193707. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek valamint eljárás és hatóanyagként alkalmazott jód-acetamid származékok előállítására
193707 A találmány szerinti eljárásnál a reakció hőmérsékletét széles tartományban változtathatjuk. Általában 20 és 150°C, előnyösen 30 és 120°C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárásnál 1 mól (II) általános képletű klór- vagy bróm-acetamidra általában 1,0—1,3 mól, előnyösen ekvimoláris mennyiségű alkálifém-jodidot használunk. A reakció-komponenseket a megfelelő oldószerben több óra hosszat kevertetjük a megfelelő reakcióhőmérsékleten. A reakcióelegy feldolgozásánál az elegyet nagy feleslegü vízbe öntjük, amikor is a kívánt (I) általános képletű célvegyületek keletkeznek; ezeket szűréssel különítjük el. A kapott anyagot szárítjuk; a vegyületeket olvadásponttal jellemezhetjük. A találmány szerinti vegyületek erős fungicid hatást mutatnak és ezért nemkívánatos gombák ellen eredményesen alkalmazhatók. A találmány szerinti vegyületeket alkalmazhatjuk növényvédőszerek hatóanyagaként. A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó fungicid növényvédőszereket Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deuteromycetes stb. ellen használhatjuk. A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó készítményeket a növények jól torelá 1 - ják, ezért ezek kellő mennyiségben permetezhetők fel a növények földfeletti részeire, a vetőmagra és a talajra. A találmány szerinti növényvédőszereket eredményesen alkalmazhatjuk a gabona megbetegedések ellen, így például a Leptosphaeria nodorum, Cochliobolus sativus, Drechslera graminea, Pyrenophora teres, Fusarium nivela és Puccinia-félék által előidézett megbetegedések ellen, továbbá a rizs-megbetegedéseknél, így a rizsfoltosodás előidézője ellen (Pyricularia oryzae), a zöldség és gyümölcsfák betegségei ellen; így például a bab-szürkelisztharmat (Botrytic cinerea) ellen vagy az almahéjfoltosodás előidézője (Venturia inaequalis) ellen, vagy az Oomycetesekkel szemben. A találmány szerinti vegyületek igen széles hatást mutatnak a micelium-növekedést ellenőrző vizsgálatoknál; ezen kívül kedvező baktericid hatással rendelkeznek. A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó készítmények a védőhatás mellett kedvező szisztematikus hatást is mutatnak és a vetőmag pácolására eredményesen használhatók. A találmány szerinti hatóanyagokat szokásos módon alakíthatjuk készítménnyé, oldatokat, emulziókat, szóróport, szuszpenziót, porokat, porozószert, habokat, pasztákat, oldható porokat, granulátumot, aeroszolt, szuszpenzió-emulzió koncentrátumot, vetőmagport, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagokat vetőmag számára, polimer anyagokkal és bevonószerekkel készült finomkapszulákat, éghető rudakat, füstpatronokat, 3-dózisokat vagy -spirálokat, továbbá ULV hideg és melegködkészítményeket állíthatunk elő. A készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, így például a hatóanyagot segédanyaggal, például folyékony oldószerrel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gáz/vagy szilárd vivőanyaggal elegyítjük adott esetben felületaktív szert alkalmazva; utóbbiak közül említjük meg az emulgeálószereket és/vagy diszpergáló szereket és/vagy habképző anyagokat. Abban az esetben, ha segédanyagként vizet alkalmazunk az oldás elősegítésére szerves oldószert is használunk. Az oldószerek közül az alábbiak jöhetnek számításba: aromás vegyületek, mint például xilol, toluol és a 1 káli-naftalin; klórozott aromás vegyületek vagy klórozott alifás szénhidrogének, mint például klór-benzol, klór-etilén vagy metílénk 1 őrid; alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, így például kőolajfrakciók; alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek észterei vagy éterei; ketonok, mint aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószere, mint dimetil-íormamid, dimetil-szulfoxid; továbbá víz. A cseppfolyósított gázok és hordozóanyagok közül azokat a segédanyagokat említjük meg, amelyek normál nyomás és hőmérséklet mellett gáz halmazállapotúak, például az aeroszol hajtógázok, mint például halogénezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén és szen-dioxid. A szilárd hordozóanyagok közül az alábbiak alkalmazhatók: természetes kőzetzúzalékok, így kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorrilonit, diatomaföld továbbá kőzetzúzalék, mint nagy-diszperzitású szilícium-dioxid, alumínium-oxid és szilikátok, a granulátumok előállításához szilárd hordozóanyagként az alábbiak jöhetnek számításba: például zúzott és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márványkő, habkő, szepiolit, dolomit; továbbá anorganikus és organikus zúzalékokból előállított szintetikus granulátumok, például fürészporból, kákuszdió héjából, kukorica csutkából, a dohány-növény törzséből előállított zúzalék; emulgeáló és/vagy habképző anyagként az alábbiak jöhetnek számításba: nem ionos és anionos emulgeátorok, például polioxi-etilén-zsírsav-észterek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, így például alkil-aril-poiiglikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfátok, továbbá fehérje-hidrolizátumok; diszpergálószerként az alábbiak például használhatók a lignin-szulfitlúgok és metil-cellulóz. A készítményekhez kötőanyagként karboxi-metil-cellulóz, természetes és szintetikus poralakú, szemcsés, vagy látex-alakú polimerek, mint például gumiarabikum, polivinil-alkohol, polivinil-acetát, továbbá íoszfolipidek, mint kefalin vagy lecitin és szintetikus foszfolipidek használhatók. További 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
