193809. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új platina-komplexek előállítására

193809 A találmány tárgya eljárás új platina­komplexek előállítására. Mióta Rosenberg és munkatársai a Natu­re, 222, 385 (1969) szakirodalmi helyen is­mertették azt, hogy a cisplatin (a továbbiak­ban rövidítve: CDDP) tumorelleni aktivitá­sú, igen sok kutató kiterjedt kutatómunkát végez platinakomplexek vonatkozásában tu­morgátló hatású komplexek megtalálása cél­jából. Ilyen tipikus vegyületeket ismertetnek például az 5599/84 vagy 77694/82 számú publikált japán szabadalmi bejelentésekben. Bár az ismert platinakomplexek — bele­értve a CDDP-t is — széles spektrumú tu­morelleni aktivitást mutatnak, ugyanakkor be­adható mennyiségük és a velük kezelhető tumorféleségek köre erősen korlátozott, mint­hogy ezek a komplexek igen súlyos nephro­­toxicitást mutatnak, vagyis a vesére mérge­ző hatásúak. Ráadásúl megfigyelések szerint ezek a platinakomplexek általában kötődnek a vérplazma fehérjeihez, miáltal inaktív for­májúvá alakulnak át. Kutatásokat folytattunk olyan platinakomp­­lexek kidolgozására, amelyeknek nagy a tu­morelleni aktivitásuk és ugyanakkor csökken­tett a toxicitásuk. Felismertük, hogy az új (I) általános képletü platinakomplexek — a képletben A jelentése 1-3 szénatomot tartalmazó al­­kiléncsoport, R,, R2, R3 és R4 azonos vagy eltérő jelen­téssel hidrogénatomot vagy 1-4 szén­atomot tartalmazó alkilcsoportot jelent, X és Y egymástól függetlenül halogén­atomot jelent, vagy együtt (III) vagy (IV) képletü csoportot alkot, továbbá 1, m és n értéke egymástól függetlenül 1, vagy 0, azzal a megkötéssel, hogy ha n értéke 0, akkor X és Y egyidejű je­lentése halogénatomtól eltérő — ezeknek a követelményeknek eleget tesznek. Az (I) általános képletü vegyületeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy platina (II)-kálium-halogenidet valamely (II) általános képletü diamin-származékkal — a képletben A, R,, R2, R3, R4, 1 és m jelenté­se a korábban megadott — reagáltatunk, majd egy így kapott, n=0 értékű, továbbá X és Y helyén klóratomot tartalmazó (I) általános képletü vegyületet hidrogén-peroxiddal n=l értékű, továbbá X és Y helyén klóratomot tartalmazó (I) általános képletü vegyületté oxidálunk, vagy az n=0 értékű, továbbá X és Y helyén klóratomot tartalmazó (I) ál­talános képletü vegyületet ezüst-nitráttal rea­­gáltatjuk, a kapott dinitrátot egy dikarbon­­savval reagáltatjuk, és az így kapott, n=0 értékű, továbbá X és Y helyén együttesen (III) vagy (IV) képletü csoportot tartalma­zó (I) általános képletü platinakomplexet el­különítjük. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt (II) általános képletü vegyületekre példaképpen megemlíthetjük a 2-1 2 - (amino-metil) -pirrolidint, (S)-2- (amino-me­til)-pir rolidínt, (R) -2- (amino-metil)-pirroli­dint, 2-(1-amino-etil)-pirrolidint, 2-(amino­­-metil) -1-metil-pirrolidint, 2- (amino-metil) -1- -etil-pirrolidint, 2- (amino-metil) -1,5-dimetil­­-pirrolidint, l-(2-amino-etil)-pirrolidint, 2-- (amino-etil)-azetidint és a 2-(amino-metil)­­-aziridint. A találmány szerinti eljárásban felhasz­nálható dikarbonsavakra példaképpen meg­említhetjük az oxálsavat és az 1,1-ciklobután­­-dikarbonsavat, valamint sóikat. A találmány szerinti eljárással előállított platinakomplexek a gyógyszergyártásból jól ismert módszerekkel gyógyászati készítmé­nyekké alakíthatók gyógyászatilag elfogadha­tó hordozóanyaggal és adott esetben további segédanyaggal. Orális beadás céljából a platinakomplex szilárd halmazállapotú készítménnyé, például tablettává, pilulává, granulává, porrá vagy kapszulává, illetve folyékony halmazállapo­tú készítménnyé, például oldattá, szuszpen­zióvá vagy emulzióvá alakítható. Parente­­rális beadás céljából a platinakomplex pél­dául kúppá, injekcióvá vagy intravénás cse­pegtető infúzióvá alakítható. Ha tablettákat, pilulákat, granulákat, porokat vagy kapszu­lákat állítunk elő, gyógyászatilag elfogadha­tó hordozóanyagként előnyösen keményítőt, szacharózt, kristályos cellulózt, kaolint, kal­cium-karbonátot, talkumot vagy magnézium­­-karbonátot használunk. Injekció előállításá­nál előnyös a platinakomplexet desztillált vízben vagy egy só, például nátrium - klo­­rid oldatában feloldani. Az intravénás cse­pegtető infúzió előállítása céljából a platina­komplexet e célra alkalmas közegben, pél­dául fiziológiás konyhasóoldatban vagy glü­kózt és nátrium-kloridot tartalmazó oldatban oldjuk. Kúpokhoz alapanyagként például ka­kaóvajat, laurint, glicerozselatint vagy mac­­rogolt használhatunk. Az ilyen készítményekben a platinakomp­lex mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a kívánatos dózis biztosítható legyen beadás­kor. A dózis sokféle tényezőtől, példáut a kezelendő személyek korától és állapotától függ-A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket előnyösen orálisan napi 200- 400 mg/m2 dózisban és parenterálisan na­pi 100-200 mg/m2 dózisban adjuk be. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeknek igen alacsony a toxicitásuk. így például 5 hetes, 26-30 g súlyú ddY törzs­beli hím egereknek intraperitoneálisan bead­va vizes oldat formájában az LD50-értékek nagyobbak, mint 80 mg/kg. Miként korábban már említettük, a ta­lálmány szerinti eljárással előállított vegyü­leteknek nagy a tumorelleni aktivitásuk, ki­csi a toxicitásuk és könnyen oldódnak víz­ben, vagyis kiválóan hasznosíthatók gyógyá­szati hatóanyagként. 2 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom