193540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 29-hidroxi-3,11-dimetil-2-nonakozanon előállítására

193540 1 A találmány tárgya eljárás a német csó­tány (Blattel la Germanica) hím egyedeire csalogató hatást kifejtő, (I) képletű 29-hidr­­oxi-3,1 l-dimetil-2-nonakozanon előállítására. A német csótány (B lattel la Germanica) a városi lakások kellemetlen élősködője. A régi, elhanyagolt, közművekkel teletűzdelt városi lakások ideális búvóhelyei a rovarfaj­nak. Rövid tenyészideje miatt az újonnan fertőzött helyeken a populáció felfutása na­gyon gyors. Ezért az új lakótelepeken is gyor­san megjelenik. A német csótány közvetlen kártétele is jelentős. Ezen túlmenően irtását esztétikai szempontok és vírusos fertőzések — amelyek­nek közvetítője lehet — megelőzése is indo­kolja. A német csótány elleni védekezést nagyon megnehezíti, hogy a rovarfaj nagyon ellen­álló, több rovarirtásra alkalmazott anyaggal szemben már rezisztenssé vált, az erősen mér­gező anyagok alkalmazása pedig lakott terü­leten rendkívül veszélyes. Másrészt, hatásos védekezést csak rendszeres, rövid időközön­ként megismételt rovarirtás hozhat, mert né­hány visszamaradt rovaregyed gyors szapo­rulata képes arra, hogy a területet rövid idő alatt ismét fertőzze. A fenti okok miatt előnyös a feromon csap­dák alkalmazása a német csótány ellen. A rovarfaj szexuális csalogatóanyagát tartal­mazó csapdák a magasabbrenduekre, így emberre is, veszélytelenek. Alkalmasak a ké­miai rovarirtás után visszamaradt rovar­­egyedek befogadására, ezáltal hatékonyan gátolják a rovarok ismételt elszaporodását. A német csótány szexferomonját szexuáli­san érett nőstényekből Nishida és munkatár­sai izolálták (Nishida, R., Futami, H. és Ishii, S.: Experientia 30, 978 (1974); Appl. Ént. Zoot.,10, 10/1975); Nishida, R., Sato, T. Kuwa­­hará, Y., Futami, H. és Ishii, S.: J. Chem. Ecol., 2, 449 (1976); Agr. Bioi. Chem., 40, 1407 (1976)). Megállapították, hogy a szexfero­­mon extraktum két komponenst, a (XI) képle­tű 3,11 -dimetil-2-nonakozanont és az (I) kép­letű 29-hidroxi-3,l l-dimetil-2-nonakozanont tartalmazza. Mindkét vegyület a német csó­tány hím egyedein jellegzetes szexferomon választ váltott ki. Az (I) képletű vegyület volt erősebb hatású. Később Móri és munkatársai (Móri, K. Suguro, T. és Masuda, S.: Tetrahed­ron 37, 1329 (1981) mindkét feromon mind a négy lehetséges optikai izomerjét szinteti­zálták. A természetes anyagokkal a (3S,11S)­­-konfigurációjú vegyületek egyeztek. Mind a négy-négy optikai izomer azonos erősségű szexuális csalogató hatást váltott ki. Az (I) képletű vegyületet Nishida és mun­katársai (Nishida, R., Sato, T., Kuwahara, Y., Futami, H. és Ishii, S.: Agr. Bioi. Chem., 40 (7), 1407 (1976)) 2-metil-acetecetsav-etil­­észterből állították elő. A szerzők az észterből káhum-tercbutiláttal képezett aniont 1,6 -di­­bróm-hexánnal reagáltatva etil-(8-bróm-2-ace^ til-2-metil-oktanoát)-ot állítottak elő, amit-hid-2 2 rogén-bromiddal hidrolizáltak, majd hevítés­sel dekarboxilezve 9-bróm-3-metii-2-nonanont kaptak. A vegyület karbonilcsoportját etilén­­-acetálként maszkírozták, majd az acetált acetecetészterből képezett anionnal reagál­­tatták. A kapott etil-(2-acetil-9-metil-10-oxo­­-undekanoát) etilén-acetálját lúgos közegben hidrolízálták, majd dekarboxilezés után a 3- -metil-2,1 l-dodekándion-2-etilén-acetálját kap­ták. A vegyületre az 1,18-dihidroxi-oktadekán­­ból négy lépésben nyerhető (18-tetrahidro-pi­­ranil-oxi)-oktadecil magnéziumbromidot ad­­dícionálták, majd a nyert 3,11-dimetil-l 1-hidr­­oxi-29- (tetrahidro-piranil-oxi) -2-nonakozanon etilén-acetálját savval hevítve dehidratálták, és a kapott 3,11 -dimetil-29-hidroxi-11-nona­­kozén-2-ont katalitikus hidrogénezéssel alakí­tották az (I) szerkezetű feromon-komponenssé Az (I) képletű vegyület szintézisében Burg­­stahler és mtsai (Burgstahler, A.W., Weigel, L.O., Sanders, M.E., Shaefer, C.G., Bell, W.J., Vuturo, S.B.: J. Org. Chem.: 42, 566 (1977)) 4-bróm-l-butanol-benzil-éterét reagáltatták lí­­tium-acetiliddel etilén-diamin jelenlétében. A nyert acetilénszármazék lítium-sóját felesleg­ben vett 1,12-dibróm-dodekánnal alkilezték. Az így kapott l-bróm-18-benziloxi-13-oktade­­cinből előállították a megfelelő foszfóniumsót, majd az ebből meiil-lítiummal képzett fosz­­foránt Wittig-reakcióban 9-bróm-2-nonanon­­nal kapcsolták. A kapott brómvegyülettel a 2-metil-acetecet-ész térből nátrium-hidriddel generált aniont alkilezték, majd katalitikus hidrogénezéssel a 3,1 l-dimetil-3-etoxi-karbortil­­-29-hidroxi-2-nonakozanont kapták. Ebből lú­gos közegben végrehajtott dekarboxilezéssel jutottak az (I) képletű vegyület diasztereomer elegyéhez. Az (I) képletű 29-hidroxi-3,l 1-dimetil-2- -nonakozanon előállításánál Burgstahler és munkatársai később (Burgstahler, A.W., San­ders, M.E., Shaefer, C.G. és Weigel, L.O.: Synthesis 1977, 405) továbbfejlesztették ezt a szintézist is. Szerzők az acetecetsav-benzil­­észtert tetrabutil-ammónium-hidrogénszulfát fázistranszfer katalizátor alkalmazásával me­­tilezték, majd a 2-metil-acetecetsav-benzil­­észtert a belőle nátrium-hidriddel képezett ani­onon keresztül az előzőekben leírt módon szin­tetizált 26- (benzil-oxi)-8-metil-hexakozén-21- -inil-bromiddal alkilezték. A kapott benzil-(2- -acetil-2,10-dimetil-28-benziloxi-10-oktakozén­­-23-inoát)-ot katalitikusán redukálták, majd a kapott 2-acetil-2,10-dimetil-28-hidroxi-oktako­­zánsavat hevítéssel dekarboxilezve alakították az (I) képletű feromon-komponenssé. Móri és munkatársai (Mori, K., Mosuda, S., Sugara, T.: Tetrahedron Letters, 1978, 3447; Tetrahedron, 37, 1329 (1981)) megol­dották mind a (XI), mind az (I) képletű fero­­mon-komponens lehetséges négy-négy szte­­reoizomerjének sztereokontrollált szintézisét. Ennek kulcslépése egy királis tozilát — a (X) képletű vegyület esetén az 5R-, ill. 5S-metil-tri­­kozanil-tozilát, az (I) képletű vegyületnél az 5R-, ill. 5S-metil-23-benziloxi-8-trikozinil-tozi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom