmazó permetezőporból vizes hígítással készült szuszpenzióval (600 ppm hatóanyag a magvak tömegére számítva) csávázzak. Két nap múlva ezeket a magvakat alkalmas méretű csészékben levő agartáptalajra helyezzük. További 4 nap múlva a magvak körüli gombatelepek fejlődé5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 13
