193967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi fehérjét - célszerűen szóját - tartalmazó nyerstöltelékes húskészítmények előállítására

193967 A találmány tárgya eljárás növényi fe­hérjét, célszerűen szóját tartalmazó nyers­­töltelékes húskészítmények elődarabolására. A gyakorlati életben számos eljárás ismert a nyerstöltelékes húskészítmények vagy szalámifélék előállítására. Ezen eljárások műveleti sorrendje is közel azonos, azonban az egyes műveletek végzése és az alkalma­zott berendezések kialakítási módja szerint ezek az eljárások különböznek egymástól. Az egyes eljárásoknál alkalmazott nyers- és adalékanyagok fajtáiban, mennyiségé­ben, minőségében is többnyire jelentős elté­rések vannak. Ez utóbbi tény a késztermék minőségét, élvezhetőségét (aroma, ízhatás stb.) lényegesen befolyásolja. A nyerstöltelékes húskészítmények vagy szalámifélék előállításával foglalkozó ta­lálmányok többnyire az eljárás egyes műve­leteinek megváltoztatását célozzák, illetve javítják meg. Ilyen ismert találmány a 150805 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett „Eljárás húsáruk, kü­lönösen téli- és csemegeszalámi füstölésé­re és érlelésére", amely csak az eljárás vég­ső fázisainak az előnyösebbé tételével fog­lalkozik. A 151438 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás „Eljárás szalámifélék tartó­sító kezelésére" szintén csak a végső mű­velet javítását célozza. A 152151 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás „Eljárás és berendezés szalá­­mifélék bélbetöltés utáni előkezelésére", szintén csak egy művelet megváltoztatásá­val foglalkozik. A 174269 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás a nyershús előkezelésével, va­lamint a szalámirudak tartósítás előtti mele­gítésével való szárításával foglalkozik. Ezen találmányi megoldások egyike sem ad átfogó technológiát a teljes szalámi gyár­tásra, egyik sem alkalmaz növényi fehérjét a készítményekben. A fenti találmányokkal előállított készítmények energiadúsak, a korszerű táplálkozásnak nem felelnek meg, a technológiák és az alkalmazott berendezé­sek elavultak. A Húsipari Kézikönyv (Mg. Kiadó, Bp. 1978.) 609—612 oldalain ismertet nyerstöl­telékes készítmények előállítását. Az alkal­mazott műveleti lépések a nyersanyag kivá­gása, alapanyag hűtés, elődarabolás, finomap­­ritás, fűszerezés, keverés, töltés, szikkasztás, füstölés, érlelés. Ezen készítmények azonban energiadúsak, a korszerű étkezés feltételeinek nem nagyon felelnek meg, zsírosabbak és fe­hérjékben szegényebbek, így emésztésük is kedvezőtlenebb a magas fehérjetartalmú, fő­ként növényi fehérjét tartalmazó készítmé­nyeknél. Az egyes műveletek végzése és az alkal­mazott berendezések sem teszik lehetővé a kor­szerű termék kialakítását. Ezen ismertetett technológiáknál a nyers­hús elődarabolása a hús hűtött és nem ía-1 2 gyasztott állapotában történik, ezáltal a hús­részek vágási felülete a további feldolgozás szempontjából kedvezőtlen, a hús szerkezete roncsolttá válik, amely a kész termékben egy elkenődött állapotú megjelenést ad, ami a késztermék metszéslapjának külső megjele­nését rontja, a fogyasztói élvezetet károsan befolyásolja. A húsnak, a szalonnának, a fűszereknek, sónak az összekeverése a finomaprítás előtt történik, így a keveredés nem lesz egyenletes, az egyes részek között az adalékanyagok el­oszlása különböző lesz. A fenti keveréket 8 mm lyukbőségű tár­csán átdarálják, ezzel a hús szövete összetö­rik, miáltal a nedvtartalmából sokat veszít. A kötőszövetek és ezek darabjai átmennek a perforált lemez nyílásain kellő darabolás nélkül, és a végtermék minőségét, értékét ront­ják. Aprítás során nem lehet kellően szabá­lyozni a szemcse méretét. A lazább izomszö­vetek a megkívánt mértéken felül aprítódnak, ezzel szemben az erősebb kötőszövetek vagy ízületek nagy méretűek maradnak, amelyek a végterméket rontják. Darálásnál vagy aprí­tásnál az értékes nedvek elvesznek, nő a ter­mék hőmérséklete, a húsdarabok nem egyen­letesen aprítódnak. A szárítási, füstölési, ér­lelési folyamat hosszadalmas és igen sok me­net közbeni beavatkozást, részmunkát kíván. Ezen ismertetett technológiai folyamat so­rán növényi fehérjét, pld. szóját nem alkal­maznak. Növényi fehérjéket, pld. szóját eddig kizá­rólag a hőkezelt húskészítmények előállítá­sánál alkalmaznak. A nyerstöltelékes készítményeknél eddig szóját nem alkalmaztak. A növényi fehérjék alkalmazása ez utóbbi készítményeknél az előállítási folyamat meg­változtatását igényli. A növényi fehérje, szója alkalmazására ad megoldást a 4.332.823 lajstromszámú USA szabadalmi leírás. Ezen leírásban az alapanyag hús- és hús­melléktermék, amelyet teljes egészében emul­­zifikálnak, só koncentrátumot kevernek hozzá, majd szóját kevernek az alaphoz, a keverék formázhatóságának az elősegítésére, majd a terméket előfőzik, illetve főzik. Ezen megoldásban az alkalmazott szója textúráit, amelynek fehérjetartalma 50—50% és nem koncentrátum. A végtermék víztartal­ma 70%. A szabadalmi leírásban ismertetett eljárás nem alkalmazható nyerstöltelékes ké­szítmények előállítására. A szója hasznosulása sem kielégítő, célja nem teljesen a fehérjetartalom növelése, ha­nem a termék szerkezeti kialakításának elő­segítése. A találmány szerinti eljárás megoldást nyújt arra, hogy növényi fehérjét alkalmaz­zunk a nyerstöltelékes készítményeknél, lehe­tővé téve ezáltal egy korszerű étkezésre alkal­mas készítménycsalád előállítását, valamint 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom