193540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 29-hidroxi-3,11-dimetil-2-nonakozanon előállítására

lát kapcsolása a 4R-, illetve 4S-metil-5-hexenil -bromidból képezett Grignard-reagenssel lí­­tium-réz-tetraklorid jelenlétében. Az egyik kapcsoló komponenst a 4R-metil­­-5-hexenil-bromidot 3R,7-dimetil-6,7-epoxi-1 - -heptén perjódsavas hasításával kapott alde­hid fémhidrides redukciójával nyert 4R-metil­­-5-hexanol tozilátján keresztül, lítium-bromid­­dal acetonban állították elő. Ennek antipódjá­­hoz a 7-fenil-4R-metil-hexánsav észterét króm(VI)-oxiddal oxidálták. A dikarbonsav félészter ezüst sójából Hunsdiecker-reakció­­ban a metil-(4S-metil-6-bróm-hexanoát) - ot nyerték. Ezt o-nitroseleno-fenollal reagáltat­­va, majd a szelenilcsoportot oxidativ úton eliminálva a metil-(4S-metil-5-hexanoát)-ot kapták, aminek lítium-alumíniumhidrides re­dukciója adta a kívánt 4S-metil-5 - hexenolt, amit ismert úton tozilátján keresztül alakí­tottak 4S-metil-5-hexenil-bromiddá. Az ily módon előállított 4R-, illetve 4S-me­­til-5-hexeniI-bromid mellett kapcsoló kompo­nensként az 5R-, illetve 5S-metil-23-benziloxi- 8-trikozinol tozilátját használták fel. Az „R" vegyület előállítására tetradekán-l,14-diolt a megfelelő monobenzil-éterré alakították. Eb­ből az alkoholból tozilátján keresztül lítium­­-bromiddal nyerték a 14-benziloxi-tetradeka­­nil-bromidot, majd ezt halogéncserével a megfelelő jódvegyületté alakították. Ezzel al­­kilezték az előzőekben már leírt módon előál­lított R-(—) -citronellil-jodidból nyert R-citro­­nellil-acetilént. Ezt ismert módon m-klór-per­­benzoesavval oxidálva, majd perjódsavval hasítva a 4R-metil-21-benziloxi-7-henejkozi­­nált nyerték. Ebből redukcióval, majd cianidos Iánchosszabbítással, végül ismét redukcióval jutottak a kívánt 5R-metil-23-benziloxi-8-tri­­kozinolhoz, amit ismert úton tozileztek. A megfelelő „S“ vegyület előállításához az előzőekben már leírt módon R-(-(-)-citron­­ellálból nyert 7-formil-5S-metil-heptil-acetát­­nál Wittig-reakcióval terminális kettőskötést alakítottak ki. Erre brómot addícionálva, majd eliminálva kapták a (7-hidroxi-3,S-metil-hep­­til)-acetilént, amit szintén a 14-benziloxi-tetra­­-dekanil-bromiddal alkileztek. Az acilcsoport eltávolítása után kapták a kívánt 5S-metil­­-23-benziloxi-trikoza-8-in-l-olt, illetve ebből ennek tozilátját. Az (I) képletü feromon négy sztereoizo­­merjének előállításához az 5R-, illetve 5S-me­­til-23-benziloxi-trikoza-8-in-l-ol tozilátját kap­csolták a 4R-, illetve 4S-metiI-5-hexenil-bro­­midból képzett Grignard-reagenssel. Mind az (1), mind a (XI) képletü vegyü­let esetében a természetes anyaggal a (3S,1 lS)-konfigurációjú szintetizált származé­kok bizonyultak azonosnak. A különböző szte­­reoizomerek biológiai aktivitásában a szerzők nem találtak lényeges különbséget. Az (I) szerkezetű feromon-komponens elő­állítására kidolgozott eljárások a költséges kiindulási anyagok és a reakciólépések nagy száma miatt nem gazdaságosak. 3 Azt tapasztaltuk, hogy az (I) képletü 29- -hidroxi-3,1 l-dimetil-2-nonakozanon az ismert eljárásokhoz képest egyszerűbben és gazdasá­gosabban előállítható a (II) általános kép­­letű új alkil-(2,10-dimetil-28-oktakozánsav)­­-származékokból — a képletben R 1—5 szén­atomos alkilcsoportot, Y tetrahidropiranil je­lent —. A találmány szerint az (I) képletü fero­­mon-komponenst úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletü alkil-(2,10-dimetil-28-okta­­kozánsav)-származékot — a képletben R 1—5 szénatomos alkilcsoportot, Y tetrahidropiranil­­csoportot jelent — trialkil-szilil-metil-lítium­­mal reagáltatunk dietilészterben —10°C + +30°C között, a keletkező (III) általános képletü intermediert —10+25°C hőmérsékle­ten — a képletben R,, R2 és R3 egymástól füg­getlenül 1—4 szénatomos alkilcsoportot je­lent — célszerűen magában a reakcióelegy­­ben 1—2 szénatomos alifás alkohollal reagál­hatjuk, a kapott (IV) általános képletü vegyü­let — a képletben Y jelentése a fent meg­adott — védőcsoportját p-toluolszulfonsavval metilalkoholban 25—60°C hőmérsékleten eltá­volítjuk, és a kapott (I) képletü vegyületet a reakcióelegytől elkülönítjük. A jelen eljárás szerint a (II) általános képletü vegyületet éter-típusú oldószerben, előnyösen hűtés közben reagáltatjuk trialkil­­-szilil-metil-lítiummal. A reakció során kelet­kező, (III) általános képletü intermediert — e képletben R^ R2 és R3 1—4 szénatomos al­kilcsoportot jelent — nem szükséges kiope­rálni, célszerűen magában a reakcióelegyben reagáltatjuk alifás alkohollal, célszerűen metanollal. Az így kapott (IV) általános kép­­letű vegyület védőcsoportja egyszerű savas kezeléssel (pl. p-toluol-szulfonsavval) eltá­volítható. A reakció során keletkező (I) képletü ve­gyületet önmagukban ismert módszerekkel (desztillálás, kromatografálás) különítjük el a reakcióelegytő. A találmányunk szerinti eljáráshoz kiin­dulási anyagként használt (II) általános kép­­letű vegyületek az irodalomban eddig le nem írt, új származékok. Előállításukhoz a keres­kedelemben olcsón beszerezhető 10-undecén­­savat használjuk. E vegyületből alkil-lítium­­mal dianiont képezünk, amit metil-jodiddal alkilezünk, és a kapott 2-metil-10-undecénsav­­ból (V) képletü észtert képezünk. Az észtert palládium-só katalizátorral és hidrogén-per­­oxiddal a (VI) általános képletü vegyületté — a képletben R 1-5 szénatomszámú alkilcsopor­tot jelent — alakítjuk. Ezt a származékot a (VII) általános képletü foszfónium-sóból — a képletben X jelentése halogén, Y tetrahidro­piranil vagy 2-etoxi-etil-csoportot jelent — erős bázissal — előnyösen butil-lítiummal — felszabadítható foszforánnal reagáltatva a (VIII) általános képletü származékot — a képletben R és Y jelentése a fent megadott — nyerjük, amit katalitikusán redukálva alakít-4 3 193540 5 13 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom