193754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolo-benzimidazolok előállítására

193754 aktivált karbonsav-származékokat, mint pél­dául anhidrideket értünk. Ha a (XIV) általános képletű vegyület aldehid, akkor a Schiff-féle bázissá történő átalakítása a (XII) általános képletű vegyü­­letekkel előnyösen alkoholos közegben megy végbe, az ezt követő gyűrüzárás és oxidá­ció az (I) általános képletű vegyületekké a redukcióelegy visszafolyató hűtő alkalma­zása melletti, levegő oxigénje és kataliti­kus mennyiségű sav, pl. toluolszulfonsav je­lenlétében végzett hevítése útján történik. Ha a (XIV) általános képletű vegyület karbonsav-származék, akkor a (XII) általá­nos képletű vegyülettel amiddá történő át­alakítás iners oldószerben, előnyösen metilén­­-kloridban megy végbe, és az ezt követő, (I) általános képletű vegyületté történő cik­­lizálást savas közegben előnyösen ásványi sav, mint kénsav vagy sósav jelenlétében alkoholos oldatban végezzük. Az (I) általános vegyületeket nyerjük ak­kor is, ha a b) eljárás szerint valamely (XV) vagy (XVI) általános képletű — ahol R,, R2 és T jelentése a fent említett — vegyület­­ből kiindulva, olyan (XIV) általános képle­tű vegyülettel végzett reakcióval, melyben Y jelentése valamely könnyen lehasítható cso­port, általánosan ismert módon olyan (XVII) vagy (XVIII) általános képletű vegyüietet készítünk, melyben R,, R2, T, Py és X jelen­tése a fentiekben megadott, majd ismert mó­dón végzett nitrálással olyan (XIX) vagy (XX) általános képletű vegyületeket állí­tunk elő,, melyekben R,, R2, T, Py és X je­lentése a fentiekben megadott. A (XIX), ill. (XX) általános képletű nitro­­vegyületeknek a megfelelő olyan (XXI) vagy (XXII) általános képletű aminvegyületekké végzett hidrogénezése után, melyekben R,, R2, T, Py és X jelentése a fentiekben meg­adott, ciklizálással a kívánt (I) általános képletű vegyületeket kapjuk. A (XVI) általános képletű vegyületeket pl. a (XXIII) általános képletű vegyületek 5-helyzetben végzett nitrálásával és a nitro­­csoport aminocsoporttá történő, ezt követő redukciója útján állítjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítása a b) eljárás szerint oly módon is történhet, hogy a (XV) vagy (XVI) álta­lános képletű vegyületek 6-, ill. 5-helyzetű aminocsoportját általában ismeretes módon átmenetileg megacetilezzük?és ezt követő nit­­rálás és az acetil-védőcsoport lehasítása után olyan (XXIV) vágy (XXV) általános képle­tű vegyületeket készítünk, melyekben R,, R2 és T jelentése a fentiekben megadott. A (XIV) általános képletű vegyületekkel végzett reagál­­tatással a fent leírt módon szintén előállít­hatok a (XIX), ill. (XX) általános képletű vegyületek, melyekből a fentiek alapján kap­hatjuk az (I) általános képletű vegyülete­ket. Az (I) általános képletű vegyületek vagy tautomer alakjaik, valamint az ezekhez ve­7 zető különböző közbenső termékek a fentiek­ben leírt eljárásokon kívül különféle, a szak­­irodalomból ismert eljárásokkal, pl. a (XXVI) általános képletű — ahol Py és X jelentése a fenti — vegyületekből is előállíthatok [lásd: R.C.Elderfield (szerk.), P.L.Julian, E.W.Meyer, H.C.Printy. Heterocycl, Comp., 3. köt., 126—186 old., John Wiley Sons 1952., New York], A c) eljárás szerint a (XXVI) általános képletű vegyületeket valamely (XXVII) általános képletű reakcióképes kar­bonsav-származékkal, előnyösen savkloriddal acilezzük és Lewis-féle savakkal (alumínium­­-klorid) ciklizáljuk (Stolle-féle szintézis), mi­­mellett Hal jelentése klór-, bróm- vagy jód­­atom lehet,és R[,valamint R2 jelentése a fen­tiekben megadott. Ezzel a módszerrel elő­nyösen állíthatók elő a 7-helyzetben mono­­szubsztituált (I) általános képletű vegyüle­tek. Egy másik variáns, a d) eljárás szerint a (XXVIII) általános képletű vegyületeket valamely XXIX általános képletű — ahol R, és R2 jelentése a fentiekben megadott — reakcióképes karbonsav-származékkal, elő­nyösen savkloriddal a megfelelő hidrazidok­­ká alakítjuk át, és ezeket azután alkalikus körülmények között ciklizáljuk (Brunner-fé­|p S7ÍnÍP7ÍS^ A (XXVÍI) és (XXIX) általános képle­tű reaktív karbonsav-származékok különö­sen savkloridok, anhidridek vagy mezil- és tozilészterek. A megfelelő (I) általános képletű vegyü­­letekhez vezető közbenső termékeket kapjuk akkor is, ha íenilhidrazint, ill. megfelelően szubsztituált fenilhidrazinokat a K-Brunner által a Monatshefte f. Chemie, 18. kötet., 95. oldalán (1897) leírt módon reagálta­­tunk, vagy pl. ha 2,4-dinitro-klór-benzolt al­kalmasan szubsztituált malonsav-származé­­kokkal, pl. a metil-malonsav-dietil-észter nátri­umsójával, a szakirodalomból ismert eljárás­sal a kilezünk, ezután a nitrocsoportokat re­dukáljuk, és a redukált terméket (XV) ál­talános képletű vegyületekké ciklizáljuk. A nitrocsoportnak a fentiekben említett hidrogénezését előnyösen valamely oldószer­ben vagy oldószerelegyben, mint vízben, me­tanolban, etanolban, jégecetben, ecetsav-etil­­-észterben vagy dimetil-formamidban, hidro­génnel, valamely katalizátor, mint Raney­­-nikkel, platina vagy palládium/szén jelen­létében; fémekkel, mint vassal, ónnal vagy cinkkel sav jelenlétében; sókkal, mint vas (II) - -szulfáttal, ón(Il)-kloriddal, nátrium-szulfid­­dal, nátrium-hidrogén-szulfittal vagy nátrium­­-ditionittal vagy hidrazinnal Raney-nikkel je­lenlétében, 0 és 100°C közötti hőmérsékle­ten, előnyösen azonban szobahőmérsékleten hajtjuk végre. A fentiekben, az a)—d) eljárásváltozatok­ban említett, a kívánt (I) általános képle­tű vegyületekké történő ciklizálásokat elő­nyösen valamely oldószerben vagy oldószer­elegyben, mint etanolban, izopropanolban, jég­8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom