193638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok és/vagy gőzök lökésszerű, szakaszos adagolására
9 193638 vagy másik irányban kerül nyomás alá, és elmozdulva munkát végez. A jelszünetben lévő oldal „lefúvató“ kapcsolásba kerül. A 3.sz. ábrán feltüntetett kapcsolási elrendezésnél az 1 tápvezeték bekapcsolásakor az eredeti tápnyomás (példaszerűen 6 bar) kapcsolódik a 8 vezeték útján a 3 erősítőre. A 10 nyomáscsökkentő a 2 vezérművet, valamint a 7 vezeték útján a 3 erősítőt alacsonyabb nyomású (példaszerűen 1 bar) tápnyomás alá helyezi. A 2 vezérműnek a 6 vezetéken érkező jele a példaszerűen felvett értékeknek megfelelően 1 bar nyomású lesz, míg a 9 vezetéken kimenő teljesítményjel a teljes tápnyomáson érkezik a 4 töltő-lefúvató szelephez, illetve az 5 munkahengerhez. A működés egyébként mindenben megegyezik az l.sz. ábra kapcsán elmondottakkal, azzal a különbséggel, hogy a munkavégzésnél a teljes értékű tápnyomás van jelen, a 2 vezérművet azonban egy csökkentett nyomás működteti. A 4.sz. ábrán ábrázolt kapcsolási elrendezésnél a nyomásviszonyok mindenben a 3.sz. ábra kapcsán elmondottaknak, a működési körülmények pedig a 2.sz. ábra kapcsán elmondottaknak fognak megfelelni. Az 5.SZ. ábrán feltüntetett kapcsolási elrendezés nagyviszkozítású vagy jelentős mennyiségű lebegő anyagot tartalmazó folyadékok részletekben történő továbbítására alkalmas. Ilyen berendezést alkalmazhatunk forró bitumen, hidromechanizációval mozgatott zagy, öntött-, vagy plasztikus beton stb. csővezetéki úton történő szállításánál. A folyadék a 11 vezetéken és a 13-a visszacsapószelepen át érkezik külső energia (pl. gravitáció) hatására a 12 tartályba, feltéve hogy az atmoszférikus nyomáson van. Az 1 tápvezeték bekapcsolását követően a 2 vezérmű a 6/b erősítő útján a 9/b vezetéken keresztül nyomás alá helyezi a 12 tartály belső terét. A nyomásimpulzus tartama alatt a folyadék a 13-b visszacsapószeiepen keresztül a 14 vezetékbe áramlik. Közben a vezérlő berendezés átvált, a 3/b erősítő a 9/b vezetéken át a 4/b töltő-lefuvatószelep útján a 12 tartály belső terét atmoszférikus nyomásra helyezi, mire a 13-a visszacsapószelepen át a folyadék a 12 tartályban pótlódik. Ugyanakkor a 3/a erősítő, a 9/a vezeték és a 13-c visszacsapószelep útján sűrített levegőimpulzus injektálunk a 14 vezetékbe. Az így keletkezett túlnyomás a 13-b visszacsapószelepetlezárja, és a 15 folyadékot egymástól elválasztott 15-a és 15-b adagokban továbbítja. A 12 tartály ismételt nyomás alá helyezésekor a 13-c visszacsapószelep zárása akadályozza meg azt, hogy a 14 vezetékből folyadék a 4/a töltő-lefuvatószelephez, és azon át a szabadba juthasson. A 6.sz. ábrán vezérmű esetében az 1 tápvezeték nyomás alá helyezésekor — mivel az összes útszelepek nyugalmi helyzetben vannak (az ábrán a jobb oldali áramutak), a tápnyomás a 21 és 21-a 3/2 útú szelepeken ném tud áthaladni, a 22 és 23 kimenetek a 28 hangtompítókra kapcsolva „lefúvató“ helyzetben vannak. Ha a 3/2 útú szelepek egyikét átváltjuk (az erre szolgáló eszközt vaçy megoldást az ábrán nem tüntettük fel), akkor az ennek megfelelő kimenet tápnyomás alá kerül. Hasonló eredmény következik be akkor is, ha a 22 vagy 23 kimeneti pontot kívülről helyezzük tápnyomás alá. Példaszerűen választva azt az esetet, amikor a 23 kimenet kerül tápnyomás alá, a 25 vezeték útján nyomás alá kerül a 16 visszacsapószelep, valamint a 17 fojtás bemeneti pontja, a 19 3/2 útú szelepen és a 27 vezetéken keresztül a 20 3/2 útú szelep működtető berendezése, a 20 3/2 dtú szelep kimenetén „0“ jelszint keletkezik, miértis a 21 3/2 útú szelep nyugalmi helyzetben marad, és a 22 kimeneten nincs jel. A 17 fojtáson keresztül töltődni kezd a 18 pneumatikus tároló, és feltöltődése után a l9 3/2 útú szelep vezérlőpontjára is logikai „1“ nyomásszint jut, amitől a 19 3/2 útú szelep átvált, a 20 3/2 útú szelep vezérlőpontjára logikai „O“ szint jut, a 21 3/2 útú szelep vezérlőpontján jel jelenik meg, és jel jelenik meg a 22 kimeneten is. Ha a kívülről érkezett tápnyomás (indítójel) megszűnt, akkor a 23 kimeneten nem lesz jel, mert a 21-a 3/2 útú szelep vezérlőjelet nem kap. De ebben a pillanatban nyomás alá kerül a 16-a visszacsapószelep és a 17-a fojtás bemeneté, és megkezdődik a 18-a pneumatikus tároló feltöltődése. Ha ez a tároló is feltöltődött, akkor a 19,20 és 21 3/2 útú szelepekkel teljesen analóg működő 19-a, 20-a és 2.1-a 3/2 útú szelepek a 21-a útszelep kimenetére kapcsolt 23 kimeneten produkálnak feszültséget. A 16 és 16-a visszacsapószelepek biztosítják a 18 és 18-a tárolók gyors leúrűlését, a 17 és 17-a fojtások változtatható volta pedig lehetővé teszi azt, hogy mind a két impulzusidőt egymástól függetlenül állítani tudjuk. A 22 és 23 kimeneteken pedig felváltva jelenik meg az impulzus, míg impulzusszünetben a kimeneti pontok a 28, illetve 28-a hangtompítókon keresztül „lefuvatási“ helyzetben vannak, — az atmoszférával vannak összekötve. Az 1 tápvezeték kikapcsolása valamennyi útszelep nyugalmi helyzetét, a 18 és 18-a tárolók gyors leűrülését, és a 22 és 23 kimeneti pontoknak az atmoszférával való összekötését eredményezik. Az indítójel képzésére alkalmazhatunk a 21 vagy 21-a 3/2 útú szelepeken kézi működtetőberendezést (indítógombot) is, ami az útszelep kézzel történő átváltozását teszi lehetővé. A 7.sz. ábrán ábrázolt, önmagában ismert töltő-lefúvató szelep javasolt kiviteli alakjánál a 33 csatlakozó furat a fentiekben ismertetett működésű vezérmű 22 vagy 23 kimeneteinek egyikére van kapcsolva. A 42 csatlakozó furat vagy közvetlenül az atmoszférával van összekötve, vagy az atmoszférához csatlakozó 10 5 <0 '5 20 25 30 35 40 4b 50 55 60 55 6
