193638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok és/vagy gőzök lökésszerű, szakaszos adagolására
193638 rájára csatlakozik annak kimenete, amelyre az 56-a kétmembrános pneumatikus elem első kamráját kapcsoljuk. A 16-a visszacsapószelep és a 17-a fojtás másik végpontja a 18-a pneumatikus tárolóra és az 55-a kétmembrános pneumatikus elem első kamrájára van kapcsolva. Az 56-a kétmembrános pneumatikus elem harmadik kamrájához kapcsolódik a kimenetét képező vezeték, erre támaszkodva kezdtük meg a vezérmű belső felépítésének ismertetését. Amennyiben a berendezés ezen kiviteli alakját egyoldali működésű pneumatikus berendezéshez kívánjuk használni, a 25 vezetékhez nem csatlakozik második 3/a erősítő, hanem ez a pont kifelé le van zárva. Kettős működésű berendezésnél az 59 és 60 elemekből álló erősítőből két darab készül, a 23 kimenethez csatlakozik második erősítő 60 négymembrános fúvókás pneumatikus elem hatodik kamrája. Az ismertetett pneumatikus elemek közül a 16 és 16-a visszacsapószelepek önmagukban ismertek. Az 55,55-a,56, 56-a kétmembrános pneumatikus elemek olyan, önmagukban ismert, egyenként öt kamrából álló elemek amelyeknek első és második, valamint negyedik és ötödik kamráját egymással mereven összekötött membránok választják el. A második és a negyedik kamra egy-egy, a membránokhoz csatlakozó szelepüléssel van ellátva, amelyeknek keresztmetszete fele a membránok keresztmetszetének, így az első és az utolsó kamra nyomásállapotától függően az elem a második vagy a negyedik kamrát köti össze a középső (harmadik) kamrához, amelyhez a kimenet csatlakozik. Az 59 hárommembrános fúvókás pneumatikus elem hét kamrából áll. Az első kamrát a másodiktól egy szabadon álló membrán választja el. A harmadik marából egy fúvóka nyúlik a második kamrába, amelyet az előbbi membrán elmozdulása esetén lezár. A harmadik kamrát a negyediktől, továbbá a hatodik kamrát a hetediktől egy-egy — egymással mereven összekötött — membrán választja el. A negyedik és a hatodik kamra fala egy-egy szelepülés, amelynek felülete felel a membrán keresztmetszeti területének. A hatodik kamrához csatlakozik a kimenet, amelyet a két összekötött membrán aszerint kapcsol össze a negyedik vagy a hatodik kamrával, hogy a membránok milyen irányban mozdultak el. Ezt az állapotot azonban a harmadik kamra nyomásállapota határozza meg, ami viszont a második kamrába vezető fővókára tekintettel az első kamra nyomásállapota által már meghatározott. Ez az elem tehát ellátja egy teljesítményerősítő egyenesrelé feladatát de úgy, hogy a működése az első kamra állapotának rögzítésével megszüntethető. A 60 négymembrános fúvókás pneumatikus elem nyolc kamrából áll. Alulról felfelé tekintve berendezése megegyezik az előzőekben ismertetett elem működésével, attól ab-7 ban különbözik, hogy a fúvóka feletti membrán felett egy ezzel mereven összekötött további membránja és egy további kamrája van. E két membrán hasznos keresztmetszeti területe nem egyezik meg egymással, hanem a felső membráné a kétszerese az alatta lévőnek, így első kamráját egy nagy membrán zárja le, második kamráját egy fele akkora membrán, és a két membrán mereven össze van kötve. Ez a két membrán áll — az alsó membrán útján — szemben a fuvókával, amely a negyedik kamrából a harmadik kamra felé irányul. A negyedik kamrát zárja le alulról ismét egy membrán, amely az ötödik kamrából csatlakozó, a membrán felének megfelelő keresztmetszetű szelepüléssel érinkezhet. Hasonló, de fordított az elrendezés a hetedik és a nyolcadik kamra között, és a nyolcadik kamrát elölről határoló membrán van mereven összekötve a negyedik kamrát az ötödiktől elválasztó membránnal. A kimenet teftát a hatodik kamrához csatlakozik, amelyet a membránok vagy az ötödik, vagy a hetedik kamra terével kötnek össze. Ez az elem tehát az 59 hárommembrános fúvókás pneumatikus elemmel azonos elrendezésű, azzal a különbséggel, hogy a felső két membránja és fúvókája segítségével itt a működtetést két különböző nyomás összege vagy különbsége is végezheti, ezen felül lényegesen kisebb vezérlőnyomással sokkal nagyobb üzemnyomások kapcsolhatók, mert a membránátmérő méretei miatt az egyensúlyviszonyok a kivánalmaknak megfelelően állíthatók be. Ilyen membrános pneumatikus elemek a kereskedelemben beszerezhetők (pl. a Regelwerk, Dresden „DRELOBA“ elemei), amelyeknek katalógusain a működés megértését elősegíti' ábrázolási módokat alkalmaznak, — ezeket az ábrázolási módokat használtuk ;el a jelen ábrán. A fentieknek megfelelően szerkesztett berendezés üzembehelyezése az 1 tápvezeték bekapcsolásával történik. Az l.sz. ábrán feltüntetett kapcsolási elrendezés esetében a tápnyomás alá helyezést követően a 2 vezérmű beállítható ütemben ad vezérlőjelet a 3 erősítőnek, két vezérlőjel között ugyancsak beállítható ideig tart a jelszünet. A 3 erősítő akkor, ha a 2 vezérműtől vezérlőjelet ad, működteti vagy az 5 munkahengert, vagy a 4 töltő-lefúvató szelepet, és ezen keresztül a munkahengert. A 2 vezérmű jelszünetében a 4 töltő-lefúvató szelep „lefúvató“ üzemmódba kerül, mire az 5 munkahenger a rugó hatására nyugalmi helyzetét foglalja el. A 2.sz. ábrán kettős működésű kapcsolási elrendezés esetén a 2 vezérmű felváltva a 3/a, illetve a 3/b erősítőknek ad vezérlőjelet. A jelek időtartama egymástól függetlenül beállítható. Ennek megfelelően az 5 munkahenger vagy közvetlenül, vagy a 4 töltő-le- Fuvatószelepeken keresztül felváltva egyik, 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
