193806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktériumsejtek mechanikus úton való feltárására rekombináns technikával előállitott peptidek izolálásához

1 A találmány olyan rekombináns módszer­rel előállított, savval szemben stabil polipep­­tidek izolálására való eljárásra vonatkozik, amelynek során a baktériumsejteket vizes sav­oldat, jelenlétében, 2,0—4,0 pH mellett, me­chanikai úton tárjuk fel. Az EP-A-0.052.861 számú európai szaba­dalmi bejelentés a baktériumsejtek kémiai úton történő feltárását írja le rekombináns technikával előállított interferon, kiváltképpen IFN-a, izolálására. A szabadalmi bejelentés­ben az eljárást a következő lépések jel­lemzik: 1) A baktérium szuszpenziót — különö­sen E. coli szuszpenziót — amelyben a bakté­riumok a géntechnológiai eljárással előállí­tott IFN-t tartalmazzák, ásványi savval pH= =2,0—2,5 értékre állítják be a baktériumok előlése céljából. 2) Az elölt baktériumokat elválasztják. 3) A kapott savanyú biomasszát egy puf­­ferben, például írisz-(2-amino-2-hidroximetil­­-1,3-propándiol) és nátrium-klorid keveré­kében reszuszpendálják és pH-ját nátrium­­-hidroxiddal 7,3-ra állítják be, s ekkor a bak­tériumok sejtfala elroncsolódik. 4) A baktérium sejtek elválasztása után már csak az oldatban lévő interferont kell ismert módszerekkel elválasztani és tovább tisztítani. Ismeretes továbbá, hogy a polipeptidek — ilyenek az interferonok — mechanikai behatá­sokkal szemben [lásd: Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medici­ne, 146, 249—253 (1974)] kevéssé stabilak. Ilyenfajta mechanikai behatások lépnek fel, ha a baktérium sejteket mechanikai úton ron­csoljuk, a fellépő nyíróerő következtében. Ez okból máig sem volt ismert egyetlen olyan mechanikai feltárási módszer — bakté­rium sejtekre vonatkozóan — géntechno­lógiával előállított polipeptid — például interferonok — izolálása céljára, amelynek segítségével nagy kitermeléssel lehetett volna e polipeptidet izolálni. Jelen találmánynak tehát az az alapfelada­ta, hogy rekombináns úton előállított polipep­­tideknek baktérium sejtekből való izolálása céljára olyan javított extrakciós eljárást ta­láljon, amellyel a baktérium sejtek mecha­nikai úton nyithatók fel. A találmány szerint e feladatot azál­tal oldjuk meg, hogy valamilyen ásványi savval, ismert módszerekkel [lásd például: „Sterilisation, Desinfektion, Konservierung, Chemotherapie-Verfahren, Wirkstoffe, Prü­fungsverfahren“, dr. K. H. Wallhausser, prof. dr. H. Schmidt, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1967, 145—161. oldal] elöljük a rekombináns technológiával előállított poli­peptidet — "például egy savakkal szemben stabil interferont — tartalmazó baktériumo­kat, ezután a baktériumokat elválasztjuk, majd a kapott biomasszát vizes sav-oldatban, melynek pH-ja 2,0—4,0, például egy olyan 2 2 ásványi savban, mint a hígított sósav, vagy vizes alkánsavban, mint az ecetsav vagy pro­­pionsav, reszuszpendáljuk, s ezután homo­­genizátor segítségével, előnyösen egy Ultra­­-Turrax típusú homogenizátorral, a bakté­riumok sejtfalát az itt fellépő nyíróerővel mechanikailag elroncsoljuk, ezt követően a kapott szuszpenziót semlegesítjük, a bakté­rium törmelékeket elválasztjuk, s a most már oldatban lévő polipeptidet ismert módszerek­kel izoláljuk és tovább tisztítjuk. Egy rekombináns technológiával előállí­tott, savra nem érzékeny interferon, például egy a-interferon — ilyen az IFN-a2(arg) — izolálására a találmány szerinti eljárás kü­lönösen előnyös, ha azt pH=2,5—3,5 mellett, előnyösen pH=2,5 értékű híg sósavban vagy 1%-os ecetsavban végezzük. Ezenkívül bizonyos esetekben előnyös le­het, ha homogenizálás után és a semlegesí­tés előtt az oldathoz valamilyen kicsapószert, például polietilén-imint adunk, 0,1—0,5% koncentrációban. A homogenizátor fordulatszáma és a bak­térium sejtek feltárásához szükséges idő az adott biomassza sűrűségétől függ. Ha a bio­massza sűrűsége 1,03—1,05, úgy a homoge­nizátor fordulatszáma célszerűen 5.000— 10.000 ford/perc. Például egy 1,04 sűrű­ségű biomasszánál a homogenizátor fordu­latszáma célszerűen 7.000—8.000 ford/perc és a feltárás ideje 2 perc. Ha a találmány szerinti eljárás labora­tóriumi méretekben történik, a legalkalmasabb készülék az IKA-Ultra-Turrax T 45, nagyobb méretek esetén a Janke-Kunkel cég (D-7813 Stauten, NSZK) Dispax-Reactor 3—3/6 készü­léke ajánlható. Az Ultra-Turrax T 45 diszpergáló készü­lék, amelyben a magasfordulatszámú kés egy rés-koszorúval szemben forog és így a bakté­rium sejteket az erősen turbulens közeg szét­vágja. A baktérium sejtek feltárásánál a készüléket a homogenizálandó anyagot tar­talmazó főzőpohárban tartjuk, ahol az anya­got a szivattyúhatás keringteti. Ez esetben a fordulatszám körülbelül 5.000—10.000 ford/ /perc és a feltárási idő 1 —10 perc között van. Ezzel szemben a Dispax-Reactor 3—3/6 egy háromlépcsős kényszerpályás Ultra-Tur­­rax, azaz itt minden baktérium sejtnek azo­nos átfolyási sebességgel kell a homogeni­záló kamrán átvándorolnia. Ilyen módon egyenletesen feltáródott baktérium homo­­genizátumot kapunk. A Dispax Reactor-ban a fordulatszám 3.000—8.000 ford/perc és a kifolyásnál a folyadék nyomása maximum 200 kPa (2 bar). Ezzel a homogenizátor­ral 1 —10 perc alatt 50 liter biomassza homogenizálható. Az 1. ábrán a Dispax-Reactor 3—3/6 tí­pusú homogenizátor keresztmetszetét mutat­juk be. Az ábrán F-el jelöljük a homo­genizálandó anyag beadagolására szolgáló kamrát, E-vel jelöljük, a H hajtóműben lévő csúszógyürűs tömítést, G-vel jelöljük 193806 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom