193696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az új SB 22484 antibiotikum-komplex előállítására
193696 II. táblázat Szén forrás-hasznosítás Szénforrás_______Növekedés 5 inozít — fruktóz + + + ramnóz + + + mannit + + + xilóz + + + raffinóz — arabinóz + + cellulóz — szacharóz — mannóz + + + l aktóz . + + + galaktóz + + + szalicin + dextróz + + + + + intenzív hasznosítás + + mérsékelt + gyenge — nem hasznosítj; 3 Fiziológiai jellemzők A III. táblázat a Streptomyces sp. NRRL l 5496 fiziológiai jellemzőit mutatja be. III. tábládat Fiziológiai jellemzők Vizsgálat Eredmények Kemény ítő-hidrolízis + + + H2S képződés + melanin képződés — tirozin hidrolízis + kazein hidrolízis ± kalcium-malát hidrolízis — nitrát-redukció lakmusz-tej nincs koaguláció nincs peptonizáció zselatin-folyósítás + + + — negatív válasz-j- gyenge pozitív válasz + + pozitív válasz + + + erősen pozitív válasz ± negatív vagy gyenge pozitív válasz Az SB 22484 antibiotikum előállítására valamely, ennek termelésére képes Streptomyces fajt — így a Streptomyces sp. NRRL 15496-ot vagy ennek egy, az SB 22484 antibiotikumot termelő változatát vagy mutánsát — aerób körülmények között tenyésztünk egy vizes táptalajban, amely asszimilálható szénforrást, asszimilálható nitrogénforrást és szervetlen sókat tartalmaz. Ez a táptalaj azonos lehet azon számos táptalaj valamelyikével, amelyet a fermentációs területen rendszerint alkalmaznak, bizonyos közegeket azonban előnyben részesítünk. így pl. kitüntetett szénforrás a glükóz, mannóz, galaktóz, keményítő, kukoricaliszt stb. Kitüntetett nitrogénforrás az ammónia, a nitrátok, szójaliszt, 4 pepton, húskivonat, élesztőkivonat, tripton, aminosavak stb. A táptalaj szervetlen só komponensei a szokásos sók közül kerülhetnek ki, amelyek oldhatók és képesek nátrium, kálium, vas, cink, kobalt, magnézium, kalcium, ammonium, klorid, karbonát, szulfát, foszfát, nitrát stb. ionok leadására. Az antibiotikum-termelő törzset rendszerint előtenyésztjük egy rázott lombikban, majd ezt a tenyészetet kisebb üveg-fermentorok beoltására használjuk fel, jelentősebb mennyiségű antibiotikum előállítására. Az előtenyésztéshez használt táptalaj azonos lehet azzal, amelyet a nagyobb fermentációkhoz alkalmazunk, de más táptalajokat ugyancsak használhatunk. Az SB 22484 termelő törzseket kb. 20°C és kb. 40°C közötti hőmérsékleten tenyészthetjük, előnyösen kb. 24-30°C hőmérsékleten. A fermentáció közben az antibiotikum-termelést úgy követhetjük, hogy megvizsgáljuk a fermentlé vagy a micélium kivonata mintáinak antibiotikus aktivitását, pl. biológiai próbákkal vagy TLC (vékonyréteg-kromatográfiás) vagy HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) eljárással. Erre a célra olyan organizmusokat alkalmazhatunk, amelyekről ismert, hogy érzékenyek az SB 22484 antibiotikumokra. Különösen hasznos vizsgálati organizmus a Neisseria caviae ATCC 14659 és a Streptococcus dysgalactiae ATCC 9926. A biológiai vizsgálatokat előnyösen agar-diffúziós módszerrel, agar-lemezeken végezhetjük. A maximális antibiotikum-termelés általában a fermentáció 2. és 5. napja között lép fel. A Streptomyces sp. NRRL 15496 törzzsel végzett fermentáció során képződő SB 22484 antibiotikum főként a fermentlében található meg. Az antibiotikumok kinyerése ezért előnyösen a szűrt fermentlé extrakciójával végezhető. A szűrt fermentlé extrakcióját különösen előnyösen etil-acetáttal végezhetjük, de megfelelően alkalmazhatók más rövidszéniáncú alkil-alkanoil-észterek, amelyek a vízzel nem elegyednek — ilyen pl. a metil-acetát, etil-propíonát és a butil-propionát —, a rövidszénláncú szénhidrogének, így a polihalogénezett szénhidrogének — pl. a metilén-klorid, diklór-etán és a kloroform —, a rövidszénláncú alkil-ketonok — pl. metil-izopropil-keton, metil-izobutil-keton —, a hosszabb szénláncú alkanolok — pl. a butanol, pentanol és a ciklohexanol — stb. is. A nyers SB 22484 antibiotikumot ezután a szokásos eljárásokkal nyerjük ki az extraháló oldószerből; ilyen pl. előnyösen az extraháló oldószer kis térfogatra való betöményítése és a nyers antibiotikum kicsapása ebből az oldatból valamely, az antibiotikumot nem oldó kicsapószer hozzáadásával. A nyers antibiotikum tisztítását ezután különböző módszerekkel végezhetjük, amilyen pl. az oszlop-kromatográfia, sóképzés vagy extrakció megfelelő oldószerrel. Ha a tisztításhoz oszlop-kromatográfiát alkalmazunk, 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
