193617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(dialkoxi-metil)-3,3-dialkoxi-propán-nitril-származékok előállítására
közülük az n-butil-alkohol. Ezeket az alkoholokat egy súlyrész 2-(hidroxi-metilén)-3,3- -dialkoxi-propánnitril-alkálifém-sóra vonatkoztatva jellemzően 3—200, előnyösen 5— 100 tömegrész mennyiségben alkalmazzuk, mivel túl kis mennyiségű alkohol alkalmazása esetén a reakció mértéke nem kielégítő, így a kívánt termék mennyisége csökken, túl nagy alkoholmennyiség használata pedig nem gazdaságos, bár az alkohol bármely mértékű feleslege sem hat károsan a reakcióra. A reakciót légköri vagy csökkentett nyomáson,0— 120°C-on 1 — lOóra alatt játszatjuk le, a reakció során a keletkező vizet az alkalmazott rövidszénláncu alkohollal képzett azeotróp elegye formájában desztilláljuk ki a reakcióelegyből. Abban az esetben, ha a reakció során a vizet nem távol itju k el, a kívánt termék hozama igen alacsony lesz. A (II) általános képletű vegyületek előállításakor oldószer használata nem feltétlenül szükséges. Olyan inert oldószerrel azonban, amely tercier azeotróp elegyet képez vízzel és rövidszénláncu alkohollal, elősegíthetjük a reakció során keletkező víz azeotróp elegÿként való kidesztillálását a reakcióelegyből. Ilyen célra alkalmas oldószerek a szénhidrogének, például a benzol, toluol, hexán, heptán és ciklohexán és a halogenézett szénhidrogének, például a szén-tetraklorid, metilén-klorid, etilén-diklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén. Az előbbiekben ismertetett eljárás termékeként kapott (II) általános képletű 2- (alkoxi-metilén) -3,3-dialkoxi-propánnitrilek könynyen kinyerhetők a reakcióelegyből és tetszés szerint választott eljárással vagy eljárásokkal — például szűréssel, semlegesítéssel, extrahálással, desztillálással vagy más eljárásokkal — tisztíthatóak. Az (I) általános képletű vegyület könnyen előállítható (II) általános képletű 2-(alkoxi-metilén) -3,3-dialkoxi-propánnitrilt megfelelő alifás alkohollal, a bevinni kívánt alkoxicsoportnak megfelelő alkálifém-alkoholát jelenlétében, 0—150°C-on, 0,1 . 24 órán át reagáltatva. Alkoholként használható a reakcióban például metil-alkohol, etil-alkohol, propil-alkohol, butil-alkohol, stb. Az alkalmazandó alkohol mennyisége 10—500 mól 1 mól (II) általános képletű 2- - (alkoxi-metilén) -3,3-dialkoxi-propánnitrilre számítva. Az alkoholátban alkálifémként nátrium, kálium, stb. lehet jelen. Az alkalmazandó alkoholát mennyisége 0,05—5 mól 1 mól (II) általános képletű kiindulási vegyületre számítva. Továbbá, az előzőekben szerepelt reakció végrehajtható inert oldószerben is, például olyan éterkötést tartalmazó oldószerben, mint a tetrahidrofurán, dioxán, dimetoxi-etán, dietil-éter és diizopropil-éter és olyan szénhidrogénekben, mint a benzol, toluol, xilol, hexán és heptán. 3 Az így nyert (I) általános képletű vegyület könnyen elkülöníthető a reakcióelegyből semlegesítés, szűrés, extrahálás, bepárlás, desztillálás vagy más eljárások valamelyikével, ezek közül tetszés szerint választva. A találmány szerinti eljárással nyert (I) általános képletű propánnitrilszármazékokat a (III) általános képletű amidinszármazékokkal reagáltatva nyerjük a (IV) általános képletű pirimidin-származékokat. A (III) általános képletű amidinszármazék lehet például formamidin, acetamidin vagy benzamidin. Mivel ezek az amidinek bomlékony vegyületek, előnyös valamilyen szervetlen savval, például hidrogén-kloriddal, kénsavval, salétromsavval vagy szerves savval, például ecetsavval alkotott sójuk alkalmazása, amelyből a szabad amidint a reakcióelegyben szabadítjuk fel. Szabad amidinnek a reakcióelegyben való nyerésére alkalmas bázisként említhetjük a nátrium-alkoholátokat, alkálifém-hidroxidokat, alkálifém-karbonátokat, alkálifém-hi drogén-karbonátokat, az erősen bázikus ioncserélő gyantákat és hasonlókat. Az amid nsókat 0,5—10 mól, előnyösen I—5 mól mennyiségben alkalmazzuk 1 mól (I) általános képletű propánnitrilre számítva. Az előzőekben említett bázist a semlegesítéshez szükséges mennyiségben használjuk. A reagáltatást oldószer jelenléte nélkül vagy a reakció szempontjából közömbös oldószerben végezhetjük. Oldószerként legelőnyösebben alifás alkoholt, például metil-alkoholt, etil-alkoholt, propil-alkoholt vagy butil-alkoholt használhatunk. Alkalmasak azonban az éterkötést tartalmazó oldószerek, például a dioxán, tetrahidrofurán, dimetoxi-etán, dietil-éter, diizopropil-éter és dibutil-éter; az aromás szénhidrogének például a benzol, toluol és xilol; a halogénezett szénhidrogének például a metilén-klorid, kloroform, szén-tetraklorid és 1,2-diklór-etán; a nitrilcsoportot tartalmazó oldószerek, például az acetonitril, propionitril és benzonitril és hasonlók is. Ezeket az oldószereket 0,5—20 tömegrész arányban alkalmazzuk egy tömegrész (I) általános képletű vegyületre számítva, keverékük alkalmazása esetén azok együttes mennyiségét vesszük figyelembe. A reakciót 0—150°C hőmérsékleten, normál légköri nyomáson vagy túlnyomáson játszatjuk le 0,1—24 óra alatt. A reagáltatás szakaszos és folyamatos- rendszerben is végezhető. A kívánt termék könnyen elkülöníthető a reakcióelegyből, tetszés szerint választva a szűrés, bepárlás, extrahálás, átkristályosítás és egyéb eljárások valamelyikét. A (IV) általános képletű 4-amino-5- - (dialkoxi-metil ) -pirimid in-származékok előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás egyszerűbb az ismert eljárásoknál. A találmány szerinti eljárással nyert (IV) általános képletű 4-amino-5-(dialkoxi-4 3 193617 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
