193671. lajstromszámú szabadalom • Elárás benzazocinon-származékok, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
anyaggá hidrolizálódik. Az enzim gátlás megelőzi az angiotensin II-nek az angiotensin I-ből való képződését. Fentieknek megfelelően az angiotensin I által kiváltott vérnyomásnövekedés gyengül. A megfelelő in vivo vizsgálatokat hím, normál tenziójú, nátrium-5-etil-5-(l-metilpropil) -2-tiobarbituráttal altatott patkányokon hajtjuk végre. A femoralis artériát és a véna saphenat a direkt vérnyomásmérés céljából, továbbá az angiotensin I intravénás adagolása és a találmány szerinti vegyület adagolása céljából kanülezzük. Miután az alapvérnyomás stabilizálódik,3x333 mg/kg angiotensin I-et adunk intravénásán. Nyomásváltozásokat általában az intravénás adagolás után 5, 10, 15, 30 és 60 perc elteltével vagy a vizsgálandó vegyülettel végzett per os kezelés után 1, 2, 3 és 4 óra elteltével kapunk, melyeket a kezdeti értékekkel összehasonlítunk. A találmány szerinti vegyületekkel kiváltott és megfigyelt nyomásválasz-csökkenés az angiotensin 1 konvertáló enzim gátlást mutatja. A találmány szerinti vegyületekkel kiváltott angiotensin-konvertáló enzim gátlás in vitro körülmények között a Biophys. Acta 293, 451 (1973) irodalmi helyen ismertetett módszer analógiájára mutatható be. A módszernek megfelelően a találmány szerinti vegyületeket 1 mM koncentrációban foszfát pufferben oldjuk. A vizsgálandó vegyületeket tartalmazó foszfát-puffer oldat 100 mikroliterjét a kívánt koncentrációra hígítjuk, és a hígított oldathoz 100 mikroliter térfogatú 5 mM hippuril-hisztidil-leucint tartalmazó foszfát-puffért adunk, majd Tris pufferben, kálium- és magnézium-klorid, továbbá cukor jelenlétében- angiotensin-konvertáló (felnőtt hím nyúltüdőből készített) enzim preparátumot adunk. A fenti oldatot 37°C hőmérsékleten 30 percen keresztül inkubáljuk, és a további reakció leállítása céljából 0,75 ml 0,6 N vizes nátrium-hidroxid oldattal egyesítjük. Ezután 100 mikroliter térfogatban 0,2%-os metanolos o-ftálaldehid oldatot adagolunk szobahőmérsékleten, és 10 perc elteltével az oldathoz 100 mikroliter 6 N sósavat adunk. A mintákat vízzel szemben spektrofotometriásán 360 nm hullámhossz értéken vizsgáljuk és az optikai sűrűséget megmérjük. A konverziós faktor képviselő standard görbét felvesszük, amely a fenti 30 perces inkubációs periódus alatt képződött hisztidil-leucin-nanomolokat mutatja. Az eredményeket koordináta rendszerben a koncentrációk függvényében ábrázoljuk, amelyből az IC50 érték, azaz a vizsgálandó vegyiileteknek az a koncentrációja, amely a kontroll, gyógyszert nem tartalmazó minták aktivitását felére csökkenti, meghatározható. A találmány szerinti vegyületek igen jelentős, specifikus terápiás szerek emlősök (beleértve az ember) kezelésére. 3 \ fentiekben ismertetett módszerekkel vizsgált két, találmány szerinti eljárással előállított vegyületet hatóanyagként tartalmazó készítmény hatásosságát (angiotenzin-konvertáló enzim gátlását) az alábbi adatok mutatják; A 2a példa szerinti hatóanyag: in vitro vizsgálat IC50 = 7,5 x 10'9 m; a 3a példa szerinti hatóanyag: in vivo vizsgálat 3,3 mg/kg hatóanyag per os alkalmazása esetén, 1 órával a kezelés után, patkányoknál 69%-os gátlás érhető el. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerek tehát értékes antihipertenzív szerek, melyek különösen a vérnyomás korrigálására és/vagy szívbetegségek kezelésére, így a pangásos szívelégtelenség és/vagy más ödémás vagy asciteses betegségek kezelésére alkalmasak. A találmány szerinti vegyületek más gyógyászatilag értékes anyagokkal együttesen is használhatók, különösen a megfelelő gyógyszerkészítmény formájában. A találmány szerint eljárva a dikarbonsavak egyik vagy mindkét karboxilcsoportja, azaz azok az (IA), (IB) és (IC) általános képle tű vegyületek, ahol a képletben R6 és R7 jelentése hidroxilcsoport, funkciós észterekké alakítható, illetve alakíthatók. Ezek a funkciós származékok előnyösen mono- vagy bisz-alacsony szénatomszámú alkil-észterek, például metil-, etil-, n- vagy izopropi!-, butilvagy benzil-észterek. Különösen előnyösek a monoészterfunkció származékok, így azok a vegyületek, amelyekben R6 és R7 egyikének jelentése hidroxilcsoport és a másik helyettesítő jelentése alacsony szénatomszámú alkoxicsoport. A találmány szerinti eljárás különösen olyan vegyületek előállítására vonatkozik, melyeknek (IA) általános képletében R, jelentése fenil - ( I—4 szénatomos alkil )-csoport. Előnyösen alkalmazhatók továbbá azok az (IB) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sói, ahol az általános képletben CnH2„ jelentése etiléncsoport és R8 jelentése fenilcsoport. Jelen találmány az (I) általános képletű vegyületek sztereoizomerjeinek előállítására is vonatkozik. A fenti racemátok individuális enantiomerjei is előállíthatok. Bizonyos ilyen izomerek, mint angiotenzin-konvertáló enzim-inhibitorok előnyösen alkalmazhatók. Fenti vegyületek közül előnyösek azok, melyekben a helyettesített aminocsoport (S)-konfigurációjú aszimmetriás gyűrű — szénatomhoz kapcsolódik I hármas pozícióban). Előnyösek továbbá azok a vegyületek, melyekben az oldailánc aszimmetriás szénatomja (S)-konfigurációjú, amelyhez a COR6-csoport kapcsolódik. Külö-4 193671 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
