193975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáznemű közeg páramentesítésére
193975 a 4. ábrán a 3. ábra „A" részletét, végül az 5. ábrán a termikus folyamatok log P — 1/T függvényábráit láthatjuk. A szárítandó közeg — például nedves gáz, környezeti levegő stb. — az 1 csővezetéken és a gáz-gáz 2 hőcserélőn át a 3 elnyeletőbe kerül a rajzban nem ábrázolt szállító ventillátor hatására. A 3 elnyeletőben higroszkópos elnyelőoldat — például kálcium-, lítium-, magnézium-klorid, lítium-bromid vizes oldata, illetve ezek keveréke -— kering. A nedvességet megkötött elnyelőoldatot a 3 einyelető 4 oldatgyüjtő teréből az 5 szivattyú elszívja és a 6 folyadékelosztón át a 3 elnyeletőbe nyomja vissza. A 6 folyadékelosztó az elnyelőoldatot a Te hőmérsékletű hűtőközeggel átjárt 7 hűtő csőrendszer felületén egyenletesen elosztja. A gáz nedvességtartalmát az elnyelő oldat közel Te hőmérsékleten oldja ki a gázból. A 6 folyadékelosztón át belépő és a 4 oldatgyűjtőből kilépő oldat között AXe vízkoncentráció-dúsulás következik be, aminek mértéke mintegy 0,2—0,5 %, vagyis a 3 elnyeletőben keringtetett elnyelő oldat az elnyelt nedvességnek 20—50-szerese, de lehet 10—1000-szorosa is. Az atmoszférikus (P0) nyomású einyelető 4 oldatgyűjtőjéből az elnyelő oldat egy részét a 8 átemelő szivattyú a 9 hőcserélőn és a 10 csővezetéken át a túlnyomásos (P[) 11 kiűző 12 oldatgyűjtőjébe nyomja. A 13 szivattyú az elnyelő oldat egyik részét a 11 kiűző 12 oldatgyűjtőjéből a 11 kiűző felsőrészében levő 14 folyadékelosztóba nyomja, és ez az elnyelő oldat a 15 fűtő csőrendszer Tk hőmérsékletű felületén egyenletesen elosztja és szétteríti. A melegítés hatására a 14 folyadékelosztón át belépő, valamint a 12 oldatgyűjtőben összegyűlő elnyelő oldat vízkoncentrációja között AXk csökkenés következik be. Ennek mértéke olyan, hogy az elnyelő oldat keringtetésének intenzitása a kiűzött vízgőz mennyiségének legtöbbször 20—50-szerese, de lehet 10—100-szorosa is. A 12 oldatgyüjtőben összegyűlő, kis vízkoncentrációjú elnyelő oldat másik részét a 9 hőcserélőn és a 16, valamint 16a csővezetéken át az 5 szivattyú szívó oldalához vezetjük olyan módon, hogy a keveredés után a 3 elnyeletőbe belépő oldat koncentrációja állandó és beállításunknak megfelelő legyen. A 11 kiűző működését a 17 szintérzékelő szabályozza. Ha a 11 kiűző szintje a 15 fűtőcsőrendszer túlzott mértékű fűtésének eredményeképpen nagyon lecsökken, akkor a 17 szintérzékelő a fűtésszabályozó 18 mágnesszelepre a 19 jelvezetéken át fojtó, illetve elzáró jelet ad. Ha viszont a 11 kiűző szintje a 3 elnyeletőben bekövetkező nagymértékű oldatvíztartalom növekedés hatására nagyon megemelkedik, akkor a 17 szintérzékelő előbb a 18 mágnesszelep nyitásával fokozza all kiűző fűtését, majd az oldatszint további növe- 4 5 kedésekor a 8 szivattyú megkerülő vezetékének 20 mágnesszelepére a 21 jelvezetéken át nyitó jelet ad, és ezáltal a szállított oldatmenynyiséget erőteljesebben csökkenti. A 3 einyelető Xe vízkoncentrációjának és a 11 kiűző Xk vízkoncentrációjának a 22 érzékelő által észlelt különbsége csökkenése esetén a 22 érzékelő szabályozó jelére a 8 szivattyú teljesítménye növekszik, ellenkező esetben viszont csökken. Nagy — mintegy 1000 kg/h feletti — gőztermelésű berendezés esetében a nagy oldatforgalom miatt a 13 szivattyú alkalmazása feleslegessé válik és a 11 kiűző előnyösen állandó elárasztású. Ilyet mutat be a 2. ábra. A fekvő hengeres állandó elárasztású 11 kiűző 23 hengerében 24 fűtőcsövek vannak, amelyek belsejében áramlik a 25 csőcsonkon á1 bevezetett és a 26 csőcsonkon át elvezetett fűtőközeg. A 23 henger egyik végén helyezkedik el a 27 gőzdóm, amelyben buboréksapkás 28 tányérok és furatlan 29 tányér, valamint 30 cseppfogók vannak. Az oldatból kiűzött pára a 27 gőzdómot a 31 csőcsonkon át hagyja el. A 27 gőzdóiúot a 23 henger másik végével a 32 csővezeték kapcsolja össze. Az elnyelő oldat a 27 gőzdómba a 33 csőcsonkon át lép be és a 23 hengerből a 34 csőcsonkon át távozik. A 35 jelű oldatszint a 23 hengerben gyakorlatilag állandó, csak a páraképződés mértékének függvényében változik. A buboréksapkás 28 tányérokon kiváló \ ízpárával ellenáramban lecsorgó és a furatlan 29 tányéron felgyülemlő oldat a 32 csővezetéken át folyik a 23 henger másik végéhez. A nagy vízkoncentrációjú oldat a 24 íűtőcsövek külső palástfelülete mentén áramlik a 32 csővezetékből a 34 csőcsonk felé; áramlási irányát csak kis mértékben torzítja a 35 oldatszinten kilépő vízpára miatt megnövekedett fajsúlyú oldatrészeknek a gravitáció hatására lefelé irányuló mozgása. Az oldat áramlási irányával megegyező áramlási irányú vízpára cseppjei a hosszú áramlási úton kiülepednek, a maradék cseppek a buboréksapkás 28 tányérokon és a 29 tányéron való átmosás, valamint a 30 cseppleválasztók hatására válnak ki a vízpárából. Kisebb gőztermelésű berendezés esetében változó elárasztású 11 kiűzőt célszerű alkalmazni. Ilyent láthatunk a 3. ábrán, amely mind állandó, mind változó elárasztású kiűző céljára egyaránt alkalmazható oszlopos 11 kiűző. Ennek álló 36 hengerében helyezkednek el a 37 fűtőcsövek, amelyekkel a 36 hengerbe a 38 csőcsonkon át bevezetett és a 39 csőcsonkon át elvezetett fűtőközeg a külső felületükön érintkezik. Az elnyelő oldat bevezetése a 40 csőcsonkon, elvezetése a 41 csövön át történik, a 42 csőágon keresztül a 13 szivattyúhoz, a 43 csőágon keresztül pedig a 9 hőcserélőhöz. Állandó elárasztás esetén a vízpára a 44 oldatszinten át lép ki és a 45 cseppfogók mellett, a 46 csőcsonkon át távozik. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
