193866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán növekedési hormont kódoló DNS-szekvenciát tartalmazó plazmid E. coli baktérium előállítására

-sorrendje megfelel egymásnak. Ezt az RNS-t hírvivő vagy messenger RNS-nek (mRNS­­-nek) nevezzük, mivel feladata a genetikai készlet és a fehérje-szintetizáló rendszer ösz­­szekötése. A sejten belül az mRNS mintaként szerepel abban a komplex folyamatban, amelynek része a sejten belül lévő enzimek és sejtszervecskék sokszorozódása, amely a különleges amino­­sav-sorrendű fehérjék szintézisének az ered­ménye. Ez utóbbi folyamatot az mRNS transz­lációjának (átfordításának) nevezzük. Számtalan olyan fehérje ismeretes, amely­nek gyógyászati vagy kutatási jelentősége van, és amelyeket a magasabbrendű szerveze­tekben, például gerincesekben találhatunk meg, vagy azok szintetizálják őket. Ilyenek például az inzulin vagy más fehérje hormo­nok, mint például a növekedési hormon, to­vábbá a vérnyomás szabályozásban résztvevő fehérjék, ipari, orvosi vagy kutatási jelentő­séggel bíró enzimek. Rendszerint igen nehéz megfelelő mennyiségű ilyen fehérjét előállítani az adott organizmusból például extrakcióval, és ez a nehézség különösen akut módon jelent­kezik az emberi eredetű fehérjék esetén. Ezért van szükségünk olyan eljárásokra, amelyek segítségével ezeket a proteineket a magasabb­rendű organizmus részvétele nélkül megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló más sejtek­ben állíthatjuk elő. Bizonyos esetekben lehet­séges megfelelő mennyiségű sejteket hosszú időn át a szövettenyésztés megfelelő módsze­reivel fenntartanunk. Azonban a szövettenyé­szetek sejtjeinek növekedése fgen lassú, a táp­talaj drága, a tenyésztés körülményeit igen pontosan be kell tartanunk, ugyanakkor a kitermelés alacsony. Ezenfelül gyakran na­gyon nehézkes egy olyan adott sejtvonal fen­­tartása, amely a megkívánt jellemzőkkel ren­delkezik. Ezzel szemben a mikroorganizmusok, mint például a baktériumok, viszonylag könnyen növeszthetők kémiailag meghatározott össze­tételű táptalajon. A fermentációs technoló­giák igen fejlettek, és jól szabályozhatók. A mikroorganizmusok növekedése gyors és ma­gas kitermelés érhető el. Ezenfelül bizo­nyos mikroorganizmusok genetikusán jól jel­lemezettek, más szóval a legjobban jellem­zett és legismertebb organizmusok közé tar­toznak. A fentiek alapján igen előnyös egy olyan gén bejuttatása egy megfelelő organizmus­ba, amely orvosilag jelentős fehérjét hatá­roz meg. Ezen a módon az eredetileg magasabbrendű organizmusban szintetizáló­dó fehérjét nagy mennyiségben állíthatjuk elő szabályozott körülmények között növesztett mikroorganizmusokkal. Ugyancsak lehetséges ily módon a megfelelő protein olcsó előállí­tása. További előnyt jelent, hogy az adott pro­tein termelését meghatározó genetikai kód izolálásával és átvitelével a jól ismert gene­tikai háttérrel rendelkező mikroorganizmusba, 3 tanulmányozhatjuk a protein szintézisének szabályozását és a szintézis utáni sorsát. Ezenkívül az izolált genetikai kód (DNS) szekvenciájának változtatásával előállítha­tunk olyan új bázissorrendet, amely külön­böző, más terápiás vagy funkcionális tulaj­donságokkal rendelkező proteineket határoz meg. A találmány szerinti eljárással a fenti célo­­k at elérjük. Az eljárást enzimek által katali­zált reakciókat magába foglaló lépések komp­lex sorozatán át ismertetjük. Az enzimreakciók természetét, amennyire ezeket az irodalom a'apján ismerjük, részletesen tárgyaljuk A reverz transzkriptáz az RNS templáttal komplementer DNS szintézisét katalizálja az RNS templát, egy oligo-dezoxi-nukleotid pri­mer és négy dezoxi-nukleotid-trifoszfát, a dATP, dGTP, dCTP és a TTP jelenlétében. A reakció úgy indul,hogy az oligo-dezoxi-nukleo­tid primer nem-kovalensen kötődik az mRNS molekula 3’végéhez, majd az mRNS nukleo­­ti J-sorrendjének megfelelően lépésenként hoz­zákapcsolódnak a növekvő lánc 3’-végéhez a megfelelő dezoxi-nukleotidok. Az így létrejövő molekulát hajtű-szer kezeiként Írhatjuk le, amely tartalmazza az eredeti RNS-t és egy egyszálú DNS hurokkal hozzákapcsolódó komplementer DNS-láncot. A reverz transz­kriptáz ugyancsak katalizálja azt a reakciót, amely templátként (mintaként) egyszálú DNS-t használ, és amikor olyan kétszálú haj­­tű-szerű, DNS molekula jön létre, amelynek a végein egyszálú DNS hurkot találunk [Aviv és Leder, Proc. Natl. Acad. Sei., USA, 69, 1408, 1972; és Efstratiadis, Kafatos, Maxam és Ma­­niatis, Cell, 7, 279, 1976], A restrikciós endonukleázok olyan enzi­mek, amelyek a kétszálú DNS molekula fosz­­fodiészter-kötéseit hidrolizálják, ezzel a DNS­­-l.íncban töréseket hoznak létre. Ha a DNS molekula zárt körként létezik, úgy az az enzi­mek hatására lineáris szerkezetűvé alakul át. Alapvető tulajdonsága ezen enzimeknek, hegy a hidrolitikus hatás csak különleges nukleotid-sorrenddel rendelkező molekula ré­szeken következik be. Ezeket a bázis-sor­rendeket a restrikciós endonukleázok fel­is nerik. Különböző forrásokból izoláltak res­­tr kciós endonukleázokat, és oly módon jelle­mezték őket, hogy meghatározták azokat a nukleotid-sorrendeket, amelyeket felismer­ne k. Egyes restrikciós endonukleázok mindkét szálon hasonló ponton hidrolizálják a íosz­­fo iiészter-kötéseket, amikor serült végű mo­lekulák jönnek létre. Más enzimek néhány nrkleotiddal egymástól elválasztott kötéseket hidrolizálnak, amikor a megtámadott mole­kula mindként végén szabad egyszálas sza­kaszok jönnek létre. Ezek az egyszálas végek önmaguk komplementerjei, kohézív erőkkel újra összekapcsolhatják a hidrolizált DNS-t. m vei bármely, ezen enzimekre érzékeny DNS­­-rrolekula azonos, a felismerést elősegítő bá­4 3 193866 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom