193889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (E)-1-ciklohexil- 4,4-dimetil- 3-hidroxi-2-(1, 2, 4-triazol-1-il)-pent-1-én (-)-antipódjának előállítására és az antipódot tartalmazó növénynövekedés-szabályozó készítmény
3 193889 4 és 2-3 mól bázist használunk. A diasztereomer elegy izolálását szokásos módon végezzük. Általában úgy járunk el, hogy a reakció befejezése után az elegyet vízzel elegyítjük, a keletkező elegyet vízzel kevéssé elegyedő szerves oldószerrel többször extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat szá - rítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A (III) általános képletű diasztereomer észterek szétválasztását az ilyen célra szokásos módszerekkel végezhetjük, így például frakciónált kristályosítással vagy kromatográfiás eljárás segítségével. Különösen előnyösen használjuk a savkromatográfiás szétválasztási eljárást, mint pl. a magasnyomásos szűrést kovasavgél oszlopon és eluálószerként hexán, széntetraklorid és propionitril elegyét alkalmazzuk. A második lépésben, azaz az észter elszappanosításánál hígitószerként hasonlóképpen inert szerves oldószerek jönnek szóba. Különösen előnyösek az alkoholok, például metanol, etanol vagy propanol használata. A találmány szerint előállított hatóanyagot a találmány szerinti eljárás második lépésében bázisok segítségével szabadítjuk fel. Eközben előnyösen erős vizes szervetlen bázisokat, például nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid vizes oldatát használjuk. A találmány szerinti eljárás második lépésénél a reakció hőmérsékletét szintén tág határok között változtathatjuk, általában 0-80, előnyösen 10-60°C között dolgozunk. A találmány szerinti eljárás második lépésénél 1 mól (III) képletű diasztereomer észterre általában 1-3 mól, előnyösen 1-2 mól bázist használunk. A találmány szerinti hatóanyag izolálását ismert módon végezzük. Általában úgy járunk el, hogy a reakcióelegyet vízzel elegyítjük, majd vízzel kevéssé elegyedő szerves oldószerrel többször extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat szárítjuk, az oldószert leszivatjuk csökkentett nyomáson,és a visszamaradó folyadékot adott esetben átkristályosítással, vagy szerves oldószerrel történő mosással, az esetleges szennyeződésektől megtisztítjuk. A találmány szerinti eljárás második lépésénél mindig azt a (III) általános képletű diasztereomer észtert használjuk, amelyből bázisos kezeléssel felszabadítjuk az (É) -1 -ciklohexil-4,4-dimetil-3-hidroxi-2- ( 1,2,4-tria zol-1 -il) -pent-1 -én (—) -antipódját. A találmány szerinti eljárással előállítható az (H) - I-ciklohexiI-3-hidroxi-2- ( 1,2,4-1riazol-1 -il)-pent- 1-én ( + )-antipódja is. Ekkor úgy járunk el, hogy a diasztereomer észter elválasztása után a (-f-)-antipódot tartalmazó (III) képletű vegyületet kezeljük bázissal hígítószer jelenlétében. A reakciófeltételek a fenii második lépés feltételeivel azonosak. Az (I) képletű hatóanyag igen jó növekedésszabályzó tulajdonságot mutat, és ezért növekedésszabályzóként gyakorlatban alkalmazható. A találmány szerint előállított hatóanyag beavatkozik a növény metabolizmusára, és ezér* növekedésszabályzóként használható. A növényi növekedésszabályzók az eddigi tapasztalatok szerint különböző mechanizmus útján hathatnak a növényre. A növény hatása lényegében az alkalmazás időpontjától függ, amely a növény fejlődése szakaszára vonatkozik, valamint szerepet játszik a növényekre alkalmazott hatóanyagmenynyiség vagy a környezetbe kivihető anyagmennyiség és az alkalmazás módja. Minden esetben a növekedésszabályzók a haszonnövényeket meghatározott, kívánt módon befolyásolják. A növekedésszabályzó hatóanyagok például a növények vegetatív növekedését gátolhatják. Az ilyenfajta növekedésgátlás többek között a füvek esetében nagy jelentőségű, mert így redukálható a díszkerteknél, a park és sportlétesítményeknél, az útfelületen, a repülőtereken vagy a gyümölcsösökben a gyomok előfordulása. Jelentős továbbá az útszéleken és a csövek vagy más vezetékek kör lyezetében, a gyomok vagy a fás növények növekedésigátlása, vagy különféle terük teken, ahol nem kívánatos a növények erős növekedése. \ növekedésszabályzók alkalmazása fontos még a gabona dőlésének megakadályozásánál is. Ezáltal csökken az aratás előtt a rövények dőlésveszélye, vagy teljesen kiküszöbölhető. A gabonánál a növekedésszabál/zók erősíthetik a szárat,és ez is a dőlés ellen hat. A növekedésszabályzók alkalmazása a szár rövidítésére és a szár megerősítésére hozzájárul ahhoz, hogy több trágy; t tudjunk kivinni a földre, fokozzuk a ter nést anélkül, hogy a gabona megdőlne. \ vegetatív növekedés gátlása lehetővé teszi sok haszonnövény esetében, hogy sűrűbben vessük a növényt, és így többlettermést érünk el egységnyi felületre számítva. Az így kapott kisebb növények előnye az is, hogy a kultúra könnyebben megdolgozható, hogy az aratás is könnyebbé válik. A növények vegetatív növekedésgátlása azáltal is termésfokozáshoz vezethet, hogy a tápanyagok és az asszimilátumok jobban fokozzák a virág és gyümölcsképződést, mint a vegetatív növényi részek képződését. A növényi növekedésszabályzókkal gyakrar a vegetatív növekedést is fokozhatjuk. Ez kü'önösen akkor hasznos, hogyha a vegetatív növényi részeket aratjuk le. A vegetatív növekedés fokozása egyidejűleg fokozhatja a generatív növekedést is, és ezáltal több asszimilátum képződik,és így több vagy nagyobb gyümölcs keletkezik. A termék fokozódást néhány esetben a növény anyagcseréjébe történő beavatkozással is elérhetjük anélkül, hogy a vegetatív növekedés érezhetően megváltozna. A növekedésszabályzókkal továbbá megváltoztathatjuk 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
