193579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás leucin-származék és az ebből képzett gyógyszerkészítmény előállítására
1 193579 Találmányunk (1) képletű új leucin-származék és az e vegyületet tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására vonatkozik. Az (I) képletű vegyület a (2S,3S,5S)-5- [ (S ) -2-formamido-4-metil-valeriloxi] -2 - -hexil-3-hidro.xi-hexadekánsav-Iakton (a továbbiakban „tetrahidro-lipsztatin“ ). Az (I) képletű vegyület értékes farmakológiái tulajdonságokkal rendelkezik, különösen a pankreász-lipázt gátolja, és ezért elhízás és hiperlipémia gyógyítására vagy meg előzésére alkalmazható. Találmányunk az (1) képletű új vegyület és azt tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására, valamint az (I) képletű vegyületnek betegségek gyógyítására vagy megelőzésére történő felhasználására vonatkozik. A táplálékkal felvett zsírok (trigliceridek) emésztése a belekben a pankreász-lipáz segítségével történik. A pankreász-lipáz a trigliceridek primer észterkötéseit bontja és ennek eredményeként szabad zsírsavak és 2- -monogliceridek keletkeznek. Ezek a termékek újrafelszfvódnak és hasznosíthatók. A pankreász-lipáz gátlása részben megakadályozza a táplálékkal a szervezetbe bevitt zsírok megbontását és a fenti anyagok újrafelszívódását és hasznosítását; ezáltal a trigliceridek a szervezetet változatlan állapotban hagyják el. Az (I) képletű, új vegyületnek a pankreász -lipáz működését gátló hatását kísérleti úton igazoljuk oly módon, hogy a trioleinnek sertés pankreász-lipáz által történő megbontásával felszabadított olajsav mennyiségét titrimetriás úton meghatározzuk. A kísérlet során 1 millimól taurodezoxikolátot, 9 millimól taurodezoleátot, 0,1 millimól koleszterint, 1 millimól tojáslecitint, 15 mg/ml BSA-t, 2 millimól trisz-sósavat, 100 millimól nátrium-kloridot, 1 millimól kalcium-kioridot és a triolein-szubsztrátumot tartalmazó emulzióhoz hozzáadjuk az (I) képletű tesztvegyület etanolos vagy dimetil-szulfoxidos oldatát az emulzió térfogata 10%-ának megfelelő térfogatú oldat formájában) és a reakciót 100 pl (175 egység) sertés pankreász-lipáz hozzáadásával megindítjuk. A reakció alatt a pH-t nátrium-hidroxid-oldat hozzáadásával 8-as értéken tartjuk. A 10 perc alatt fogyott nátrium-hidroxid mennyiségéből kiszámítjuk az IC50 értéket. IC50 értéknek a 1 ipáz-aktivitást a maximális érték felének megfelelő mértékben gátló koncentrációt tekintjük. A fenti teszt szerint a tetrahidro-lipsztatin IC50 értéke 0,18 pg/ml. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint az (I) képletű tetrahidro-lipsztatint oly módon állíthatjuk elő, hogy a (II) képletű (2S,3S,5S,7Z,10Z)-5-[(S)-2-formamido-4- -metil-valeriloxi] -2-hexil-3-hidroxi-7,10-hexadekadiérjsav-laktont (a továbbiakban „lipsztatin“) hidrogénezzük. A (II) képletű lipsztatint oly módon állíthatjuk elő, hogy a Streptomyces toxytricini speciesnek a (II) képletű lipsztatin terme-2 lésé’e képes valamely mikroorganizmusát megfelelő szén- és nitrogénforrást, valamint szervetlen sókat tartalmazó,vizes tápközegen aercb körülmények között tenyésztjük, majd a termelt (II) képletű vegyületet a fermentléből elkülönítjük. A (II) képletű lipsztatin termelésére képes Streptomyceta törzseket különböző helyekről származó talajmintákból izolálhatunk. E törzsek példájaként spanyolországi Mallorca körzetéből származó talajmintából izolált Streptomyces sp 85—13 laboratóriumi jelzéssel ellátott és a CBS, Baarn (Hollandia) intézmény által Streptomyces toxytricini néven azonosított (Preobrazsnezskaja és Svesnyikova; lásd Bergey: Manual of Determinative Bacteriology, 8. kiadás, 811. oldal) mikroorganizmust említjük meg. A mikroorganizmus új jelölése a következő: Streptomyces toxyctricini 85—13. A törzs liofilizált mintáját az Agricultural Research Culture Collection intézményben (Peoria, Illinois) NRRL 15443 számon deponáltuk. \ Streptomyces sp. 85—13 törzs azonosításának leírása a következő: Táptalajok: \z alkalmazott tápközegek összetételét az Int. J. Syst. Bacteriol. 1966, 16, 3; 313—321 irodalmi helyen írták le. Nonomura diagramm Nonomura az International Streptomyces Project (ISP) eredményeit használta fel a Streptomyces fajok azonosítására (J. Ferment. Technoi. 1974, 52, 2). Színek \ légmicélium színeinek neveit és kódszámait Tesner és Backus: „System of color wheels for streptomycetes taxonomy“ művéből vetiük. A telepek hátoldalainak színei Prauser H. szelekciójából (Baumann: „Farbtonkarte Atlas I.c. műve alapján) származnak. Módszerek Az ISP módszerek szerint járunk el (lásd Int. J. Syst. Bacteriol. 1966, 16, 3; 313—340). 1. Agar-tenyészetek, 16 nap után, 28°C-on ( kettősmeghatározás ) a) Zabíiszt-agar Növekedés: nagyon jó. Telepek: vékony, kiszélesedő. Légmicélium: bársonyos, rózsaszín-barna (Light brown 57). Telepek hátoldala: sárgás (Pr. Coo-3-m) széles bíborszű^ke szegélyekkel (Pr. Oc-6-c). Oldható pigment: jelentéktelen. b) Keményítő-só-agar Növekedés: jó. Telepek: vékony, kiszélesedő. Légmicélium: bársonyos, rózsaszín-barna (Light brown 57) fehér szektorral. A telepek hátoldala: sötét szalmaszínű (Pr. COO (Cr)5a), a szegélyek és más zónák rózsaszínűek (Pr. Oc-5-b) egyes sötét-vörösbarna portokkal (Pr. o-5-5(r)). Oldható pigment: jelentéktelen. A keményítőbontó aktivitás nagyon kifejezett. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
