193709. lajstromszámú szabadalom • Répabetakarítógép

13 193709 14 nelyezett 43 haránt-szállítóberendezésre ,útnak, amely jelen példában több külön­álló 44, 45, 46 haránt-szállítószervből áll. Ezek a 44, 45, 46 haránt-szállítószervek jelen példában szállítócsigák, de a 43 ha­ránt-szállítóberendezés természetesen szál­lítószalagként is kialakítható. A találmány szerinti répabetakarítógép egyes répabetakarító egységei összes forgó alkatrészének hajtása az 1 vontatóról, an­nak 47 homlok hajtótengelycsonkjáról tör­ténik, amely a 6 gépkereten felerősített 48 hajtóművel kapcsolódik. A 48 hajtóműből a 3. ábrán láthatóan 49 és 50 hajtótenge­lyek nyúlnak ki, melyek közbülső 51, 51’, 51” hajtóművekkel csatlakoznak és azokat 52 kar­dántengelyeken vagy más megfelelő hajtás­kapcsolaton keresztül meghajtják. A közbülső 51, 51’, 51” hajtóművekből menetirányban 53 kardántengely nyúlik ki, (a rajzon nem tün­tettem fel mindegyiket), amely további köz­benső 54 hajtóművel van összekapcsolva, mely utóbbi 55 hajtótengelye az ismertetett pél­dában hajtó 56 fogaskerékkel van össze­kötve. Az 56 fogaskerék 57 hajtóláncot hajt, amely a mindenkori répabetakarító-egység forgó részeinek meghajtására megfelelő fo­gaskerékkel kapcsolódik. Az 53 kardánten­gely lehetővé teszi az egyes általa hajtott répabetakarítóegységek menetirányra merő­leges, azaz balra vagy jobbra történő el­mozdulását meghatározott mértékig. Az egyes répabetakarító-egységek az említett oldalsó mozgás biztosítására szabadon van­nak a 22 tartó felett a 6 gépkereten felfüg­gesztve, éspedig 60, 61 golyóscsapágyakon keresztül, amelyek a 6 gépkeret 62 vezető­sínjében mozgathatóan vannak elhelyez­ve, lásd a 2. ábrán. A 60, 61 golyóscsap­ágyak vagy más kiviteli alaknál futógörgők 63 tengelyen keresztül össze vannak kötve egymással, amely mereven kapcsolódik a füg­gőleges 22 tartóhoz. Említett 60, 61 golyós­csapágyak oldalirányú mozgásának határo­lására a 62 vezetősínben a rajzon nem ábrázolt, önmagukban ismert ütközők vannak elhelyezve, melyek célszerűen á 11 íthatóa n vannak kialakítva és a répabetakarító­­-egységek oldalirányú mozgását határolják, illetve korlátozzák úgy, hogy például a ta­lálmány szerinti répabetakarítógép 400 és 500 mm sortávolsághoz szabadon tetszés sze­rint beállítható. A 4. ábra a találmány szerinti répabe­takarítógép olyan kiviteli alakját ábrázolja, amely a kiemelt répákat az 1 vontató mögött előnyösen öntárolás útján tárolja. Ennél a kiviteli alaknál a teljes berendezés felépí­tését csupán vázlatosan tüntettem fel. Az 1 vontató a találmány szerinti és az 1—4 ábrákon ismertetett répabetakarítógépet homlokoldalán veszi fel. A répabetakarí­tógép előtt bejelölt négy répasor répáit a gép kiemeli a talajból és a kiemelt és lefejezett répákat oldalra 64 nyíl irányában továbbít­8 ja, melyek így 65 szállítószalagra kerül­nek, amely 66 továbbítóelemekkel van el­látva. A 65 szállítószalag elülső végén a répabetakarítógéppel, míg középső 68 részén az 1 vontatóval van szilárdan ösz­­szekapcsolva. A 65 szállítószalag hátulsó végén 69 szállítóberendezéssel működik együtt, amely a 65 szállítószalagról érke­ző répákat 70 tárolóba továbbítja. A 70 tároló 71 kötőidomon át az 1 vontatóval van összekapcsolva. A 70 tárolóból a répák 72 átrakószalagra kerülnek, ahonnan meg­történik a répák továbbfeldolgozásra szál­lítása. Az 5. ábrán egy tisztító 40 kefét tün­tettem fel részletesebben. A 40 kefe forgás­szimmetrikus, keresztmetszetében parabola alakú 73 palástfelülettel rendelkezik, amely oly módon jön létre, hogy a 40 kefe egyes 74 sortéi a 40 kefe két szélétől tengely­­irányban a 40 kefe közepe felé egyre rö­­videbb hosszúságúak. A 40 kefében sugár­irányban elhelyezkedő 74 sörték a 40 kefe 75 tengelyével az ismertetett példában egy darabból vannak előállítva, ha például a 40 kefe műanyagból, fröccsöntéssel készül, vagy más módon vannak a 75 tengelyen rögzítve, például ragasztással vagy a 75 tengely 77 mélyedéseibe vannak beerősítve. A 74 sörték külső 76 végükön jelen példá­ban erősítéssel vannak ellátva, például vas­részecskéket tartalmaznak, de létrehozható olyan kiviteli alak is, amelynél a 74 sörték vashegyüek. Az 5. ábrán feltüntetett kivite­li alaknál a 40 keféhez egy második 40’kefe van oly módon hozzárendelve, hogy a két 40, 40’ kefe menetirányban egymás mögött helyezkedik el és egymást részben átfedi, illetve 74 sörtéik egymásba belenyúlnak. Ez­által a répák továbbítása és megvezetése az első 40 kefétől a közvetlenül mögötte elhelyezkedő 40’ keféhez, és ugyanígy a 40, 40’ kefék tisztító hatása is javul. A 40, 40’ kefék 73 palástfelületének ismertetett külön­leges kialakítása révén elérhető, hogy a répák a 40, 40’ kefék forgása során a szé­lek felől középirányba mozdulnak el és ott összegyűlnek, amely különlegesen jó tisztító- és szállítóhatást eredményez. A 6. ábrán ismert, míg a 7, 8, 9 és 10. áb­rán a találmány szerinti répabetakarító­gép 15, 39 répakiemelőjének előnyös kivi­teli alakja látható. A 6. és 7. ábrán 101 hivatkozási számmal jelölt répa 102 talaj­ban helyezkedik el. A 101 répát, mint az a rajzból látható már lefejezett állapotban áb­rázoltam: a répafejet 103 hivatkozási szám­mal, míg a talajfelületet 104 hivatkozási számmal jelöltem. Ismert répakiemelő szer­szám két 105, 106 kiemelőekéje egy csa­torna szilárd oldalait alkotják, amely a 101 répát az azt körülvevő 107 talajjal felveszi. Mint a rajzvázlatból látható a 105, 106 ki­emelőekék a rajz síkjában összeszűkülnek, tehát kifutó végükön a 105, 106 kiemelőekék körülbelül kétszer olyan szélesek mint be­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom