193738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glioxilil-spermidin előállítására
vak (például a glicerinsav, különböző aldonsavak) és a dihidroxi-dikarbonsavak (például a borkősav, és az alfa-, béta-dihidroxi-glutársav). Az amin-komponensként olyan spermidin vagy a spermidin szintézis egy prekurzora használható, mely adott esetben funkciós csoportján védett. Például mind az N,, mind az N5 atomján védett (IV) általános képletü 1,5,10-triazadekán, ahol a képletben X,, X2 jelentése valamely amino-védőcsoport, az (V) képletű N-(2-ciano-etil)-l,4-diamino-bután (a továbbiakban ciano-etil-putreszcin), és a (VI) képletű 1,4-diamino-bután (a továbbiakban putreszcin) és hasonló vegyületek. Az (I) általános képletű vegyületeknek a fenti savak és aminok felhasználásával történő előállítását részletesen a példákban ismertetjük. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, melynek képletében R, jelentése aminocsoport és hidroxilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom, úgy állítjuk élő, hogy szerint használunk savkomponensként, és az (V) képletü ciano-etil-putreszcint használjuk aminkomponensként. Az eljárás során a szerint aminocsoportján ismert amino-védőcsoporttal, például benzil-oxi-karbonil-csoporttal (Z-csoport), látjuk el, és az (V) képletű ciano-etil-putreszcinnel kondenzáljuk, és a jól ismert amid-kötés kialakulásakor a (VII) képletű vegyületet kapjuk, melyről a továbbiakban az amino-védőcsoportot eltávolítjuk, a nitrilcsoportot amino-metil-csoporttá redukáljuk, vagy a nitrilcsoportot amino-metil-csoporttá redukáljuk, majd az aminoesoport védőcsoportját eltávolítva a kívánt vegyiiletet (a továbbiakban: N-szeril-spermidint) kapjuk. Az (I) általános képletű vegyület, melynek képletében mindkét R, jelentése hidroxilcsoport és R2 jelentése karboxilcsoport, az alábbiak szerint állítható elő: (VIII) képletű diacetil-borkősavanhidridet (VI) képletű putreszcinnel reagáltatunk, majd az acetilcsoportot alkálikus körülmények között hidrolizálva (IX) képletű N-(4-amino-butil)-borkősav-monoamidot kapunk; a (IX) képletű vegyületet (X) képletű akrilonitrillel reagáltatjuk, és ily módon a (XI) képletű N- [4- (2-ciano-etil)-amino-butil] -borkősav-monoamidot kapjuk, majd a (XI) képletű vegyület nitrilcsoportját amino-metil-csoporttá redukálva a találmány szerinti vegyülethez jutunk. Az (I) általános képletű vegyület, melynek képletében mindkét R, jelentése hidroxilcsoport és R2 jelentése egy-CONH(CH2)4NH(CH2)3NH2 csoport, jó kitermeléssel az alábbiak szerint eljárva állítható elő; (XII) képletű dietil-tartar átot—melyet borkősavból a jól ismert észterezési eljárással állítunk elő—(V) képletű ciano-etil-putreszcinnel reagáltatva (XIII) képletű N,N’-bisz [4- (2-ciano-etil) -amino-bu-3 til] -borkősav-amidot kapunk, majd a kapott vegyület nitrilcsoportját amino-metil-csoporttá redukálva a kívánt végtermékhez jutunk. Mint azt már a fentiekben leírtuk, a találmány szerinti eljárás a szokásos szintetikus módszerektől eltér, az utolsó lépésben nincs szükség a glioxilil-spermidin aldehidcsoportjának védésére és a védőcsoport eltávolítására, ezért a találmány szerinti eljárás egyszerűbb, a reakció lerövidül és a kívánt találmány szerinti vegyület jó kitermeléssel állítható elő. További előny, hogy a találmány szerinti eljárásnál használt anyagok mind a természetes, mind a szintetikus vegyületek vonatkozásában olcsón, széles körben hozzáférhetők. A fentieknek megfelelően a találmány szerint eljárva a glioxilil-spermidin előállítása kis költséggel megvalósítható. Az előállított glioxilil-spermidinből az eddigi ismert eljárásoknál gazdaságosabban és előnyösebben állíthatók elő a 15-dezoxi-spergualin típusú vegyületek. A (II) képletű glioxilil-spermidint valamely (XVI) általános képletű omega-guanidino-zsírsav-amiddal kondenzálva—ahol az amid képletében n jelentése 6-8—a (XV) képletű 15-dezoxi-spergualin-típusú vegyületeket eredményezi, ahol a (XV) képletben n jelentése a fenti. A (II) képletű glioxilil-spermidin és a (XVI) képletű omega-guanidino-zsírsav-amid közötti kondenzáció a 62152/83 számú japán szabadalmi bejelentésben leírtak szerint hajtható végre. Mivel az ilyen típusú reakció dehidratációs reakció, annak lefuttatása vízmentes oldószerben előnyös. Ugyanakkor, mivel a (II) képletű és a (XVI) képletű vegyületek savaddíciós sóik formájában kerülnek felhasználásra, az oldékonyság miatt a reakciót célszerű kis mennyiségű víz jelenlétében végrehajtani. így az alkalmazott víz mennyiségének a lehető legkisebbnek kell lenni a (II) és (XVI) képletű vegyületek egységes oldására, mégpedig 1 mól (II) képletű vegyületre vonatkoztatva 4-40 mól Mivel (II) és (XVI) képletű vegyületek általában savaddíciós sóik formájában fordulnak elő, sav adagolása nem szükséges. A megfelelő magas kitermelés elérése érdekében azonban előnyös valamely savkatalizátort alkalmazni. Előnyös savkatalizátorok a szervetlen savak, így a sósav, a kénsav, a bórsav, stb. a szerves savak, így az ecetsav, a citromsav, a borkősav, a borostyánkősav, a glutársav, az adipinsav, stb., különösen előnyös a citromsav és a glutársav. A felhasznált sav mennyisége 0-10, előnyösen 0,5-4 mól a (II) képletű vegyület 1 móljára vonatkoztatva. A reakció hőmérséklete szobahőmérsékleten és 80°C hőmérséklet közötti érték, előnyösen 40-60°C. A reakcióidő a reakció hőmérsékletétől függően változik, előnyösen néhány nap és néhány óra közötti reakcióidőt választva a kívánt vegyületeket magas kitermeléssel állíthatjuk elő. 4 193738 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
