193947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati takarmány előállítására fehérje és egyéb tápanyagtartalmú melléktermékekből fermentációs tartósítás útján
193947 nyersfehérje szárazanyagban %-ban 28,15 emészthető nyersfehérje %-a 5,11 emészthető nyersfehérje szárazanyagban %-ban 25,33 nyersrost % 0,65 nyersrost szárazanyagban %-ban 3,12 nyerszsír % 7,17 nyerszsír szárazanyagban %-ban 22,97 nyershamu % 2,3 nyershamu szárazanyagban %-banll,82 keményítő érték % 20,39 keményítő érték szárazanyagban %-ban 91,32 3 Ca g/kg nyers húspépre vonatkoztatva 2,2 P g/kg " 1,73 Mg g/kg " 0,1 Cu mg/kg " 1,65 Zn mg/ " 9,03 Fe mg/kg 58,37 Mn mg/kg ” 2,66 NaCl % 0,78 pH 6,3 Cukor (glükóz-j-glikolén) % nyers húspépre vonatkoztatva 0,28 Tejsav % " 0,9 A húspéphez annak tömegére számítva 15-50 m%, előnyösen 30m% melaszt keverünk. A melasz jellemzői: Fizikai jellemzők: Sötétbarna színű, édeskés gú, sűrűn folyó anyag. ízű, jellemző sza-Kémiai jellemzők: PH 6,5 Szaharóz tartalom %-ban 43,69 A fermentáció során bekövetkező tejsavas erjedés során elérendő minimum 4,5pH- hoz, a húspéphez a cukordúsítás miatt kevert melasz mennyisége előnyösen 30m%. (Cukorminimum számítás A.A. Zubrilin módszere szerint, 4,2 pH eléréséhez szükséges szénhidrát mennyiségére számolva.) A melasszal dúsított húspép fermentálásához szükséges baktériumtörzsek jeljemzése A fermentálást Lactobacillus acidophylus 00309 (351 -E/1983) számú intézeti izolálásé törzs, és Lactobacillus plantarum 00308 (OBMNGY 85,11-es számú törzs) bekeverésével végezzük. A baktériumtörzseket az oltáshoz 108/ml telepképző egység sűrűségűre beállítva, tejcukros buillon 16-24 órás tenyészetét használva alkalmazzuk. A Lactobacillus acidophylus törzset aerob, az L. plantarum törzset anaerob módon tenyésztjük. Fermentáció végrehajtása A baktérium tenyészetek beoltása során a húspépre ezreléknyi mennyiségű l08/ml élő baktériumot tartalmazó bouillonos tenyészetet keverünk mindkét baktériumtörzsből a 15-50m% melaszt tartalmazó húspéphez. A baktériumtörzsekkel beoltott húspép alapos elkeverése bármely módszerrel alapvető fontosságú. Az oltóanyagban lévő baktériumszám megfelelő, ha a tenyésztésre használt tejcukros bouillon pH-ja 16-20 óra alatt 4,5-4,9-re csökken. A húspép érési idejénak alakulását a 20-30 °C-os külső hőmérséklet kedvezően befolyásolja (az érés 2-3 nap alatt befejeződik), de legalább 15°C-os hőmérséklet az első 5 napban mindenképpen szükséges, hogy ennyi idő alatt a folyamatok befejeződjenek. A fermentáció erős gázképződéssel, a keverék töltési szintjének emelkedésével jár. Ezért célszerű a fermentálásra alkalmazott tartályokat csak 2/3-ig tölteni és nyitott tartályokat használni. A melasszal frissen bekevert húspép pH-ja általában 6,2- 6,8 között van, amely az első 2 napban rohamosan 4,7-4,8 pH-ra csökken és kb. a 4., 5. napra eléri a kívánatos 4,5-et, amelyet indikátorpapírral ellenőrizni kell. Az érés folyamán az 1-2-szeri alapos átkeverés szükséges (a melasz és a húspép rétegeződhet, a melasz egy része erjedés nélkül a keverék alján gyűlhet össze). Az így előállított szabályos erjedésű húspép mikrobiológiai értékei megfelelnek a kénsavval tartósított, valamint a húslisztekre előírt mutatóknak, azaz: összcsíraszám 500 000 alatt E. coli 100 Fehérjebontók 10 000 Anaerob rothasztok 300 Salmonella 0 Az így tartósított takarmányalapanyag mikrobiológiai jellemzőit legalább 30 napig megtartja. A kiindulási húspéphez viszonyítva a fermentált húspép fehérjetartalmát a baktériumok részben felhasználják, ugyanakkor a baktériumok testanyagai a "bendőemésztés”hez hasonlóan értékesülnek. A beállt pH-jú melaszos húspépből az állatok takarmányába a takarmány változtatásnál megszokott fokozatos átmenettel 30m% adható, amelyet az állatok jó étvágygyal elfogyasztanak. A húspép etetéséből származó semmiféle étvágyzavar és klinikai tünet nem származik, a súlygyarapodás egyenletes. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az erjedés során szerves savak (elsősorban tejsav és azok sói) keletkeznek. Ezek a szerves savak a különféle anyagcserefolyamatok során a szervezet anyagcseréjében a szervezet normális, élettani működése során is létrejönnek, így nem idegenek a szervezet számára. Bizonyos mennyiségben nem megterhelőek, sőt kedvező hatásúak az emésztésre. Az alapanyagba bevitt viszonylag igénytelen, gyorsan szaporodó tejsavtermelő baktériumok a takarmányok romlását és eset-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
