193705. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként alfa-klór-acetamid származékokat tartalmazó elnyújtott hatású és szelektív gyomirtó készítmények

1 193705 2 A találmány tárgya hatóanyagként (I) általános képletű a-klór-acetamid-szárma­­zékokat tartalmazó nyújtott hatású gyom­irtó készítmény, amelyek az elnyújtott ha­tás és fokozott szelektivitás létrehozására (II) általános képletű aminálszármazékokat tartalmaznak. Az (I) általános képletben R, jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport; R2 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, vagy az alkilrészekben 1—4 szén­atomos alkoxi-alkil-csoport. A (II) általános képletben R3, R4, R5 és Rg jelentése egymástól függetlenül 1—6 szénatomos alkilcsoport, 3—J szénatomos cik­­loalkilcsoport vagy adott esetben 1—4 szénato­mos alkilcsoporttal szubsztituált 2—5 szénato­mos alkenilcsoport, és R7 jelentése hidrogén­­atom vagy fenilcsoport. A (II) általános képletben a jelképek jelentésében szereplő alkil-, illetve alkenil­csoport egyenes vagy elágazó szénláncú lehet. Az alkilcsoport például a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, vagy tere. -butilcsoport. Előnyös alkenilcsoport az allil­­csoport (2-propenilcsoport). Előnyös cikloal­­kilcsopprt a ciklohexilcsoport. R7 jelentése előnyösen hidrogénatom. Előnyösek azok a (II) általános képletű aminálszármazékok, amelyek képletében leg­alább két allilcsoport van, elsősorban az N,N’­­-diallil-szubsztituált vegyületek. Különösen előnyösek az N,N’-dialkil-N,N’-diallil-diamino­­-származékok és az N,N,N’,N’-tetraallil-szár­­mazékok, így például az N,N,N’,N’-tetraallil­­-diamino-metán. Az a-klór-acetamid-származékokat szé­les körben alkalmazzák a mezőgazdasági gya­korlatban, mint hatásos gyomirtószerek ha­tóanyagait. a-klór-acetamid-származékokat és ezeket tartalmazó, gyomirtó készítmé­nyeket ismertetnek például a 2 863 752, 2 364 683, 3 442 945 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, valamint a 2 320 340 számú német szövetségi köztár­sasági nyilvánosságrahozatali irat. Közülük a mezőgazdasági gyakorlatban elterjedten alkalmazzák az N-izopropil-a­­-klór-acetanilidet (propaklór), a 2-metil-6- -etil-N- (etoxi-metil) -a-klór-acetanilidet (ace­­toklór), a 2,6-dietil-N-(metoxi-metil)-a-klór­­-acetanilidet (alaklór), a 2,6-dietil-N-(butoxi­­-metil)-a-klór-acetanilidet (butaklór), a 2-me­­til-6-etil-N - (2-metoxi-1 - metil-etil) -a-klór­­-acetanilidet (metolaklór) és az N,N-diallil-a­­-klór-acetamidot (allidoklór). Az a-klór-acetamid-származékok azon­ban gyomirtó hatásuk mellett a haszonnö­vényeket is károsíthatják, ezért szükség esetén antidótumokkal (védőszerekkel) kom­binálják őket. A tiolkarbamát hatóanyagú herbicidek bi­zonyos haszonnövényekre kifejtett fitotoxikus hatását kiegyenlítő antidótumok az a-klór-2-acetamid hatóanyagú herbicidek esetében is védőhatást fejtenek ki, elsősorban kuko­ricában [J. Robert, C. Levitt és Donald Pen­ner: J. Agr. Food Chem. 27, (3), 533—536 (1979)]. Ilyen típusú antidotumokat ismer­tetnek például a 782 120 és a 806 038 számú belga, a 3 893 838 és a 3 931 313 számú amerikai egyesült államokbeli, valamint a 165 736, a 176 784, a 168 977 és a 183 997 szá­mú magyar szabadalmi leírások. Az antidotumok közül a mezőgazdasági gyakorlatban elsősorban a 165 736 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett N,N-diallil-diklór-acetamid terjedt el. Az antidotumok alkalmazása révén az a-klór-acetamid-származékokat tartalmazó gyomirtó készítmények gyomirtó hatásához fokozott szelektivitás is járul. A jó gyomirtó hatás és a megfelelő sze­lektivitás mellett a gyomirtó készítmények­kel szemben támasztott további fontos köve­telmény az optimális hatástartam. Közvetlenül a gyomirtószer kipermetezése után a talaj felső rétegében az a-klór-acet­­amid hatóanyag és az antidótum koncentrá­ciója a legmagasabb; koncentrációjuk azon­ban több tényező hatására sok esetben a kívántnál gyorsabban csökken a talajban. Ezenfelül a gyakorlati tapasztalat azt mu­tatja, hogy az a-klór-acetamid herbicidek azonos területen való ismételt alkalmazásuk esetén egyre rövidebb idő alatt bomlanak le. A herbicid hatóanyag idő előtti lebomlá­sa a haszonnövény lombzáródását megelő­ző gyombetörést és a fiatal haszonnövények károsodását okozhatja. Ezt a gyakorlatban egyre növekvő adagú kezelésekkel ellensú­lyozzák, ami költséges és a környezetet fo­kozottan szennyezi. Az ismertetett jelenséget és okait tár­gyalja Kaufman, D.D., és Kearney, P.C. [Appl.Microbiol. 13,443—446 (1965) ] .Kearney, P.C. [J. Agr. Food Chem. 13, 369—372 (1965) ], Fox, J.L. [Science 225, 1029—1031 (1983)], valamint Wilson, R.G. [Weed Science 32, 264—268 (1984)]. A közleményekből megállapítható, hogy elsősorban =N-C (O)-csoportot tartalmazó ha­tóanyagokat a talajban a baktériumok sok esetben napok alatt elbontják, és ez a ké­pességük a hatóanyag ismételt talajba jutta­tásával jelentősen fokozódik. Ez a jelenség a =N-C (O)-karbonsav-amid-csoportot tartal­mazó a-klór-acetanilid hatóanyagok gyakor­lati alkalmazása során is nehézségeket okoz. Az a-klór-acetamid-származék ható - anyagot tartalmazó készítmények hatástar­tamának megnyújtására végzett kísérle­teink során azt tapasztaltuk, hogy a (II) ál­talános képletű aminálszármazékoknak (a továbbiakban hatástartam hosszabbító) a gyomirtó készítmény alkalmazásával egy­­időben történő talajba keverésével a gyom­irtó hatás időtartama és esetenként a szelek­tivitása is jelentősen növekszik. A (II) álta-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom