193673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érett szója, borsó, csicseriborsó és bab magvainak mag alakban való közvetlen fogyasztásra is alkalmas állapotba hozására

193673 A találmány tárgya eljárás érett szója, bor­só, csicseriborsó és bab magvaknak mag alak­ban való közvetlen fogyasztásra is alkalmas állapotba hozására, amely révén e magvak konyhatechnikai feldolgozás nélkül is kelle­mes, ízletes és biológiailag értékes ételként fogyaszthatok. Az emberi táplálkozásra használt érett növényi magvak jelentős része, így az érté­kes fehérjét tartalmazó hüvelyes növények magvai közvetlen fogyasztásra nem alkal­masak, mert a betakarított érett magvak túl­ságosan kemények, nyers ízük nem kellémes, és egyes fajták kedvezőtlen biológiai hatású mellékanyagokat tartalmaznak. E fogyasz­tás szempontjából kedvezőtlen tulajdonsá­gok megszüntetése vagy legalább is csökken­tésére a magvakat konyhatechnológiai eljá­rásokkal kezelik, esetleg más, ízt és egyéb tulajdonságokat változtató anyagokkal együtt alkalmazzák. A legtöbb konyhatechnikai el­járás káros következménye, hogy a magvak biológiai értéke csökken, főként a fehérjetar­talom jelentősen fölhigul, NSZK /OS/ 2804659 sz. leírás szerint. Az ismert konyhatechnikai eljárások je­lentős részénél a magvakhoz olyan idegen, káros kémiai anyagokat adnak, amelyek a magvaknak a fogyasztás szempontjából ká­ros, kellemetlen tulajdonságai egy részét meg­változtatják ugyan, azonban olyan új tulaj­donságokat visznek a magvakba, amelyek az emberi egészség szempontjából károsak. Az ismert eljárások hibái közé tartozik az is, hogy az eljárással kezelt magvak eltart­hatósága, tárolhatósága aránylag kicsi. Már aránylag kis tárolási idő után a magvak a bel - tartalmi értékeiket elvesztik, ízük megválto­zik, az olajat tartalmazó magvak avasodnak. A találmány feladata érett szója, borsó, csicseriborsó és bab magvaknak mag alak­ban való közvetlen fogyasztásra is alkalmas állapotba hozására olyan eljárás létrehozá­sa, amely révén a magvak morzsalékos szer­kezetűvé, azaz könnyen rághatóvá tehetők, a magvak kellemetlen nyers íze kellemessé változtatható és eltarthatóságuk jelentősen növelhető, és mindez anélkül érhető el, hogy az eljárás során idegen, például káros mel­lékhatású kémiai anyagokat vinnénk a mag­vakba, vagy ezek biológiai értékét, például fehérjetartalmát gyakorlatilag csökkentenénk. A találmány a kitűzött feladatot olyan el­járás .létrehozása révén oldja meg, amely el­járás során az érett magvaknak felületi szeny­­nyezőktől való megtisztítása, illetve mosá­sa után a magvakat tömegük háromszorosá­nak megfelelő tömegű csapvízben 2,5—3,5 órán át tartjuk és ezáltal a magvak tömegét az eredeti tömeg kétszeresére növeljük, duzzaszt­­juk, ezt követően a megduzzadt magvakat tömegük háromszorosának megfelelő töme­gű vízbe helyezzük és 30—40 percig forraljuk, és amelynek jellemzője, hogy a kiemelt mag­vakat légáramba 5—40 perc alatt lehűtjük, miközben a nedvesség 1,5—3,5%-át elvonjuk, 2 1 ezt követően a légköri hőmérsékleten levő magvakat ebből az állapotból, vagy —40 és — 50°C közötti hőmérsékletre való előzetes lefagyasztás utáni állapotból vákuumban fo­kozatosan 30°C-ig fölmelegítjük és kíméle­tesen 1—4% víztartalomig szárítjuk A találmány szerinti eljárás további jel­lemzője, hogy a mosott, duzzasztott magva­kat 30—40 percig cukorral édesített, vágy konyhasós, vagy savanyított főzőlében forral­juk. A találmány szerinti eljárást részleteiben a következők során ismertetjük. Példa: A feldolgozni kívánt szója, borsó, csicse­riborsó vagy bab magvakat szokásos módon, például mosóvízben való intenzív keveréssel a felületén levő szennyező anyagoktól meg­tisztítjuk, majd a magvak tömege háromszo­rosának megfelelő tömegű csapvízbe helyez­zük. A magvakat 2,5—3,5 óráig tartjuk a csap­vízben, ami alatt a magvak kétszeres töme­gűvé duzzadnak és a magvakban levő káros íz és mérgező anyagok (zöld íz, tripszin in­hibitor) egy része kioldódik. A csapvízben való tartás során a magvak tömegének és tér­fogatának változását az 1. táblázat első négy számoszlopa szemlélteti. Ezt követően e magvakat kiemeljük az áztató léből és a megnövekedett tömegű mag­vak tömegének mintegy háromszorosát kite­vő tömegű vízbe helyezzük és ebben a víz for­ráspontjáig melegítjük, majd attól kezdve, hogy a forrás megindul, 30—40 percig forral­juk. Forrás közben a magvakban eredetileg levő tripszin inhibitor eliminálódik, a kelle­metlen íz anyagok teljesen kioldódnak, a puf­fasztó hatású szénhidrátok jelentős része a magvakból a főzőlébe oldódik. A főzés befejezése után a főzőlét leöntjük és a magvakat 5-40 percen keresztül erős lég­áramba hűtjük. Hűtés közben körülbelül 2— 3% nedvességet is elvonunk a magvakból. A légköri hőmérsékletre hűlt magvakat ezután vagy e hőmérsékleten hagyjuk, vagy — 40, —50°C hőmérsékletre fagyasztjuk. A magvakat akkor hagyjuk légköri hőmérsék­letre lehűlt állapotban, ha a magvak anyagát fcként édesipari termékekhez kívánjuk fel­használni, és akkor fagyasztjuk, ha a mag­vakat közvetlen fogyasztásra szánjuk, azaz lazább, morzsalékosabb szerkezetű magvak­ra van szükségünk. A következő műveletben mind a légköri hőmérsékleten levő, mind a lefagyasztott mag­vakat vákuumban fokozatosan maximálisan 30°C-ig melegítjük és e hőmérsékleten 1—4% vztartalom eléréséig kíméletesen szárítjuk. A szárítás, vízelvonás időtartama a beren­dezés teljesítményétől függ. A magvak a szárítás után már közvetlen fogyasztásra vagy édesipari és hasonló ter­mékek előállítására alkalmas állapotban van­nak. Ebben az állapotban légmentesen záró 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom