193889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (E)-1-ciklohexil- 4,4-dimetil- 3-hidroxi-2-(1, 2, 4-triazol-1-il)-pent-1-én (-)-antipódjának előállítására és az antipódot tartalmazó növénynövekedés-szabályozó készítmény
193889 a növények összetételét, és így a termés minőségét javíthatjuk. így például fokozhatjuk a cukorrépában, a cukornádban valamint az ananászban, valamint a citrusféleségeknél a cukortartalmat, vagy a szójánál,vagy a gabonánál a fehérjetartalmat. A növekedésszabályzók segítségével az aratás előtt vagy után meggátolhatjuk például a cukor lebomlását a cukorrépában vagy a cukornádban. Ezenkívül pozitív irányban befolyásolhatjuk a szekunder növényi anyagok termelését például a guminövényeknél a látex-termelést fokozhatjuk. A növekedésszabályzók hatására a partenokarp gyümölcsök képződését is fokozhatjuk. Befolyásolhatjuk továbbá a virágok nemét, előidézhetjük továbbá sterilitását, ez a hibrid vetőmag termesztésénél és előállításánál lehet nagy jelentőségű. A növekedésszabályzók alkalmazásával a növények elágazását is irányíthatjuk. Egyrészt az oldalágak fejlődését fokozhatjuk a megtörésével, ez különösen a dísznövénytermesztésnél lehet kívánatos növekedésgátlással kapcsolatban is. Másrészt az oldalhajtások növekedését is gátolhatjuk. Ez a hatás például a dohánytermesztésnél vagy a paradicsomtermesztésnél nagy jelentőségű. A növekedésszabályzók hatására a növények levélállományát úgy irányíthatjuk, hogy egy bizonyos időpontban a növény elveszítse leveleit. Ez a lombtalanítás például a gyapot mechanikus aratásánál játszik nagy szerepet, de más kultúráknál, például a szőlőnél is megkönnyítheti az aratást. A növények lombtalanítását a célból is elvégezhetjük, hogy csökkentjük a növények párologtatását. Irányítható továbbá növekedésszabályzókkal a gyümölcslehullás is, egyrészt megakadályozható az idő előtti gyümölcslehullás, másrészt azonban fokozható is a gyümölcslehullás, vagy akár a virágok lehullása is bizonyos mértekig, abból a célból, hogy megtörjük az alternanciát. Ezalatt bizonyos növényfajták ama tulajdonságát értjük, hogy endogén, évről évre változó termést hozzanak. Végül az is lehetséges, hogy a növekedésszabályzókkal az aratás időpontjában a gyümölcsök leválásához szükséges erőt csökkentsük, így lehetővé tesszük a mechanikus betakarítást, vagy a manuális betakarítást megkönnyítjük. Végül a növekedésszabályzókkal meggyorsítjuk, vagy késleltethetjük a termés érését, az aratás előtt vagy után. Ez különösen előnyös akkor, hogyha ezáltal a piaci igényeknek megfelelően szabályozhatjuk a termést. A növekedésszabályzókkal bizonyos esetekben a növények színének fokozását is elérhetjük, így a növekedésszabályzók időben koncentráltan vezetnek a gyümölcs megéréséhez. Ezáltal megteremtődnek annak a feltételei, hogy például a dohány, kávé vagy paradicsom esetében teljes mechanikus vagy 4 5 manuális betakarítást tudjunk egy munkamenetben elvégezni. A növekedésszabályzók alkalmazásával továbbá befolyásolhatjuk a növények mag vagy rügy nyugalmát, oly módon, hogy a növények; például az ananász vagy dísznövények a kertészetekben olyan időpontokban csíráznak, mgyeznek vagy virágoznak, amelyben normálisán ilyen irányú készséget nem mutatnának. A rügyezés vagy a csírázás késleltetése növekedésszabályzókkal a fagy által veszélyeztetett területen lehet kívánatos, hogy a késői fagyok által okozott károsodásokat elkerüljük. Végül a növekedésszabályzó segítségével előidézhetjük a fagy, a szárazság vagy a talaj se tartalma elleni ellenállást a növényekben, és ezáltal olyan területeken is lehetővé válik a növények termesztése, amelyek egyébként alkalmatlanok volnának erre. A hatóanyagokat a szokásos módon alakítha'juk készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenzióvá, porrá, habbá, péppé, granulátummá, aeroszollá, polimer anyagban lévő és vetőmag-védőmasszában lévő finom kapszulákká, valamint ULV-készítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőszereket s alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, előnyösen xilolt, toluolt vagy alkil- naftalinokát, klórozott alifás szénhidrogéneket vagy aromás vegyületeket, előnyösen klór-benr.olokat, klór-etiléneket vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, előnyösen ciklohexánt vagy paraffinokat, előnyösen kőolajfrakcíókat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont, metil-izot util-ketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldószereket, így dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyósított gáznemü vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, ame’yek normális hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol hajtógázek, például halogén-szénhidrogének, így freon vagy szénhidrogének, előnyösen propán, nitrogén vagy széndioxid; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így a kaolin, rgyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, nontomorillonit vagy diatomaföld és szintetikus kőlisztek, például nagydiszperzítású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba; szemcsékbe szilárd hordozóanyagkénl tört és a frakcionált természetes kőzetek, például kalcit, márvány, horzsakő, sze-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
