193671. lajstromszámú szabadalom • Elárás benzazocinon-származékok, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

nősen kiválóak az (IC) általános képlett! vegyületék, ahol a képletben S a kiralitásra utal. A találmány szerinti (I) általános képlett! vegyíileteket oly módon állítjuk elő, hogy a) valamely (II) általános képlett! vegyü­­letet — ahol a képletben R® jelentése a fenti — az RA csoport bevitele céljából valamely (IV) általános képlett! vegyülettel alkilezünk — ahol a képletben R[ és R° jelentése a fenti — az alkilezést valamely redukálószer, előnyösen nátrium-ciano-bórhidrid jelenlétében végezzük és az R*csoportban levő karboxilcsoport ideig­lenes védése esetén a reakció után a karboxil­­csoport védőcsoportját eltávolítjuk, vagy b) valamely (V) általános képletü vegyü­­letet — ahol a képletben RA’jelentése RA fen­ti jelentésével azonos — valamely ( 111B ) általános képletü vegyülettel — ahol a kép­letben Z jelentése valamely reaktív észtere­zett hidroxilcsoport és Rfc jelentése a fenti — az RA csoportban adott esetben jelenlevő pri­mer vagy szekunder aminocsoport karboxi­­csoport ideiglenes védését megvalósítva, al­kilezünk, vagy c) valamely (VI) általános képletü vegyü­­letet — ahol a képletben Y jelentése oxocso­­port, RB jelentése a fenti — valamely (VII) ál­talános képletü aminnal kondenzálunk — ahol a képletben RA jelentése a fenti, ebben R1 jelentése amino-alkil-csoporttól eltérő, a kondenzációt redukálószer, előnyösen nát­­rium-ciano-bórhidrid jelenlétében hajtjuk végre, vagy d) valamely (VIII) általános képletü ve­­gyü 1 etet — ahol a képletben az R°” cianocso­­port és Ru’ cianocsoport vagy a fentiek szerint meghatározott R° csoport, a cianocsoport­­ján/csoportjain szolvolizálunk, vagy e) valamely (IX) általános képletü vegyü­­letet — ahol a képletben RA és R8, jelentése a fenti — vagy annak valamely észterét cikli­­záljuk, és kívánt esetben a kapott (I) álta­lános képletü észtert hidrolizáljuk és/vagy kívánt esetben a kapott sóképző tulajdonsá­gokkal rendelkező (I) általános képletü ve­­gyiiletet sóvá alakítjuk, és/vagy kívánt eset­ben valamely optikai izomert, amelynek lega­lább egy királis szénatomhoz viszonyítva specifikus konfigurációja van, a kapott (I) általános képletü sztereoizomer formák ke­verékéből elkülönítjük. Valamely Z reaktív észterezett hidroxil­csoport olyan hidroxilcsoport, amely valamely erős szerves savval, például alifás vagy aro­más szulfonsavval (így valamely alacsony szénatomszámú alkánszulfonsavval, külö­nösen metánszulfonsavval, trifiuor-metánszul­­fonsavval, különösen benzolszulfonsavval, para-toluol szulfonsavval, para-bróm-benzol­­szulfonsavval és para-nitro-benzolszulíon­­savval) vagy valamely erős szervetlen savval, így különösen kénsavval, vagy valamely ha­­logén-hidrogénsavval, így sósavval, különö-5 '1 sen előnyösen hidrogénjodiddal vagy hidro­­génbromiddal van észterezve. A találmány szerint eljárva a szubszti­­túciós alkilezést az általánosan szokásos kö­rülmények között 0°C és a reakcíóelegy for­ráspontja közötti hőmérsékleten előnyösen szobahőmérséklet és 100°C hőmérséklet kö­zött hajtjuk végre. A reakció előnyösen a reak­­tánsokra inert oldószerben történik; ilyen ol­dószerek például a klórozott alacsony szén­atomszámú alkánok (például kloroform vagy metilén-klorid), valamely aciklusos vagy cik­lusos éter (például dietil-éter, 1,2-dimek>xi­­-erán, dioxán vagy tetrahidrofurán) és külö­nösen valamely alacsony molekulasúlyú ter­cier amid (például N,N-dimetiI-formamid, N,N-dimetil-acetamid, N-metil-pirrolidon, N­­-etil-piperidon és hexametil-foszforsav-tri­­arnid). A reakció során felszabaduló HZ erős savat előnyösen valamely savmegkötőszer, így előnyösen valamely szervetlen savmegkö­tőszer, például alkálifém-hidrogén-karbonát, alkálifém-karbonát vagy alkálifém-hidroxid, valamely szerves kvaterner ammóniumsó (pél­dául valamely tetra-butil-ammóniumsó) vagy valamely szerves tercier bázis, így trietil-amin, N etil-piperidin, piridin- vagy kínolin adago­lásával kötjük meg. A találmány szerint eljárva az alkilezést a szakirodalomban általánosan ismert reduk­tív alkilezési körülmények között is végre­hajthatjuk. Az alkilezési reakció során a kiin­dulási anyagokat szimultán vagy különálló lépésben redukálószerrel reagáltatjuk. A szi­multán alkilező reakcióban használt reduká­lószer egyebek között a hangyasav és a kom­plex fémhidridek, így a nátrium-ciano-bórhid­rid; a különálló műveletben használt reduká­lószerek, azaz a képződött imin redukciójára (Schiff bázis) alkalmas szerek például a di­­borán és a komplex fémhidridek, így a nát­­rium-bórhidrid, a nátrium-ciano-bórhidrid, melyeket előnyösen a primer reakcióelegy­­hez adunk az intermedier például az imin izolálása nélkül. Ebben az esetben az alkile­zést előnyösen a redukálószerrel szemben inert szerves oldószerben, így valamely alifás vagy ciklusos éterben (például dietil-éterben, diizo­­propil-éterben, 1,2-dimetoxi-etánban, dioxán­­ban vagy tetrahidrofuránban) vagy valamely alifás alkoholban (például metanolban, eta­­nolban, izopropil-alkoholban, glikolban, gli­­kol-monometil-éterben .vagy dietilén-glikol­­ban), előnyösen 0—80°C hőmérséklet között hajtjuk végre. A legelőnyösebben használható redukálószer, mely mind a szimultán, mind az elkülönített lépésű reakcióban használ­ható a hidrogén, különösen a katalitikusán aktivált hidrogén. A felhasznált katalizáto­rok általánosan használt hidrogénező kata­lizátorok, így előnyösen a nemesfémek osz­tályába tartozó fémek, így a palládium, pla­tina és rhodium), melyeket hordozóra viszünk (ilyen hordozó például a kalcium-karbonát, az alumínium-oxid vagy a bárium-szulfát), vagy ho-dozó nélkül finoman diszpergált szusz­6 193671 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom