193638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok és/vagy gőzök lökésszerű, szakaszos adagolására

9 193638 vagy másik irányban kerül nyomás alá, és elmozdulva munkát végez. A jelszünetben lévő oldal „lefúvató“ kapcsolásba kerül. A 3.sz. ábrán feltüntetett kapcsolási el­rendezésnél az 1 tápvezeték bekapcsolásakor az eredeti tápnyomás (példaszerűen 6 bar) kapcsolódik a 8 vezeték útján a 3 erősítőre. A 10 nyomáscsökkentő a 2 vezérművet, vala­mint a 7 vezeték útján a 3 erősítőt alacsonyabb nyomású (példaszerűen 1 bar) tápnyomás alá helyezi. A 2 vezérműnek a 6 vezetéken érkező jele a példaszerűen felvett értékek­nek megfelelően 1 bar nyomású lesz, míg a 9 vezetéken kimenő teljesítményjel a teljes tápnyomáson érkezik a 4 töltő-lefúvató szelep­hez, illetve az 5 munkahengerhez. A működés egyébként mindenben megegyezik az l.sz. ábra kapcsán elmondottakkal, azzal a különb­séggel, hogy a munkavégzésnél a teljes érté­kű tápnyomás van jelen, a 2 vezérművet azonban egy csökkentett nyomás működteti. A 4.sz. ábrán ábrázolt kapcsolási elrende­zésnél a nyomásviszonyok mindenben a 3.sz. ábra kapcsán elmondottaknak, a működési körülmények pedig a 2.sz. ábra kapcsán el­mondottaknak fognak megfelelni. Az 5.SZ. ábrán feltüntetett kapcsolási el­rendezés nagyviszkozítású vagy jelentős mennyiségű lebegő anyagot tartalmazó folya­dékok részletekben történő továbbítására al­kalmas. Ilyen berendezést alkalmazhatunk forró bitumen, hidromechanizációval mozga­tott zagy, öntött-, vagy plasztikus beton stb. csővezetéki úton történő szállításánál. A folya­dék a 11 vezetéken és a 13-a visszacsapó­szelepen át érkezik külső energia (pl. gra­vitáció) hatására a 12 tartályba, feltéve hogy az atmoszférikus nyomáson van. Az 1 tápveze­ték bekapcsolását követően a 2 vezérmű a 6/b erősítő útján a 9/b vezetéken keresz­tül nyomás alá helyezi a 12 tartály belső terét. A nyomásimpulzus tartama alatt a folya­dék a 13-b visszacsapószeiepen keresztül a 14 vezetékbe áramlik. Közben a vezérlő be­rendezés átvált, a 3/b erősítő a 9/b vezeté­ken át a 4/b töltő-lefuvatószelep útján a 12 tartály belső terét atmoszférikus nyomásra helyezi, mire a 13-a visszacsapószelepen át a folyadék a 12 tartályban pótlódik. Ugyan­akkor a 3/a erősítő, a 9/a vezeték és a 13-c visszacsapószelep útján sűrített levegőimpul­zus injektálunk a 14 vezetékbe. Az így kelet­kezett túlnyomás a 13-b visszacsapószelepet­­lezárja, és a 15 folyadékot egymástól elválasz­tott 15-a és 15-b adagokban továbbítja. A 12 tartály ismételt nyomás alá helyezésekor a 13-c visszacsapószelep zárása akadályozza meg azt, hogy a 14 vezetékből folyadék a 4/a töltő-lefuvatószelephez, és azon át a sza­badba juthasson. A 6.sz. ábrán vezérmű esetében az 1 táp­vezeték nyomás alá helyezésekor — mivel az összes útszelepek nyugalmi helyzetben vannak (az ábrán a jobb oldali áramutak), a tápnyomás a 21 és 21-a 3/2 útú szelepeken ném tud áthaladni, a 22 és 23 kimenetek a 28 hangtompítókra kapcsolva „lefúvató“ hely­zetben vannak. Ha a 3/2 útú szelepek egyi­két átváltjuk (az erre szolgáló eszközt vaçy megoldást az ábrán nem tüntettük fel), akkor az ennek megfelelő kimenet tápnyomás alá kerül. Hasonló eredmény következik be akkor is, ha a 22 vagy 23 kimeneti pontot kívül­ről helyezzük tápnyomás alá. Példaszerűen választva azt az esetet, amikor a 23 kimenet kerül tápnyomás alá, a 25 vezeték útján nyo­más alá kerül a 16 visszacsapószelep, vala­mint a 17 fojtás bemeneti pontja, a 19 3/2 útú szelepen és a 27 vezetéken keresztül a 20 3/2 útú szelep működtető berendezése, a 20 3/2 dtú szelep kimenetén „0“ jelszint keletkezik, miértis a 21 3/2 útú szelep nyugalmi hely­zetben marad, és a 22 kimeneten nincs jel. A 17 fojtáson keresztül töltődni kezd a 18 pneumatikus tároló, és feltöltődése után a l9 3/2 útú szelep vezérlőpontjára is logikai „1“ nyomásszint jut, amitől a 19 3/2 útú szelep átvált, a 20 3/2 útú szelep vezérlő­­pontjára logikai „O“ szint jut, a 21 3/2 útú szelep vezérlőpontján jel jelenik meg, és jel jelenik meg a 22 kimeneten is. Ha a kívül­ről érkezett tápnyomás (indítójel) megszűnt, akkor a 23 kimeneten nem lesz jel, mert a 21-a 3/2 útú szelep vezérlőjelet nem kap. De ebben a pillanatban nyomás alá kerül a 16-a visszacsapószelep és a 17-a fojtás beme­neté, és megkezdődik a 18-a pneumatikus tároló feltöltődése. Ha ez a tároló is feltöltő­dött, akkor a 19,20 és 21 3/2 útú szelepek­kel teljesen analóg működő 19-a, 20-a és 2.1-a 3/2 útú szelepek a 21-a útszelep kimenetére kapcsolt 23 kimeneten produkálnak feszült­séget. A 16 és 16-a visszacsapószelepek biztosítják a 18 és 18-a tárolók gyors leúrű­­lését, a 17 és 17-a fojtások változtatható volta pedig lehetővé teszi azt, hogy mind a két impulzusidőt egymástól függetlenül állí­tani tudjuk. A 22 és 23 kimeneteken pedig felváltva jelenik meg az impulzus, míg impul­zusszünetben a kimeneti pontok a 28, illetve 28-a hangtompítókon keresztül „lefuvatási“ helyzetben vannak, — az atmoszférával van­nak összekötve. Az 1 tápvezeték kikapcsolása valamennyi útszelep nyugalmi helyzetét, a 18 és 18-a tárolók gyors leűrülését, és a 22 és 23 kimeneti pontoknak az atmoszférával való összekötését eredményezik. Az indítójel képzésére alkalmazhatunk a 21 vagy 21-a 3/2 útú szelepeken kézi működ­tetőberendezést (indítógombot) is, ami az út­szelep kézzel történő átváltozását teszi lehető­vé. A 7.sz. ábrán ábrázolt, önmagában ismert töltő-lefúvató szelep javasolt kiviteli alakjá­nál a 33 csatlakozó furat a fentiekben ismer­tetett működésű vezérmű 22 vagy 23 kimene­teinek egyikére van kapcsolva. A 42 csatlakozó furat vagy közvetlenül az atmoszférával van összekötve, vagy az atmoszférához csatlakozó 10 5 <0 '5 20 25 30 35 40 4b 50 55 60 55 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom