193585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok és makroorganizmusok sejtkultúráinak tenyésztésére alkalmas szilárd táptalajok előállítására
vizes nátrium-klorid oldatot, Ringer-Locke-, Earl-, Hanks-féle oldatot (összetételüket lásd: D. Pol: „Sejt- és szövetkultúrák", Medgiz kiadó, 1963, 96. old.), ill. 5%-os vizes glükózoldatot és folyékony tápközegként Hottinger-féle tripszin emésztőoldatot, Marten-féle húsleves tápközeget (összetételüket lásd: J. A. Kozlov: „Tápközegek az orvosi mikrobiológiában", Medgiz kiadó, 1950, 51-52. és 63. oldal), hús-pepton-húsleves tápközeget, pepton-víz-oldatot, kazeinhidrolizátumot, sókeverékes- vagy 199-jelü tápközeget (összetételüket lásd: D. Pol: „Sejt- és szövetkultúrák", Medgiz kiadó, 1963, 103. oldal) alkalmazunk. Gonococcusok tenyésztése esetén a fiziológiás oldatban megduzzasztott poliakrilamid-gélt célszerűen folyékony tápközegben kezeljük, amely tápközeg inaktivált, sterilizált emberi vérszérum és emberi vérből nyert vérkészítmény, plazmol 1:1 arányú keveréke. Az ily módon előállított,szilárd táptalaj a gonococcus-kultúrák igen jó minőségű tenyésztését biztosítja, morfológiai, színezékkultúra és más biológiai tulajdonságai megtartása mellett. E szilárd táptalaj alkalmazásával növelhető a gonorrhea kimutatásának és bakteriológiai diagnosztizálhatóságának lehetősége, különösen annak krónikus és torpid (renyhe) lefutású formáinak esetében. E szilárd táptalaj előállítási ideje más, a gonococcusok tenyésztésére alkalmas, szilárd táptalajok (pl. aszcites hús-pepton-agar, Baily-agar (összetételét lásd J. A. Kozlov fentiekben idézett könyve, 63. old.), szérum-agar) előállítási idejéhez viszonyítva jelentősen rövidebb és számos igen költséges komponens alkalmazása kiküszöbölhető. A találmány szerinti, szilárd táptalajok felhasználási területének kiszélesítése érdekében a poliakrilamid-gélt a kopolimerizáció során két lapos csíkban is kialakíthatjuk. Ezek közül az egyiken üregeket képezünk ki koaxiális vagy sakktábla-szerű elrendezésben, majd ezeket a csíkokat itatjuk át 15,0—20,0 : :0,019—0,132 tömegarányban összekevert akrilamid és N,N’-metilén-bisz-akrilamid oldatokkal,és úgy hozzuk őket össze, hogy zárt üregek alakuljanak ki a mikroorganizmusok és sejtkultúrák tenyésztése számára. Az egymásra nelyezett csíkokat addig tartjuk így, amíg egységes blokk alakul ki, majd olyan részekre választjuk szét, amelyek mindegyike legalább egy üreget foglal magába. Az így kapott darabokat fiziológiás oldatban duzzasztjuk, majd folyékony tápközeggel kezeljük. Az ily módon előállított, zárt üregeket tartalmazó darabok mint diffúziós kamrák működnek, és a poliakrilamid-gél előnyös tulajdonságainak következtében jó szilárdságot, elasztikusságot és hőállóságot mutatnak. Könnyen reprodukálhatók, hosszú ideig tárolhatók, sterilizálhatok. Ez a diffúziós kamra formájában előállított,szilárd táptalaj széles3 körűen alkalmazható in vivo és in vitro felhasználás során egyaránt, és valamely organizmusba, például állatok hasüregébe való transzplantációjuk során atraumatikusak. Az organizmus számára inertek, amely tény a kamraüregbe bevitt objektumok és a különböző környezeti faktorok kölcsönhatásának vizsgálata során igen nagy fontosságú. A poliakrilamid-gél előnyös tulajdonságai, nak következtében a belőle előállított diffúziós kamrák igen jó diffúziós tulajdonságokat mutatnak, amely lehetővé teszi, hogy a kamrák üregében elhelyezett vizsgálandó sejtkultúrához a szükséges táp- és egyéb anyagok eljussanak, és otKa kívánt hatásukat kifejtsék. További előnye ezen objektumoknak, hogy transzparensek, így a vizsgálandó sejtkultúrák, ill. mikroorganizmusok mikroszkopikus úton megfigyelhetők. Mikroorganizmusok tenyésztésére alkalmas, szilárd táptalajt a következőképpen készítünk. Először elkészítjük a reakciókeveréket, amely a kiindulási monomereket fiziológiás oldatban tartalmazza, és amelyben az akrilamid és N.N’-metilén-bisz-akrilamid tömegaránya 15,0—20,0 : 0,019—0,132. Fiziológiás oldatként a monomerkeverékhez 4:1—7, ill. I tömegarányban 0,85%-os vagy 0,9%-os nátrium-klorid oldatot, 5%-os vizes glükóz oldatot, Ringer-Locke-, Hanksvagy Earl-oldatot alkalmazunk. A kiindulási monomerkeverék és a fiziológiás oldat egymáshoz viszonyított súlyarányát változtatva, különböző típusú poliakrilamid-géleket nyerünk. Ezek mindegyike az ismert géleknél elasztikusabb, feldolgozásuk egyszerűbb és igen jómínőségű táptalajt szolgáltatnak. A kiindulási monomerek kopolimerizációját végezhetjük melegítéssel vagy anélkül, ismert iniciátorok alkalmazása mellett. Az alkalmazott reaktor anyaga lehet üveg, fém, kerámia vagy műanyag. A kopolimerizációs reakció során a képződő poliakrilamid-gél felvesszi a reaktor alakját. A kopolimerizáció után a képződött poliakrilamid-gélt fiziológiás oldattal átmossuk, majd fiziológiás oldatban tömegének 2,8—4,5-szörösére duzzasztjuk, majd a kapott gélt folyékony táptalajjal kezeljük. Erre a célra alkalmazhatunk tripszin emésztési Hottinger-féle oldatot, Marten-húslevest, hús-pepton-husleves oldatot, pepton-víz oldatot, kazeinhidrolizátumot, sókeverékes és 199 jelű táptalajt. A találmány szerinti eljárás egy másik kiviteli alakjánál a fiziológiás oldattal átmosott poliakrilamid-gélt valamely fentemlített, folyékony tápközegben közvetlenül duzzasztjuk tömegének 2,5—3,5-szörösére, majd a megduzzadt poliakrilamid-gélt sterilizáljuk. Az így nyert szilárd tápközeg felhasználására kész és előnye, hogy a biomassza-kitermelés igen jó. Az alkalmazásra kerülő folyékony tápközeg összetétele a mikroorganizmusok konk4 3 193585 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
