193704. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként halogén-benzil-észtereket tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

193704 így diciklohexil-karbodiimid jelenlétében vé­gezzük. Ha reagensként savhalogenideket — azaz Q helyén halogénatomot tartalmazó (11) általános képletű vegyületeket — alkalma­zunk, a reakciót előnyösen bázis, például pi­­ridin, trialkil-aminok, alkálifém-hidroxidok, -karbonátok vagy -alkoxidok jelenlétében hajt­juk végre. A reakciót adott esetben megfelelő oldó­szer vagy hígítószer jelenlétében végezzük. A reakciót szükség esetén az elegy melegíté­sével gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé. Adott esetben a reakció sebességének és/vagy hozamának növelése érdekében a reakcióelegy­­hez megfelelő katalizátorokat, például fázis­átvivő katalizátorokat is adhatunk. Az (I) általános képletű vegyületek egye­di izomerjeit a fenti reakciókkal állíthatjuk elő a (II) általános képletű vegyületek meg­felelő izomerjeiből kiindulva. Az utóbbi tisz­ta izomereket ismert módszerekkel különít­hetjük el az izomerek elegyeiből. így például a cisz- és transzizomereket a megfelelő kar­bonsavak vagy karbonsav-sók frakcionált kristályosításával választhatjuk el egymástól. Az optikailag aktív izomerek elkülönítése so­rán a karbonsavak optikailag aktív aminok­­kal képezett sóit frakcionált kristályosítással elválasztjuk egymástól, majd a sókból fel­szabadítjuk az egyedi optikailag aktív izome­reket. Az így kapott, optikailag aktív karbon­savakat vagy az azokból képezett savhalo­genideket a megfelelő alkoholokkal reagál­­tatva az (I) általános képletű vegyületeket optikailag aktív formákban kapjuk. Az (I) általános képletű új vegyületek előállításában kiindulási anyagokként felhasz­nálható (II) általános képletű vegyületek elő­állítását a 2 000 764 sz. nagy-britanniai és a 4 183 948 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. A (III) általános képletű alkoholokat a 4 256 890 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. Az (I) általános képletű vegyületeket tar­talmazó készítményeket rovarkártevők és egyéb gerinctelen kártevők (elsősorban atkák) által okozott fertőzések megelőzésére és ke­zelésére használhatjuk fel. A készítményeket a mezőgazdaságban (így az élelmiszer-növé­nyek és rostnövények termesztésében, a kerté­szetben és az állattenyésztésben), az erdé­szetben, a növényi eredetű termékek (példá­ul gyümölcsök, magvak és fűrészáruk) táro­lása során egyaránt felhasználhatjuk a rova­rok okozta kártételek csökkentésére. A ké­szítményeket az emberi és állati betegségeket terjesztő rovarok és atkák irtására is alkal­mazhatjuk. A találmány szerinti kártevőírtó készítmé­nyek 0,0005-95 tömeg% mennyiségben lega­lább egy (I) általános képletű hatóanyagot, továbbá megfelelő inert hígító- vagy hordozó­­anyagokat és/vagy felületaktív anyagokat tartalmaznak. Kívánt esetben a készítménye­5 4 két egyéb kártevőirtó hatóanyaggal (például más inszekticid, akaricid vagy fungicid ható­anyaggal) vagy az inszekticid hatást fokozó anyaggal, így dodecil-imidazollal, szafroxán­­nal vagy piperonil-butoxiddal is összekever­hetjük. A szilárd halmazállapotú készítmények például beporzásra alkalmas porok lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül szilárd hígító­vagy hordozóanyagot tartalmaznak. A készít­mények granulátumok is lehetnek, amelyek a hatóanyagot szemcsés, porózus anyag (pél­dául horzsakő) felületére felvitt állapotban tartalmazzák. A folyékony készítmények például a ható­anyag vizes diszperziói vagy emulziói lehetnek amelyek a hatóanyagon és a hordozó közegen kívül egy vagy több felületaktív anyagot, így nedvesítőszert, diszpergálószert vagy emul­­geálószert is tartalmaznak. A készítményekben kationos, anionos és nemionos nedvesítő-, diszpergáló- és emul­­gealószereket egyaránt felhasználhatunk. A kationos felületaktív anyagok például kvater­­ner ammóniumvegyületek lehetnek, amelyek közül a cetil-trimetil-ammónium-bromidot említjük meg. Az anionos felületaktív anyagok például a következők lehetnek: szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium­­-lauril-szulfát), szulfonált aromás vegyüle­tek sói (így nátrium-dodecil-benzol-szulfo-, nát, nátrium-, kalcium- vagy ammónium-lig­­nin szulfonát vagy butil-naftalin-szulfonát, továbbá di- és tri-izopropil-naftalin-szulfoná­­tok nátriumsói). A nemionos felületaktív anya­gok közül példaként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal (így ölei 1 - -alkohollal vagy cetil-a 1 kohol la 1 ) vagy alkil­­-fenolokkal (így oktit-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal) képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavak hexit­­-anhidridekkel képezett részleges észterei, az utóbbi részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei és a lecitinek. A folyékony készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot megfelelő oldószerben, így ketontípusú oldószerben (pé'dául diaceton-alkoholban) vagy aromás oldószerben (például trimetil-benzolban) old­juk és a kapott oldatot vízhez adjuk. A fel­használt víz egy vagy több ismert nedvesítő-, dis2pergáló- vagy emulgeálószert tartalmaz­hat. Szerves oldószerekként például dime­­til-formamidot, etilén-dikloridot, izopropanolt, propilén-glikolt vagy egyéb glikolokat, diace­­ton alkoholt, toluolt, kerozint, fehérolajat, metil-naftalint, xilolokat, triklór-etilént, N­­-metil-2-pirrolidont és tetrahidro-furfuril-alko­­holt is felhasználhatunk. \ permetezéssel felviendő kompozíciók aeroszolos készítmények is lehetnek, amelyek a hatóanyagot propellens, például fluor-tri­­klór-metán vagy diklór-difluor-metán jelen­létében, atmoszférikusnál nagyobb nyomás alatt tartott térben tartalmazzák. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom