193617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(dialkoxi-metil)-3,3-dialkoxi-propán-nitril-származékok előállítására

közülük az n-butil-alkohol. Ezeket az alkoho­lokat egy súlyrész 2-(hidroxi-metilén)-3,3- -dialkoxi-propánnitril-alkálifém-sóra vonat­koztatva jellemzően 3—200, előnyösen 5— 100 tömegrész mennyiségben alkalmazzuk, mivel túl kis mennyiségű alkohol alkalmazá­sa esetén a reakció mértéke nem kielégítő, így a kívánt termék mennyisége csökken, túl nagy alkoholmennyiség használata pedig nem gazdaságos, bár az alkohol bármely mér­tékű feleslege sem hat károsan a reakcióra. A reakciót légköri vagy csökkentett nyo­máson,0— 120°C-on 1 — lOóra alatt játszatjuk le, a reakció során a keletkező vizet az alkal­mazott rövidszénláncu alkohollal képzett azeotróp elegye formájában desztilláljuk ki a reakcióelegyből. Abban az esetben, ha a reakció során a vizet nem távol itju k el, a kí­vánt termék hozama igen alacsony lesz. A (II) általános képletű vegyületek elő­állításakor oldószer használata nem feltét­lenül szükséges. Olyan inert oldószerrel azon­ban, amely tercier azeotróp elegyet képez vízzel és rövidszénláncu alkohollal, elősegít­hetjük a reakció során keletkező víz azeo­tróp elegÿként való kidesztillálását a reakció­elegyből. Ilyen célra alkalmas oldószerek a szénhidrogének, például a benzol, toluol, hexán, heptán és ciklohexán és a halogenézett szénhidrogének, például a szén-tetraklorid, metilén-klorid, etilén-diklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén. Az előbbiekben ismertetett eljárás termé­keként kapott (II) általános képletű 2- (alk­­oxi-metilén) -3,3-dialkoxi-propánnitrilek köny­­nyen kinyerhetők a reakcióelegyből és tetszés szerint választott eljárással vagy eljárások­kal — például szűréssel, semlegesítéssel, extrahálással, desztillálással vagy más eljá­rásokkal — tisztíthatóak. Az (I) általános képletű vegyület könnyen előállítható (II) általános képletű 2-(alkoxi­­-metilén) -3,3-dialkoxi-propánnitrilt megfelelő alifás alkohollal, a bevinni kívánt alkoxicso­­portnak megfelelő alkálifém-alkoholát jelen­létében, 0—150°C-on, 0,1 . 24 órán át reagál­­tatva. Alkoholként használható a reakcióban például metil-alkohol, etil-alkohol, propil­­-alkohol, butil-alkohol, stb. Az alkalmazandó alkohol mennyisége 10—500 mól 1 mól (II) általános képletű 2- - (alkoxi-metilén) -3,3-dialkoxi-propánnitrilre számítva. Az alkoholátban alkálifémként nátrium, kálium, stb. lehet jelen. Az alkalmazandó alkoholát mennyisége 0,05—5 mól 1 mól (II) általános képletű kiindulási vegyületre számítva. Továbbá, az előzőekben szerepelt reakció végrehajtható inert oldószerben is, például olyan éterkötést tartalmazó oldó­szerben, mint a tetrahidrofurán, dioxán, di­­metoxi-etán, dietil-éter és diizopropil-éter és olyan szénhidrogénekben, mint a benzol, to­luol, xilol, hexán és heptán. 3 Az így nyert (I) általános képletű ve­gyület könnyen elkülöníthető a reakcióelegy­ből semlegesítés, szűrés, extrahálás, bepár­­lás, desztillálás vagy más eljárások vala­melyikével, ezek közül tetszés szerint vá­lasztva. A találmány szerinti eljárással nyert (I) általános képletű propánnitrilszármazékokat a (III) általános képletű amidinszármazékok­­kal reagáltatva nyerjük a (IV) általános kép­letű pirimidin-származékokat. A (III) általános képletű amidinszárma­­zék lehet például formamidin, acetamidin vagy benzamidin. Mivel ezek az amidinek bomlékony vegyületek, előnyös valamilyen szervetlen savval, például hidrogén-kloriddal, kénsavval, salétromsavval vagy szerves sav­val, például ecetsavval alkotott sójuk alkal­mazása, amelyből a szabad amidint a reakció­­elegyben szabadítjuk fel. Szabad amidinnek a reakcióelegyben való nyerésére alkalmas bázisként említhetjük a nátrium-alkoholáto­­kat, alkálifém-hidroxidokat, alkálifém-karbo­nátokat, alkálifém-hi drogén-karbonátokat, az erősen bázikus ioncserélő gyantákat és hasonlókat. Az amid nsókat 0,5—10 mól, elő­nyösen I—5 mól mennyiségben alkalmaz­zuk 1 mól (I) általános képletű propánnitril­­re számítva. Az előzőekben említett bázist a semlegesítéshez szükséges mennyiségben használjuk. A reagáltatást oldószer jelenléte nélkül vagy a reakció szempontjából közömbös ol­dószerben végezhetjük. Oldószerként legelő­nyösebben alifás alkoholt, például metil-alko­­holt, etil-alkoholt, propil-alkoholt vagy butil­­-alkoholt használhatunk. Alkalmasak azonban az éterkötést tartalmazó oldószerek, például a dioxán, tetrahidrofurán, dimetoxi-etán, dietil­­-éter, diizopropil-éter és dibutil-éter; az aro­más szénhidrogének például a benzol, toluol és xilol; a halogénezett szénhidrogének például a metilén-klorid, kloroform, szén­­-tetraklorid és 1,2-diklór-etán; a nitrilcso­­portot tartalmazó oldószerek, például az ace­­tonitril, propionitril és benzonitril és hason­lók is. Ezeket az oldószereket 0,5—20 tö­megrész arányban alkalmazzuk egy tömeg­rész (I) általános képletű vegyületre szá­mítva, keverékük alkalmazása esetén azok együttes mennyiségét vesszük figyelembe. A reakciót 0—150°C hőmérsékleten, nor­mál légköri nyomáson vagy túlnyomáson játszatjuk le 0,1—24 óra alatt. A reagál­­tatás szakaszos és folyamatos- rendszerben is végezhető. A kívánt termék könnyen el­különíthető a reakcióelegyből, tetszés szerint választva a szűrés, bepárlás, extrahálás, átkristályosítás és egyéb eljárások valamelyi­két. A (IV) általános képletű 4-amino-5- - (dialkoxi-metil ) -pirimid in-származékok elő­állítására szolgáló találmány szerinti eljárás egyszerűbb az ismert eljárásoknál. A találmány szerinti eljárással nyert (IV) általános képletű 4-amino-5-(dialkoxi-4 3 193617 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom