193760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beta-laktám antibiotikumok és ilyeneket tartalmazó gyógyszer, növekedésszabályozó készítmények előállítására

193760 különböző polimeranyagokat vagy viaszokat használhatunk. A találmány szerinti eljárással a fentiek­ben felsorolt anyagok alkalmazásával adott esetben mikrokapszulákat is előállíthatunk. A kúpkészítmények a hatóanyag(ok) mel­lett a szokásos vízoldható vagy vízben old­hatatlan hordozóanyagokat tartalmazhatják, így például a polietilén-glikolt, zsírokat, így például kakaóvajat, hosszúszénláncú észte­reket, (például C,4-alkoholok C,6-zsírokkal képzett észtereit), vagy mindezek keveré­két. Parenterális adagolás céljára alkalmas ol­datokat steril és vér-izotóniás oldatok formá­jában állítjuk elő. A találmány szerinti készítmények 0,1 — 99,5, előnyösen 0,5—95 t%-ban tartalmaz­nak hatóanyagot, és a találmány szerinti el­járással előállított hatóanyagokon kívül más hatóanyagot is tartalmazhatnak. A készítmények előállításánál a hatóanya­got ismert módon keverjük össze a többi ada­lékanyaggal. A találmány szerinti készítményeket ada­golhatjuk helyileg, orálisan, parenterálisan, intraperitoneálisan és/vagy rektálisan, ame­lyek közül különösen az orális, parenterális, így például intravénás vagy intramuszku­­láris adagolás az előnyös. A kívánt hatás elérése érdekében a humán- és állatgyógyászatban egyaránt előnyösen 1 —1000, még előnyösebben 1—200 mg/test­­súlykilogramm mennyiségben adagoljuk a ha­tóanyagot naponta többszöri adagban. Egy adag általában 1—250, különösen 1—60 mg/ /kg hatóanyagot tartalmaz, de adott esetben a kezelendő alanytól a betegség fajtájától és súlyosságától, a testsúlytól, valamint a készítmény fajtájától és az adagolás inter­vallumától függően a fenti dózisoktól el lehet térni. Ennek megfelelően azoknál kisebb vagy nagyobb dózist is lehet adagolni. Ennek el­döntése minden esetben a kezelőorvos megíté­lésére van bízva. A találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyületeket a hatásspektrum és az eléren­dő cél fokozása érdekében további más ß-1 ak­tám- a ntibiotikumokka l vagy aminoglükozid­­-antibiotikumokkal, így például gentamicin­­nel, sziszomicinel, kanamicinnel, amikacinnel vagy tobramicinnel kombinálhatjuk. A találmány szerinti eljárással előállí­tott hatóanyagok az állattenyésztés bármely területén alkalmazhatók a növekedés elő­mozdítására vagy gyorsítására, a táplálék­hasznosítás javítására, egészséges és beteg állatok esetében egyaránt. A vegyületek hatásossága független az állat fajtájától és nemétől. Különösen elő­nyösen alkalmazhatók fiatal- és hízóállatok tenyésztésénél és tartásánál a táplálékhasz­nosítás javítására, például a következő ha­szon és tenyészállatok esetében: melegvérű állatok, így például szarvasmarha, sertés, 7 ló, juh, kecske, macska, kutya, nyúl, szőrme­­állatok, így például nerc vagy csincsilla, szár­nyasok, így például csirke, liba, kacsa, puly­ka, galamb vagy papagáj, hidegvérű állatok, így például halak, például ponty vagy hüllők, például kígyó esetében. A kívánt hatás elérésére, a hatóanyagok igen kedvező tulajdonságai alapján, az ál­latoknak adagolt mennyiség széles határok között változhat, értéke általában 0,1 —10 mg/ /testsúlykilogramm naponta. Az adagolás intervalluma néhány óra és több év között változhat. Az adagolt mennyiség, valamint az adagolás időtartama függ az állat faj­tájától, nemétől, korától, egészségi állapo­tától, a tartási körülményektől és a táplá­léktól, amelyek alapján szakember a kívánt mennyiséget könnyen meg tudja állapítani. A hatóanyagokat az állatoknak' ismert eljárások szerint adagoljuk, és az állat faj­tájától, viselkedésétől, és egészségi állapo­tától függően választjuk meg. Az adagolás történhet naponta egyszer vagy többször, rendszeres vagy rendszertelen időközökben, orálisan vagy parenterálisan. Célszerűségi okokból általában az orális adagolást előny­ben részesítjük és az állatok táplálék- illetve folyadékfelvételének ritmusa szerint végezzük. A táplálék fogalma alatt találmányunk értel­mezése szerint ‘szilárd és folyékony táplá­lékot egyaránt értünk. A hatóanyagot adagolhatjuk tisztán vagy készítmény formájában, amelyet tetszés sze­rinti, nem toxikus inert hordozóanyaggal vagy egyéb, táplálék céljára szolgáló készít­ménnyel elkevert formában nyerünk. A hatóanyagok mellett a készítmények tartalmazhatnak még egyéb gyógyszerészeti hatóanyagot, ásványi sókat, nyomelemeket, vitaminokat, fehérjéket, zsírokat, színező­anyagokat, és/vagy ízanyagokat is. Az adagolási módozatok közül előnyös a táplálékkal és ivóvízzel együtt történő ada­golás, amikor is a hatóanyagot szükség sze­rint a táplálékhoz és/vagy ivóvízhez egy vágy­­több részletben adagoljuk. A hatóanyagot egyszerű keverési eljárás­sal mint tiszta anyagkeveréket, előnyösen fi­nomra őrölt formában vagy nem toxikus, ehető hordozóanyagokkal nyert készítmény formájában, adott esetben premix és/vagy tápkoncentrátum formájában adagoljuk a táphoz vagy az ivóvízhez. Az állati táp vagy ivóvíz például 0,01 — 50, előnyösen 0,1 —10 ppm hatóanyagot tar­talmazhat. Az optimális hatóanyagkoncent­ráció függ az állat tápanyag és ivóvíz-fel­vételétől és minden esetben a szakember meg­ítélésére van bízva. Az állati táp összetétele és fajtája érdek­telen. Általában minden tápösszetétel hasz­nálható, amely a szokásos, a kívánt súly elé­réséhez szükséges energia- és fejlődést elő­segítő anyagokat, így például vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazza. A táp tar­talmazhat növényi anyagokat, így például 8 5 10 15 20 25 3C 35 4C 45 5C 55 6C 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom