193638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok és/vagy gőzök lökésszerű, szakaszos adagolására
193638 vezetékkel, esetleg a 28 hangtompítóhoz. Az 50 csatlakozó furatba erősített vezeték vezet a működtetendő pneumatikus eszköz (pl. az 5 munkahenger) bemenetére, míg az 51 csatlakozó furatra kapcsoljuk a tápnyomást, célszerűen egy visszacsapó szelepen keresztül. Ha a 37 csavarrugót húzórugóként képeztük ki, akkor nyugalmi helyzetben a 32 membrán lefelé öblösödő helyzetet foglal el úgy, hogy a 46 tányérszelep zár a 48 szelepülésen, ebben az esetben nyugalmi helyzetben a szelep a vezérlendő pneumatikus berendezést az atmoszférával köti össze. Ha a 37 csavarrugót nyomórugóként képeztük ki, akkor a 32 membrán felfelé öblösödik, és a 44 tányérszelep zár a 43 szelepülésen, ez esetben a szelep a pneumatikus berendezést üzemszünetekben nyomás alatti állapotban tartja. A továbbiakban ezt az említett kialakítást, illetve ennek működését ismertetjük részletesen. Ha a 33 furaton keresztül a vezérműből nyomás érkezik, az a membrán nagy felületén olyan nyomóerőt ébreszt, amely a membránt lefelé elmozdítja, a 39 rudazattal, a 45 alátétekkel, a 44 és 46 tányérszelepekkel együtt. Alsó helyzetben a 46 tányérszelep zár a 48 szelepülésen, a tápnyomás útját elzárja, egyidejűleg a pneumatikus berendezést az 50 csatlakozó furaton, a 49 belső téren, a 40 betét átvezető keresztmetszetén, a 41 belső téren, és a 42 csatlakozó furaton keresztül az atmoszférára kapcsolja. Ez a lefuvatási üzemhelyzet. Ha a 33 csatlakozó furaton a nyomás megszűnik, a 37 csavarrugó a 32 membránt megemeli, a 44 tányérszelep zár a 43 szelepülésen, ugyanakkor a 46 tányérszelep nyit. Ekkor az 51 csatlakozó furaton, a 49 belső téren, és az 50 csatlakozó furaton keresztül a Szelepen át a pneumatikus berendezés a tápnyomás hatása alá kerül. Az ábra alapján nem szorul bizonyításra, hogy a 32 membrán viszonylag kis (2—3 mm-es) elmozdulása, ami igen rövid idő alatt megtörténik, igen nagy áramlási keresztmetszetet nyit meg mindkét irányba, így a tápközeg áramlásával szemben a szelepen ébredő helye áramlási ellenállás igen kicsi. Mindez elősegíti a pneumatikus berendezés üzemeltetésénél a gáz igen hirtelen kezdődő és végződő szakaszokban történő adagolását. A vezérműnek membrános pneumatikus elemekkel megvalósított, és a 8.sz. ábrán ábrázolt kiviteli alakjának üzembehelyezése az 1 tápvezeték nyomás alá helyezésével történik. Az 57 nyomáscsökkentő működése folytán megjelenik a vezérmű működtetéséhez szükséges nyomás is. Egyidejűleg kimenőjel jelenik meg az 56 kétmembrános pneumatikus elem kimeneti pontján, amely innen a 16-a visszacsapószelepre, a 17-a fojtásra, és az 55-a kétmembrános pneumatikus elem második kamrájába jut, és innen a harmadik 11 kamrán át az 56-a kétmembrános pneumatikus elem első kamrájára kerül. Itt lenyomva a membránokat, elzárja egymástól a második és a harmadik kamrát, a 25 vezetéken nem lesz kimenőjel, azaz a nyomás logikai „O“ értékre csökken. Eközben a 17-a fojtáson keresztül feltöltődik a 18-a pneumatikus tároló, az 55-a kétmembrános pneumatikus elem első kamrája is nyomás alá kerül,' zárja a membránok segítségével a második és a harmadik kamra között a kapcsolatot, ezáltal az 55-a kétmembrános pneumatikus elemen a nyomás megszűnik, szintúgy az 56-a kétmembrános pneumatikus elem első kamráján is, a második kamrában lévő tápnyomás a membránokat megemeli, és a 25 vezetéken nyomás jelenik meg. Ugyanakkor a 16- a visszacsapószelep nyit, és így a 18-a tároó leürül. Amennyiben a 25 vezetéken nyomás jelenik meg, nyomás alá kerül a 16 visszacsapószelep, a 17 fojtáson keresztül megkezdődik a 18 tároló feltöltése. A folyamat ezt követően az 55 és 56 kétmembrános pneumatikus elemeken ugyanúgy megy végbe, mint azt az 55-a és 56-a kétmembrános pneumatikus elemekkel kapcsolatban a fentiekben ismertettük. A kimenő vezetékeken tehát felváltva jelenik me£ a nyomáshullám, (a nyomás logikai „1“ értéke) amelynek időtartamát a 17 és 17- a fojtásokkal egymástól függetlenül állíthatjuk be. Az ábrán kétpont-vonallal bekeretezett 3 erősítő működése a következő: ha a vezérmű a hozzá tartozó kimeneti pontján nyomás jelenik meg az az 59 hárommembrános fuvókás pneumatikus elemen a membránt megemeli, és így a kimeneten is jel jelenik meg. Ha a vezetéken nincs nyomás, a 61 fojtáson keresztül érkező tápnyomás az alsó membrán segítségével az elemet zárja. Mindez azonban csak abban az esetben igaz, ha az első kamrában az 59 hárommembrános fűvókás pneumatikus elemben az 58 kezelőszervből nyomás érkezik. Ellenkező esetben ugyanis első membrán zárja a második kamrába nyúló fővókát, a 61 fojtáson keresztül érkező támnyomás a bemenő vezetékről érkező nyomást lezárja, és ezzel az egész elem működése reteszelve van. így az 58 kezelőszerv útján a teljes berendezés üzeme felfüggeszthető. A 60 négymembrános fúvókás pneumatikus elem teljesítményerősítőként működik, működését az első kamrába érkező nyomás indítja meg. 22 kimenetén a teljes tápnyomás jelenik meg, kimenőjelként, mindaddig, amíg a vezérlőjel tart. Váltási ideje rendkívül rövid. Az 58 kezelőszerv bármely, 0,02 bar vagy ennél magasabb nyomást leadó készülék lehet (nyomógomb, kéziemelő, görgős kapcsoló, ütköző, végálláskapcsoló, vagy tartályszintszabályzó, vagy bármi egyéb), miértis a berendezés működését bármilyen műszaki feltételtől függővé tehetjük anél-12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
