193709. lajstromszámú szabadalom • Répabetakarítógép
futó végükön, úgy hogy a 105, 106 kiemelőekék belső felülete,valamint a 101 répa közé kerülő, a rajzon fel nem tüntetett 107 talaj a 101 répa és a 105, 106 kiemelőekék közötti relatív mozgás során erősen tömörül, és a 105, 106 kiemelő ekéket elhagyó 101 répára egyenetlen rétegben rárakódik, amely még a répabetakarítógépben a kiemelést követő tisztítás során sem távolítható el eredményesen. A hagyományos megoldással szemben a találmány szerinti 15, 39 répakiemelő egy lehetséges kiviteli alakja látható a 7. ábrán, amelynél a répakiemelő kiemelőekéit rúd alakú 108, 109 kiemelőelemek helyettesítik. Ezek a 108, 109 kiemelőelemek alsó végükkel érintkeznek először a kiemelendő 101 répával, és azt a hátrafelé és felfelé hajlított 108, 109 kiemelőelemek megemelik, úgy hogy az őt körülvevő 107 talajban meglazított 101 répa kényszerűen és a 108 és a 109 kiemelőelemekkel vonalszerűén érintkezve kikerül a 107 talajból. Ennek során a 107 talaj egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben tömörül, mivel a 101 répát körülvevő 107 talaj oldalirányban akadály nélkül eltávozhat, amely a hagyományos 105, 106 kiemelőekék esetében a felületszerü határolás miatt nem lehetséges. A kiemelt 101 répára rárakódó vékony 107 talaj a répabetakarítógéppel összekapcsolt tisztítóberendezésben egyszerűen ismert módon eltávolítható, úgy hogy a találmány szerinti répabetakarítógép aránylag tiszta, a rárakódott földrétegtől szinte teljesen megtisztított répatermést képes szolgáltatni. A rúd alakú 108, 109 kiemelőelemek a 8. ábra szerint 110 és 111 tartókkal vannak összekötve, amelyek 112 csatlakozóidomokon és 113 csavarkötéseken keresztül a répabetakarítógép 6 gépkeretén vannak rögzítve. A 110 és 111 tartóknak 114 és 115 felfogóelemei vannak a rúd alakú 108, 109 kiemelőelemek 116 és 117 rögzítőcsonkjai számára, ahol a 108 és 109 kiemelőelemeknek a 116, 117 rögzítőcsonkoktól indulva 118, 120 szakasza, valamint további, elkülöníthető 119, 121 szakasza különböztethető meg. Ennél a 108, 109 kiemelőelemek rúdjai úgy vannak meghajlítva, hogy 118, 120 szakaszuk a vízszintes síkkal a szöget bezáróan lefelé egymás felé és ß szöget bezáróan egymás felé hajlanak vagy egyenesen előreállnak, míg az említett 118, 120 szakaszokhoz csatlakozó 119, 121 szakaszok úgy vannak kiképezve, hogy hátrafelé nyúlva a vízszintes síkkal y szöget zárnak be. A 119 és 121 szakaszok ennek során egymással párhuzamosak, de az ábrázolt kiviteli alaktól eltérően hátrafelé bővülőén vagy szűkülően is ki lehetnek alakítva. A 119, 121 szakaszok rajzon látható egyenesvonalú kiképzésétől eltérően hullámalakúan vagy más módon meghajlított alakban is létrehozhatók, ahol például az említett 119, 121 szakaszok hátsó szabad része a talajjal pár15 huzamosan vízszintes helyzetű. Ugyancsak szabadon megválasztható a 119, 121 szakaszok hátsó végeinek elrendezése is: Az említett 119, 121 szakaszok vagy szabadon állnak, vagy egymással mechanikusan össze vannak kötve, amely az elrendezés mechanikai szilárdságát növeli, a répák átjutását a forgóvillára azonban megnehezíti. Az a, ß és y szögek értéke lényegében a talajjellemzőktől, valamint a kiemelendő terménytől függ és általános esetben rögzített, úgy hogy a különböző talajadottságokhoz és terményekhez igazodó eltérő szögeket különböző répakiemelőkkel lehet biztosítani. A találmány szerinti répabetakarítógép természetesen nem korlátozódik az említett merev felépítésű répakiemelők alkalmazására, mivel a rúdszerű 108, 109 kiemelőelemek oly módon is kiképezhetők, hogy említett hajlásszögük szabadon állítható. A 108, 109 kiemelőelemek rudainak keresztmetszete kör alakú, ovális, csepp alakú, félkör alakú, de négyzetes, négyszögletes vagy más tetszőleges alakú keresztmetszettel is készülhetnek. A találmány szerinti répabetakarítógép egyik előnyös kiviteli alakjának használata során célszerűnek bizonyult, ha a 108, 109 kiemelőelemek rudainak alsó pontján a maradék gyökereket levágó 122 vágóéltoldatok vannak elhelyezve. Jelen találmány tárgyát képezi továbbá az a kiviteli alak, amelynél az említett 122 vágóéltoldatok a 108, 109 kiemelőelemek rúdjainak hosszabb szakaszán vannak kialakítva vagy a rudak teljes hosszúkon el vannak látva ilyen 122 vágóéltoldatokkal. Célszerűnek bizonyult továbbá, ha a 108, 109 kiemelőelemek rudai 123. 124 támasztórudakkal merevítve vannak. A répák megvezetése céljából ugyancsak célszerű, ha a 108, 109 kiemelőelemek 119, 121 szakaszaival párhuzamosan vagy közel párhuzamosan további 125, 126.vezetőrudak vannak a 108, 109 kiemelőelemeken, illetve a 114, 115 felfogóelemeken rögzítve, melynek eredményeképpen a répák 119 és 121 szakaszok által alkotott vezetősávban maradnak és nem esnek ki. A 11. és 12. ábrán vázlatosan bemutatott, répalevelet továbbító szállítószervnél 201 terelőszerv közös vízszintes tengelyen egymással párhuzamosan elhelyezett forgó, illetve meghajtott 202 terelőkerekekből van felépítve, amelyekhez 203 fejezőberendezés, jelen példában fejezőkéselrendezés van hozzárendelve, amelytől levélelvezető 204 szerkezet csatornaszerű 205 teknőbe megy át. 207 szakasz, amely a levélelvezető 204 szerkezet folytatása, egy radiális 206 turbinát tartalmaz, melynek forgó 208 tengelyén 209 lapátok vannak sugárirányban rögzítve, amelyek a 208 tengely teljes hosszában végignyúlnak. A 209 lapátok sugárirányú kiterjedésük legalább egy részén rugalmas anyagból vannak kialakítva, hogy biztosítsák a levágott répalevelek maradéktalan elszállítását. A 209 lapátok a már 16 9 193709 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
