193853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dioxolobenzizoxazol-származékok előállítására

193853 9. példa 5,6-Dihidroxi-3- (o-tolil) -1,2-benzizoxazol (4,7 g), kálium-karbonát (12,1 g), metil-di­­klór-acetát (4,2 g) elegyét N,N-dimetil-form­­amidban (40 ml) keverjük 1,5 órán át 90— 5 95°C hőmérsékleten. Lehűlés után a reakció­­elegyhez vizet (10 ml) adunk és 10 percig keverjük 80—90°C hőmérsékleten. Lehűlés után a reakcióelegyet éterrel extraháljuk, majd az éteres fázist vízzel mossuk, szárít- 10 juk és az oldószer eltávolítására bepárol­juk. A visszamaradó anyagot feloldjuk vizes kálium-hidrogén-karbonát-oldatban, majd a kapott oldathoz etanolt adunk. A kiváló csapa­dékot szűréssel összegyűjtjük, etanollal mos- 15 suk és levegőn szárítjuk, így 3,1 g 3-(o-tolil) - -1,3-dioxolo [4,5-f] -1,2-benzizoxazol-6-karbon­­sav-kálium-sót kapunk. A kapott káliumsót feloldjuk kismennyiségű vízben és sósavval való megsavanyítás után a kapott reakció- 20 elegyet éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és az oldószer eltá­volítására bepároljuk. A visszamaradó anya­got átkristályosítjuk acetonitrilből, így 1,9 g 3- (o-tolil)-l,3-dioxolo [4,5-f] -1,2-benzizoxazol 25 -6-karbonsavat kapunk, op.: 166—170°C (bom­lás) . A vegyület tömegspektruma 297 m/e ér­téknél molekulaion-csúcsot mutat. 30 10. példa 4-Klór-3-fenil-l,3-dioxolo [4,5-f] - 1,2-benz­­izoxazol-6-karbonsav (0,4 g), amelyet a 3. pél­da szerint állítunk elő, tömény kénsav-oldat (0,2 g) és abszolút etanol (10 ml) elegyét 35 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az etanol ledesztilIá 1 ása után a visszamaradó reakcióelegyhez vizet adunk és metilén-klorid­­dal éxtraháljuk. A metilén-kloridos fázist víz­zel mossuk, szárítjuk és az oldószer eltávo- 40 Sítására bepároljuk. A visszamaradó anyagot aceton/víz elegyéből átkristályosítjuk, így 0,4 g 4-klór-3-fenil-1,3-dioxolo [4,5-f]-1,2-benz­­izoxazol-6-karbonsav-etil-észtert kapunk, op.: 101,5—102,5°C. Elemanalízis a C17Hi2C1N05 összegképlet alapján: 5 számított: C% 59,06; H% 3,50; N% 4,05; kapott: C% 58,93; H% 3,50; N% 3,97. 11. példa 6,7 - Dihidroxi - 3 - fenil - 1,2 - benzizoxazol (2,8 g), metil-diklór-acetát (3,5 g) és N,N-di­­metil-formamid (50 ml) elegyéhez keverés és jéghűtés közben lassan hozzáadunk 60%-os nátrium-hidridet (1,2 g). A reakcióelegyet 5 órán át 90—100°C hőmérsékleten keverjük, je­ges vizet adunk hozzá, majd éterrel extrahál­juk. Az éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és az oldószer eltávolítására bepároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagél-oszlop­­pon oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, az ol­datot diklór-metán alkalmazásával fejleszt­jük ki. A kapott terméket átkristályosítjuk metanol/víz elegyéből, így 1,3 g 3-fenil-1,3- -dioxolo [4,5-g] -l,2-benzizoxazol-7-karbon­­sív-metil-észtert kapunk, op.: 78—80°C. A vegyület tömegspektruma 297 m/e ér­téknél molekulaion-csúcsot mutat. 12.. példa 6,7 - Dihidroxi - 3 - fenil - 1,2 -benzizoxazol (2,1 g),kálium-karbonát (7,7 g), metil-diklór­­-acetát (2,7 g) és N,N - dimetil - formamid (50 ml) elegyét 5 órán át 90-100°C hőmérsék­leten keverjük. A kapott reakcióelegyhez vizet (100 ml) adunk és az így kapott reakcióele­gyet 30 percig keverjük 90—100°C hőmérsék­leten, sósav-oldattal megsavanyítjuk és éter­rel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mos­suk, szárítjuk és az oldószer eltávolítására bepároljuk. A visszamaradó anyagot aceto­nitrilből átkristályosítjuk, így 1,5 g 3-fenil-1,3- -dioxolo [4,5-g] - l,2-benzizoxazol-7-karbonsa­­vat kapunk, op.: 187—190°C. A vegyület tömegspektruma 283 m/e ér­téknél molekulaion-csúcsot mutat. 13—23. példa A 12. példában leírtak szerint állítjuk elő a következő 3. táblázatban felsorolt vegyüle­­teket. 6 3, táblázat (Ib) általános képletű vegyületek A példa száma A szubsztituens op. (°C) Az átkristályo­­sítás oldószere Rí X Y' Rz 13 2-fluor-fenil H H H 164-166 diklór-metán 14 2-klór-fenil H H K 222-225 (bomlás) víz 15 2-metil-fenil K H K 258-261 (bomlás) víz 16 fenil Cl H H 149-150 benzol 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom