193638. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok és/vagy gőzök lökésszerű, szakaszos adagolására

193638 látva a inendes 33 csatlakozó furattal, amely a 34 és 35 üregeknek megfelelően kiszélesedik, majd kúpos alakot vesz fel. A 30 középső ház ugyancsak kúpos üreg­gel kezdődik, a 41 belső térben folytatódik, amelyhez a menetes 42 csatlakozó furat tarto­zik. A 41 belső tér alul kiszélesedik, és hozzá az 52 menettel a 40 betét erősíthető. A 29 felső-, és 30 középső ház között van elhelyezve a 32 membrán, amelynek közepén a hossztengely irányában a 39 rudazat halad át. Az erre vágott menetek segítségével van felerősítve a 39 rudazatra a 36 alátét, a 32 membrán alatt pedig a 38 rugótányér, amelyeket a 32 membránnal csavar szorít össze. így a 32 membrán felett a 33 csatlakozó furattal összefüggő 53 membrán feletti tér keletkezik. A 40 betét egyrészt tartalmazza a 37 csa­varrugó megtámasztására szolgáló alkatré­szeket, amelyek célszerűen csillagalakban elhelyezett karok, amelyek kis keresztmetszet­­szűkületet okoznak, másrészt a 43 szelepülést, amely a 44 tányérszeleppel tömören zár. A 44 tányérszelep a 45 alátétkarikákkal, és a 46 tányérszeleppel együtt van csavarral — a 39 rudazat alsó részére erősítve. A 31 alsó házhoz a 47 menettel ellátott 51 csatlakozófurat vezet, amelyben — cél­szerűen ugyancsak a 47 menettel, a 48 szele­pülést magán viselő 54 beté.t helyezhető el felülről. A 48 szelepülés a 46 tányérszelep­pel képez zárószerelvényt, amelynek nyitott állapotában az 51 csatlakozó furat a menetes 50 csatlakozó furattal van összekötve, még­pedig nagy keresztmetszetű nyílással. A rajzon a 32 membránt, és a 39 ruda­­zatot összes rajta lévő szerelvényeivel olyan helyzetben ábrázoltuk, amelyet azok a 37 csavarrugó miatt soha nem tudnak nyugalmi helyzetként elfoglalni, ez a rajzon feltüntetett helyzet átkapcsolás közbeni pillanatnyi helyzet lehet csupán, stabil helyzetben ugyanis a két tányérszelep közül valamelyik mindig zárt állapotban van. A 44 és 46 tányérszelepek zárófelülete természetesen megfelelő rugal­mas tömítőanyaggal vannak bevonva. A szelep bekötésénél a 33 csatlakozó furat­hoz a vezérműtől érkező vezetéket, az 50 csatlakozó furathoz a működtetett pneuma­tikus berendezést, az 51 csatlakozó furathoz — célszerűen visszacsapószelepen keresztül — a tápvezetéket, a 42 csatlakozó furathoz az atmoszférát (hangtompítót), illetve az ehhez menő vezetéket kell csatlakoztatni. A 8.sz. ábrán a találmány szerinti beren­dezés membrános pneumatikus elemekkel megvalósított kiviteli alakját ábrázoltuk, a membrános elemek szerkezeti kialakítására utaló ábrajelek alkalmazásával, egyoldali működtetéssel, mindössze feltüntetve a kétol­dali működtetés szükségessége esetén meg­kétszerezendő alkatrészeket. Ezen az ábrán — a 3,4 és 5, ábrához hasonlóan — maga­5 sabb működtetési nyomást feltételeztünk, és alacsony nyomást a vezérmű működtetésé­hez. Ez a kiviteli alak az 1 tápvezetéken keresztül van az energiaforrásra kapcsolva. A vastagabb vonallal ábrázolt 26 vezeték­ben tehát ez a magasabb tápnyomás ural­kodik. Az 57 nyomáscsökkentő állítja elő a vezérmű működtetésére szolgáló alacso­nyabb nyomást, amely a 26-a, és az ehhez csatlakozó többi, az ábrán vékony vonal­lal ábrázolt vezetékekben (pl. 24, 25, stb.) áramlik. Erre a tápfeszültségre van kapcsolva az 56 és 56-a kétmembrános pneumatikus elemek második kamrája, a 3 erősítőben lévő 59 hárommembrános fúvókás pneumatikus elem második kamrája, valamint — a 61 foj­táson keresztül — az 59 hárommembrános fúvókás pneumatikus elem második, harma­dik, és negyedik kamrája. Az 59 hárommem­brános fúvókás pneumatikus elem első kam­rájára az 58 kezelőszerv van kapcsolva, amellyel a vezérmű működését szüneteltet­ni, vagy időlegesen megszüntetni vagyunk képesek (ez lehet távkapcsoló, tartályszint­szabályzó, túlfolyás-érzékelő, munkavédelmi védőberendezés, stb.) természetesen megfelelő beavatkozószerv segítségével. Az 1 tápvezetékre van kapcsolva közvet­lenül a 60 négymembrános fúvókás pneuma­tikus elem hetedik és nyolcadik kamrája, míg a 62 fojtáson keresztül ide csatlakozik ezen elem negyedik kamrája is. Az atmoszférával van összekötve az 55 és 55-a kétmembrános pneumatikus elem negyedik kamrája, az 56 és 56-a kétmembrá­nos pneumatikus elem negyedik és ötödik kamrája, az 59 hárommembrános fúvókás pneumatikus elem második, hatodik, és hete­dik kamrája, valamint a 60 négymembrános fúvókás pneumatikus elem harmadik és ötö­dik kamrája. Ez utóbbi elem hatodik kamrá­jához csatlakozik a 22 kimenet. Az 56-a kétmembrános pneumatikus elem harmadik kamrájához csatlakozik a 25 veze­ték, amelyre van csatolva kettős működtetésű vezérmű esetén a 3/a (második), erősítő, valamint — egymással párhuzamosan — a 16 visszacsapószelep és a 17 fojtás, és az 55 kétmembrános pneumatikus elem második kamrája. A 16 visszacsapószelep és a 17 fojtás kimenete a 18 pneumatikus tárolóra, és az 55 kétmembrános pneumatikus elem első kamrájára van kapcsolva. Az 55 két­membrános pneumatikus elem harmadik kam­rájához csatlakozik annak kimenete, amely­re az 56 kétmembrános pneumatikus elem első kamráját kapcsoljuk. Ennek is harma­dik kamrájához kapcsolódik a kimenetét ké­pező vezeték, amelyre a 3 erősítő 59 három­­membrános fúvókás pneumatikus elemének negyedik kamrája, valamint — egymással párhuzamosan — a 16-a visszacsapószelep és a 17-a fojtás, az 55-a kétmembrános pneu­matikus elem második kamrája. Az 55-a két­membrános pneumatikus elem harmadik kam­6 5 10 15 20 25 30 35 40 ú5 50 55 50 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom