193592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidro-karbazolon-származékok előállítására

A találmány tárgya eljárás heterociklu­sos vegyületeket tartalmazó gyógyászati ké­szítmények és az új hatóanyagok előállítá­sára. A találmány közelebbről 5-hidroxi-tripta­­min (5-HT) receptorokra ható vegyületekre vonatkozik. Az 5-HT — mely a szervezeten belül a kör­nyéki idegekben és a vérlemezekben nagy mennyiségben fordul elő — az emberben az afferens idegvégződéseken lévő 5-HT recep­torokra kifejtett hatás révén fájdalmat okoz. Kimutatták, hogy azok a vegyületek, ame­lyek az 5-HT neuronális hatásait antagoni­­zálják fájdalomcsillapító hatással rendelkez­nek, így például a migrénes fájdalmat eny­hítik. Ugyanilyen 5-HT-receptor hatás révén az 5-HT a patkány elkülönített vágusz-prepa­­rátum depolarizációját okozza; e hatás gát­lása ugyanakkor összefüggésben van az in vivo fájdalomcsillapító hatással. Az 5-HT a központi idegrendszer idegpá­lyáinak számos helyén fordul elő, se — 5-HT-t tartalmazó — pályák rendellenességei a vi­selkedési — például kedélyállapot, pszicho­­motoros aktivitás, étvágy és emlékezés — ál­lapotot változtatják meg. Minthogy az elsőd­leges afferens végződésekben előforduló úgy­nevezett neuronális 5-HT-receptorok azonos típusúak a központi idegrendszerben levő receptorokkal, feltételezik, hogy azok a ve­gyületek, amelyek az 5-HT neuronális hatá­sait antagonizálják, alkalmasak lehetnek egyéb állapotok, például schisophrenia, el­hízás, szorongás és mániákus állapotok ke­zelésére is. Az említett állapotok ismert kezelésmód­jai több okból is hátrányosak. így például is­meretes, hogy a migrén kezelésére alkalmazott érszűkítő ergotamine nem szelektív és a test­ben mindenütt a véredények szűkületét okozza, így tehát az ergotamine nem kívánt és po­tenciálisan veszélyes mellékhatásokkal ren­delkezik. A migrént kezelik továbbá fájda­lomcsillapítóval — így például aszpirinnel vagy paracetamollal — rendszerint antieme­­tikummal — így például metaclopramide­­del — kombinálva, azonban ez a kezelési mód is csak korlátozott értékű. A pszichotikus rendellenességek — így például schizophrenia — kezelésére ismert kezelési módok alkalmazásakor komoly mel­lékhatásokkal — például extrapiramidális hatásokkal — kell számolni. Ily módon szükség van olyan biztonsá­gos és hatásos gyógyszerre, mely az 5-HT-t tartalmazó pályák rendellenességeiből eredő kórképek — például migrén vagy ps'zichoti­­kus — így például schizophrenia — állapo­tok — kezelésére alkalmas. Ügy gondoljuk, hogy az a vegyület, mely a neuronális 5-HT receptorok jelentős és szelektív antagonistá­­ja, a fenti követelményeknek is eleget tesz. Azt találtuk, hogy a 3-imidazolil-metil-tet­­rahidro-karbazolon-származékok egy bizo- 2 1 nyos vegyületcsoportja jelentős és szelektív antagonistái a neuronális 5-HT-receptorok­­nak. A találmány közelebbről olyan (I) álta­lános képMű tetrahidro-karbazolon-származé kok előállítására vonatkozik, ahol a képlet­ben R1 jelentése hidrogénatom, 1 —10 szénatomos alkil-, 3—7 szénatomos cikloalkil-, 3—6 szénatomos alkenil-, fenil- vagy fenil-( 1—3 szénatomos) -alkil-csoport, R2, R3 és R4 egyikének jelentése hidrogénatom vagy 1—6 szénatomos alkil-, 3—7 szénatomos cikloalkil-, 2—6 szén­atomos alkenil- vagy fenil-(1—3 szénatomos)-alkil-csoport; és a másik két csoport — mely azonos vagy különböző lehet — hidrogén­­atomot vagy 1—6 szénatomos alkilcsoportot jelent. A találmány továbbá e vegyületek gyó­­gyászatilag elfogadható sóinak és szolvát­­jainak — így például hidrátjainak — előállí­tására is vonatkozik. Abban az esetben, ha R1 jelentése 3—6 szénatomos alkenilcsoport, a kettős kötés nem kapcsolódhat közvetlenül a nitrogénatomhoz. Az (I) általános képletben alkilcsoport­­ként R1, R2, R3 és R4 egyenes vagy elágazó alkilcsoportot, így például metil-, etil-, propil-, prop-2-il-, butil-, but-2-il-, 2-metil-prop-2-il-, pentil-, pent-3-il- vagy hexilcsoportot jelent. Alkenilcsoport jelentése például propenil­­csoport. Fenil-(1—3 szénatomos)-alkil-csoport je­lentése például benzil-, fenetil- vagy 3-fenil­­-propil-csoport. Cikloalkilcsoport jelentése például ciklo­­pentil-, ciklohexil- vagy cikloheptilcsoport. A találmány szerinti tetrahidrokarbazolon­­-származékokban a 3-helyzetben lévő szén­atom aszimmetriás, és így R- vagy S-kon­­figurációjú lehet. A találmány mind az (I) általános képletű vegyületek egyedi izomer formáira, mind ezek különböző keverékeire, így például a racém formákra, is vonatkozik. Az (I) általános képletű indolszármazé­­kok gyógyászatilag elfogadható sói szerves vagy szervetlen savaddíciós sók, így például hidrokloridok, hidrobromidok, szulfátok, fosz­fátok, citrátok, fumarátok és maleátok. Szol­­vátokra például a hidrátokat nevezzük meg. Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R1 jelentése hidrogénatom vagy 1—6 szénatomos alkil-, 3—6 szénatomos cikloalkil- vagy 3—6 szén­atomos alkenilcsoport. Előnyösek továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek is, ahol a képletben az R2, R3 és R4 csoportok valamelyike 1—3 szén­atomos alkil-, 3—6 szénatomos cikloalkil - vagy 3—6 szénatomos alkenilcsoportot jelent és a másik két csoport — melyek azonos vagy különböző jelentésűek lehetnek — hidrogén­­atomot vagy 1—3 szénatomos alkilcsoportot jelentenek. 2 193592 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom