193524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd, vízben kollodiálisan oldódó bizmuttartalmú készítmények előállítására
1 193524 2 A találmány tárgya eljárás bizmuttartalmú szilárd készítmények előállítására. Közelebbről, a találmány vízben könnyen oldódó, kolloid oldatot adó szilárd bizmutkészítmények és ezeket a készítményeket tartalmazó, gyomorfekély kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmények előállítására vonatkozik. Bizmuttartalmú szilárd készítményt ismertet az 1 478 742 számú GB szabadalmi leírás. Ezt az ismert bizmutkészítményt mint port kapják egy kolloid oldat porlasztva szárításával, ahol az oldatot egy vízben oldhatatlan vegyületnek, a bizmut-citrátnak vizes ammóniás oldatából és egy többértékű alkoholból, rendszerint egy cukorból, például szacharózból, szorbitból vagy mannitból képezik. A bizmut-citrát, ammónia és többértékű alkohol fentemlített kolloid oldatát használták már bizonyos ideje és használják most is mint egy terápiásán hatásos folyékony gyomor-fekély-elleni szer aktív elemét. Ennek a kolloid bizmutkészítménynek a hatásossága meglepő volt, mivel a kiindulási anyagok, beleértve elsősorban a szilárd bizmut-citrátot, a gyomorfekély kezelésénél hatástalanok. Bár ez a gyógyszer igen hatásos a fekélyek gyógyításánál, a folyékony alaknak vannak bizonyos hátrányai. Az ammóniás szag kellemetlen, a folyadékot bevevő beteg részére, továbbá a folyadék kezelése nehézkes, főképpen házon kívül. így igen kívánatos lenne ezt a gyógyszert szilárd alakban elkészíteni. Azt hitték azonban, hogy ez a kolloid oldat, mivel hidrofob, szervetlen kolloid oldat, az irreverzibilis és oldhatatlan kolloidok közé tartozik. Mivel a szakemberek általában elfogadták azt a tényt, hogy ezek a rendszerek, vagyis a szervetlen hidrofob kolloidok szárítás közben mindig elveszítik kolloid tulajdonságaikat, hosszú ideje nem kísérelték meg ezt a gyógyszert száraz alakban előállítani. A hidrofob kolloid rendszereknek erre a típusára vonatkozó valamennyi előző tapasztalatot tekintetbe véve, valóban igen meglepőnek bizonyult, hogy a fent ismertetett és az 1 478 742 számú GB szabadalmi leírásban közzétett eljárással előállított por vízben bármely segédanyag nélkül újra feloldható és ismét kolloid oldat képezhető. A kapott oldat kolloid tulajdonságai a fényszórással (Tyndall effektus) könnyen kimutathatók. Közismert tény, hogy ha egy kolloid oldaton fénysugár halad át, akkor a fénynek egy része oldalra szóródik. Az előállított szilárd termék éppen olyan hatásosnak bizonyult gyomorfekély ellen, mint az eredeti kolloid oldat. A szakemberek továbbá azt gondolták, hogy a bizmut-citrát kolloid oldatának, amelynek porlasztva szárítását az említett brit szabadalmi leírás ismerteti, tartalmaznia kell egy olyan vegyületet, amely stabilizálni tudja •2 a folyékony kolloid rendszert, javítja az ízét és jelentősen növeli a viszkozitását. Ügy látszott, hogy egy többértékű alkohol, előnyösen egy cukor, így a szacharóz, valamennyi fenti követelménynek eleget tesz. Azt tartották, hogy a fentemlített jelenség, vagyis egy szervetlen hidrofob kolloid szárított termékéből kolloid oldat újrakészítése — ami a hidrofob kolloidok kémiájában előzetesen ismeretlen volt — a kolloid készítményben oldott nagymennyiségű cukor következménye. Azt gondolták, hogy a cukor meggátolja, hogy a kolloid részecskék nagyobb, oldhatatlan halmazokká álljanak össze, ami feltehetően annak a védőrétegnek tulajdonítható, amely a porlasztva szárítás alatt valamennyi részecskét bevonja. A hidrofob kolloidok stabilizálására a szakirodalomból ismert az olyan vegyületek, gyakran hidrofil kolloidok alkalmazása, amelyeknek mint a cukornak is, a víz szerkezetével erős a kölcsönhatása, s így ezek a vegyületek növelik a kolloid rendszer viszkozitását és csökkentik a koagulálás sebességét. Közismert tény, hogy a többértékü alkoholok, beleértve a cukrokat, számos kolloid rendszerre és diszperzióra stabilizáló hatást fejtenek ki. Meglepő módon azt találtuk, hogy a bizmut-citrát vizes ammóniával készített oldata többértékű alkohol jelenléte nélkül is kielégítően szárítható, és az így kapott por meglepő módon mégis képes vízben kolloidálisan oldódni. Az így kapott por egy többértékű alkohollal, így egy cukorral keverve ugyanolyan hatásos gyomorfekélyek ellen, mint a többértékű alkoholt tartalmazó oldat porlasztva szárításával előállított készítmény. A találmány tárgya eljárás szilárd, vízben kolloidálisan oldódó bizmuttartalmú készítmények előállítására, oly módon, hogy bizmut-citrát vizes ammóniával készített oldar tát többértékű alkohol távollétében porlasztva szárítjuk. A találmány szerinti eljárással előállítóit szilárd termék lényegileg bizmut-, citrát- és hidroxilionok és ammónia komplexéből áll. A száraz por beadható orálisan önmagában, de előnyösen gyógyszerkészítménnyé dolgozzuk fel vagy vízben oldva, kellemes ízű kolloid oldatot készíthetünk belőle. A találmány szerinti eljárás különös előnye, hogy többértékű alkohol nélkül a porlasztva szárítás magasabb hőmérsékleten végezhető. Cukortartalmú porok 160°C felett bomlani kezdenek, ami a por összesüléséhoz vezet. A szárítószekrény falait ragacsos réteg fedi be, ahol a cukor tovább bomlik. Ez azt jelenti, hogy a gyógyászatilag elfogadható por hozama csökken. A porlasztva szárítás után a szárítószekrény kitisztítása sok munkát igényel. Ezek a hátrányok elmaradnak, ha nem adunk cukrot a bizmut-citrát vizes ammóniával készített oldatához, de kívánt esetben a már porlasztva szá ritott porhoz adhatunk cukrot. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
