193975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáznemű közeg páramentesítésére
193975 A találmány célja olyan eljárás létrehozása, amely a fent említett hátrányokat megszünteti, azaz a szárítóközeg hőmérsékletét és induló nedvességtartalmát a szárítási folyamat során a minőség és energiatakarékosság által előírt és jól betartható értéken képes tartani, valamint az elnyelt nedvességből termelhető vízgőz hőmérsékletét, illetve nyomását mindenkor a fűtőközeg hőmérsékletéhez közeli értéken tartja, emellett nem korlátozza a szárítóközeg hőmérsékletét a szárítóberendezésből való kilépésnél, így jóformán tetszőleges szárítóberendezéshez alkalmazható a folyamat minőségi és energetikai tökéletesítésére. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az elnyelő szorbens oldat elnyeletőjét és kiűzőjét egymástól különböző oldatkoncentráció-határok között lehet működtetni, továbbá az elnyeletőn és a kiűzőn átáramoltatott elnyelő oldat mennyiségét recirkulációval külön-külön, azaz egymástól függetlenül lehet beállítani. Mindezek következtében az elnyeletés is és a kiűzés is külön-külön, a szárítási folyamat és a külső körülmények (hűtővíz hőmérséklet, rendelkezésre álló fűtőközeg hőmérséklet) megszabta termikus viszonyok között képes gazdaságosan üzemelni. Mind az elnyeletőben — a szárítandó gáz, az elnyelő oldat és a hűtést szolgáló felületek között —, mind a kiűzőben — az elnyelő oldat és a kiűzést szolgáló hőátadó felületek között — intenzív érintkezés szükséges. Ezt az eddigi hasonló célú szerkezeteknél az ér in tkeztetést tökéletesítő terelők, elosztók, buborékoltatok stb. segítségével kívánták elérni. Ezen szerkezeti, elemek mellett azonban nem vették figyelembe az elnyelő oldat recírkulációjában fennálló, a jelen találmány keretében felismert azon lehetőséget, amellyel ugyanazon mechanikus szerkezet mellett a recírkulációva! változtatott elnyelő-oldat mennyiség növelésével, vagy csökkentésével is lehet az érintkeztetést szabályozni, beállítani. Ennek alkalmazása viszont azt jelenti, hogy egyazon módon szerkesztett és gyártott elnyelető, vagy kiűző tág határok között változó párátlanítás! feladatra egyaránt alkalmazhatóvá válik. Végül felismertük, hogy az elnyeletőbe belépő nedves, valamint az azt elhagyó szárított szárítóközeg egymással hőcserébe vitelével az elnyeletőben gyakorlatilag nem következik be a szárítóközeg káros lehűlése és így a visszamelegítéssel járó veszteség csaknem teljesen elmarad. Ugyanígy az elnyeletőben és a kiűzőben beállított oldatforgalomnál kisebb mennyiségű oldat áramoltatása az elnyelető és a kiűző között lehetővé teszi, hogy a hőveszteség csökkentésére alkalmazott hőcserélő kisebb lehet annál, mintha a teljes oldatforgalom bonyolódna le az elnyelető és a kiűző között; ez nemcsak a méreteket redukálja, de a nem kiküszöbölhető hőveszteséget is csökkenti. 3 A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a nedves gáznemű közeg és a páramentesített gáznemű közeg között hőcserét végzünk. A páraelnyelő oldat víztartalmának az elnyelő és a kiűző vízkoncentrációjának különbsége, illetve az elnyelő hőmérséklete szerinti szabályozásával az elnyelt páramennyiség 10—100-szorosát kitevő mennyiségű páraelnyelő oldatot áramoltatunk az elnyeletőben részben recírkulációval, részben a kiűzőbe való betáplálással és onnan, a bedúsítás után, visszaáramoltatással, valamint bekeveréssel; a kiűzőben ugyancsak szükség szerint beállítva, az elnyelt páramennyiség 10—100-szorosának megfelelő oldatmennyiséget áramoltatunk és fűtés útján az elnyelt páramennyiséggel egyenlő mennyiségű párát kiűzünk az oldatból, majd az elnyeletőből átvezetett oldatmennyiség pótlására a maradó részt az elnyeletőbe szállítjuk vissza. A kiűző oldatkörét az állandó, illetve a változó elárasztásnak megfelelően egyszerű átömléssel vagy fokozott keringetéssel alakítjuk ki. A változó elárasztású kiűzőben két oldatszintet képezünk. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy hűtővel ellátott elnyeletője és fűtővel ellátott kiűzője van. Az elnyeletőben és a kiűzőben az elnyelőoldatot szivattyúk keringtetik. Az elnyeletőből a kiűzőbe az oldatot átemelő szivattyú szállítja. Az átemelő szivatytyúhoz hőcserélő csatlakozik. A berendezésbe belépő és az abból távozó közeg hőcserélőn halad át. A kiűző egyik változata fekvő hengeres és ebben belsőfűtésű fűtőcsövek vannak. A henger egyik végén buboréksapkás tányérokkal ellátott gőzdóm van, amelyet a henger másik végével csővezeték köt össze. A gőzdcmon páraelvezető csonk van. A kiűző másik változata álló hengeres és ebben külső fűtésű fűtőcsövek vannak, amelyeknek felső végén toldat van. Az oldatgyűjtőt a felső folyadékszinttel túlfolyócső kapcsolja össze. A kiűzőnek szintérzékelője, a kiűző fűtőjének körében mágnesszelepe és az átemelő szivattyú szállítóteljesítményét szabályozó mágnesszelepe van. A szintérzékelőt a mágnesszelepekkel jelvezetékek kötik össze. Az elnyelőhöz és a kiűzőhöz vízkoncentráció — különbség érzékelő és ennek jelvezetéke az átemelő szivattyúhoz csatlakozik. A találmány szerinti eljárás példaképpeni foganatosítási módját a találmány szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakjainak működésével kapcsolatban ismertetjük. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a berendezés kapcsolási vázlatát mutatja be; a 2. ábrán a kiűző állandó elárasztású változatának oldalnézetét, illetve függőleges metszetét látjuk; a 3. ábra a kiűző változó és állandó elárasztású változatának oldalnézetét, illetve függőleges metszetét szemlélteti; 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
